Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-29 / 194. szám

1928 augusztus 2?. MCI,M MI Y 1KIIKS/ KN 5 1 VEREBES ERNŐ Mris áldozata LBURfl LU PLANTE Xz éfféli nap péntektől a Széchenyiben Impozáns keretek között fogadja vasárnap Szeged a nemzetközi gyorsirókongresszus tagjait (A Délmagyarország munkatársától.') A* nemzetközi gyorsirókongresszus, amelynek ülésezését szeptember 1-én nyitja meg a .kormányzó képviseletében Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, szeptember 2-án Szegedre teszi át székhelyét. Előzően bemutatja a Szegedi Gyorsírók Egyesülete a Somogyi-könyvtárban őrzött legnagyobb magyar gyorsirás könyv- és muzeális gyűjteményét, amelyhez a Szegedi Városi Nyomda és a Deutscher Stenognaphenbund nagyszabású kiállitása is járul. Diélelőtt fél 12 órakor lesz a kongresszus diszgyülése a városháza közgyűlési termében, amelyen dr. Széli Gyula fog elnökölni. Ezen a gyűlésen dr. Somogyi Szilveszter polgármester a város nevében, Széli Gyula az egyesület részéről fognak beszédet mondani és tárgyalják dr. Schack Béla főigazgató indítványát a gyorsírók nemzetközi szövetségének megteremtése tárgyában, valamint a kongresszushoz érkezett nemzetközi vonatkozású javaslatokat. Szeged város bankettet ad a kongresszus tagjainak tiszteletére. Délután a külföldiek egyrésze a szegedi tanyavilágot keresi fel, másik része pedig a város kultúrintézményeit tanulmányozza. Este társasvacsorát ad a város. Hétfőn reggel utaznak vissza Budapestre, ahol folytatják a kongresszus tárgyalásait. A kiállítás a kultúrpalotában vasárnap egész nap külön dij fizetése nélkül látható. • A kongresszussal kapcsolatos előkészületek megbeszélésére a Szegedi Gyorsírók Egyesülete kedden este választmányi ülést tartott, amelyre meghívták vitéz dr. Szabó Gézát is, aki a város képviseletében készíti elő a fogadtatást. A külföldi gyorsírók vasárnap reggel érkeznek Szegedre. Az állomáson a város nevében dr. Pálffy József tanácsnok, a szegedi gyorsírók nevében dr. Pap Bóbert, a Szegedi Gyorsírók Egyesületének alelnöke fogadja a vendégeket. A gyorsiróegyesület a Délmagyarország utján azzal a kérelemmel fordul Szeged valamennyi gyorsírójához, hogy a 200 külföldi vendég fogadtatására teljes számban jelenjen meg a pálgaudvi ron- A Boldogasszony-sugárut, a Zrínyi-, Jókai- és a Kárász-ucca, valamint a Gizella-, Dugonics- és Klauzál-tér háztulajdonosait is felkéri, hogy a házakat ez alkalomra lobogózzák fel. A gyorsíró egyesület különben minden előkészületet megtett, hogy a külföld reprezentánsainak fogadtatása és Szegeden időzése minél impozáusabb keretek között menjen végbe. Salzburgi impressziók Irta: Tarnay Ernő. Salzburg egy uj fogalom. Most már teljesen kialakult nagy internacionális kutturjelentősége. Hetedik esztendeje, hogy a Festspiel-e k rendezését elhatározta a város kitűnő »diplomáciája« és máris eljutott oda, ahová ilyen rövid idő alatt nem is álmodhatott eljutni. Kulturális szempontból korszakalkotót jelent ma Salzburg és egyszerűen felbecsülhetetlen, amit gazdaságilag jelent Salzburgnak és környékének. Igaz, hogy Salzburg a Festspiel-ek előtt is valami elragadó kedveset és feltétlenül megnéznivalól jelentett, de ma úgyszólván az egész világ találkozóhelye és nem csupán a tehetős,. de az anyagilag kevésbé teherbíró, de kulturát annál inkább felvevőképes világnak, Salzburg ma egy nélkülözhetetlen nyári programját jelenti. Rendkívül szerencsésen megválasztott hely Salzburg a Festspiel-ek szempontjából, mert aki a Festspiel-ek miatt jön Salzburgba, az mindennap kirándulhat valamelyik salzkammerguthi kies fekvésű üdülőhelyre, aki pedig már ott nyaral valamelyik üdülőhelyen (pedig rengetegen nyaralnak ezeken a szebbnél-szebb helyeken), az egészen bizonyosan be-be rándul Salzburgba egy-egy előadásra. Salzburg egészen mást jelent, mint Bayreuth. Bavreuth kizárólag Wagnert jelenti. A germán óriás szelemének hódolni. Hagyományait ápolni. Áhítattal leborulni fenséges zsenije előtt. Bayreuthba zarándokolnak az emberek. Salzburgba t'gyszerüen csak elutaznak, de igen sokan. Salzburg a tömegek szélesebb rétegeit mozgatja meg, talán éppen azért, inert többfélét, változatosabbat és időnként könnyebbet is nyújt. Bár az idei Festspiel-eken nem kisebb legények vonultak fel, mint Beethoven, Goethe, Mozart, Schiller. Igaz, Hoffmannsthal is ott van minden esztendőben és ha öt nem is lehet ezekkel egysorba állítani, a jedermann bravúros átdolgozása a finom költőnek feltétlenül maradandó értékű munkája. Különösen fél óráig szünet nélkül, visszafojtott lélekzettel hallgatja a gyönyörű mysterium tneekapó verseit az életről és a halálról. Az idei nagy esemény Schiller >Haramiák«-ja Reinhardt uj scenirozásában. Reinhardt már több ízben próbálkozott a tizenkilenc esztendős Schiller e remekének ujabb és ujabb beállításával, de talán egyszer sem sikerült neki annyira, mint ezúttal. Bár tagadhatatlan, hogy most talán kissé többet engedett meg magának a költővel szemben a megengedhetőnél. Hiszen azt már megsszoktuk Reinhardttól, hogy egynémely halhatatlannal szemben bizony néha nem sok kegyeletet tanúsít. De most, mintha kissé elvetette volna a sulykot. Hiszen addig rendben van, amig a »ma« színpada és a »ma« közönsége lebeg a rendező előtt, amikor a szentségtörő ceruzával nekimegy a klaszszikus műnek és huz, rövidít, összevon, egyszerűsít, de talán mégsem szabad hozzányúlni a dráma belső vonalához, a psychologiai kapcsokhoz, melyek a drámai cselekmény kifejlődéséhez szükségesek. Még ilyen túláradó romantikával telitett műnél sem, mint a »Haramiák«, melyben az ifjú Schiller a valószínűségekkel és a lélektani indokolásokkal még nem sokat törődött Reinhardtnak azonban mindent szabad és így most is nyert, amikor — mert. A közönség igazolta Reinhardtot, mert rendkívül tetszett a produkció. Ami nem volt egészen biztosra vehető, tekintve, hogy egy abszolút német, azt lehetne mondani, egy nacionalista német irodalmat reprezentáló színdarab állt szemben egy teljesen internacionális közönséggel. Vagyis Reinhardt etekintetben is merész volt, hogy éppen ezt a darabot választotta ki az idei Festspiel-ek főattrakciójaként. Schillert játszani ennek a sokféle idegennek, kissé kockázatos, de Schiller és Reinhardt duettben, — ez már igen. Feltétlenül elismerés illeti meg Reinhardtot a »Haramiák« szinrehozataláért német Reinhardt zseniális Dóm-előtti megjelenitésében, j szempontból, mert ha tett is koncessziókat azért, ezidén is egyik legnagyobb attrakciója Salzburg- I hogy a darabot egészen közelhozza a többfajta rak. Itt minden rendű és rangú közönség két és | és nyelvű közönség számára, a »Haramiák«-nak ez az előadása mégis teljes egészében a hatalmis német nemzeti szellemet képviselte; Az előadás főerőssége Oscar Sternad gyönyörű díszletei és kosztümjei voltak. A szereplők közül elsősorban Moissiról kell megemlékezni, akinek ez a szerepe (Moór Ferencet játszotta) egyik lrggrandiózusabb alakítása. Nem a hagyományos, megátalkodott gonosztevőt játsza, szerepének kegyetlenül ellenszenves voltát azzal igyekszik enyhíteni, hogy egy jókedvű, majdnem kedves, felelősséget nem érző, végetelenül könnyelmű alakot formál, aki mintha nem is lenne egészen tudatában annak, hogy milyen pokolian gonosz, amit elkövet. Ilyen módon aztán eléri azt a megdöbbentő, hatást, hogy amikor tudatára ébred annak, amit elkövetett, de már segítség nincsen a számira — mélységesen meghatóvá válik. Paul Hardlmann, Károlyt játszotta. Ezt a színészt a Burgtheatertől kérte kölcsön Reinhardt, mert ugy látszik Reinhardtnak ezidőszerint nincsen megfelelő hősszerelmese. És bár a Burg-theaternek egyik főerőssége ez a színész, Kainz utódját látják benne, valőrben jóval mögötte áll Moissinak. Szép megjelenésén és tiszta, értelmes dikcióján kívül legalább ebben a szerepében egyebet nem tudtam felfedezni. Igen szépek voltak a tömegjelenetek, amelyek egyébként mindig erősségei egy Reinhardt-előadásnak. Számomra azonban egy Mozart-előadás volt a legnagyobb élmény az idei ünnepi színjátékok között. A >Cosi fan tulte« előadása, Walter Brúnó betanításában és vezényletével. Ugy éreztem, mintha mégis a Mozart-előadásokra fektetné a fősúlyt a város, — Mozart szülővárosa. Walter Brúnó elismerten a világ egyik legjobb Mozart-dirigense. Annyi báj, grácia, elmésség, könnyedség, elegáncia és humor áradt az előadásból, hogy valósággal extázisba hozta a világ minden tájáról idesereglett Mozart-rajongókat. Minden szereplő tökéletes volt. Legjobban talán mégis Alfréd Jcrgcr, Lőtte Schőn és a magyar Anday Piroska tetszettek. Még egy ilyen kedves estém volt, a Stadt-Theaterben bécsi operettszinészek előadták a »Nebántsvirág«-ot. Ez a bájos, énekes vigjáték ma is egészen frissen hatott. Ez az előadás nem tartozott szorosan az ünnepi játékokhoz, de azért nagyon szép volt. Herwe gyönyörű zenéje a régi boldog időket varázsolta a szivekbe, amikor még sem Reinhardt, sem Watter Brúnó, sem Moissi nem voltak ilyen híresek, de Salzburg — az már akkor is nagyon szép volt. ISKOLA D E' N Y R E leányka és fiu fehérneműek és ágynemüek, fiu és leányka ruhák, intézeti ruhák készen és rendelésre is rendkívüli olcsó szabott árakon 1 565 OLLAK TESTVEREK kelengye áruházában Feketesas Csekonics u. sarok m Hogy el ne tele/tsá a legjobbat : Kardos tészta tttplál a legjobban i FEH S BELVÁROSI MOZI Augusztus 29 én, szerdán DQUGLRS FBIRBUNKS 0 rejtélyes börönd. KSÍ: Azonkívül : Dz úristen madárkái e fewonésban. : U.' " d á < o k 5 órakor a ltllben, 7 é« 9 árnkor n nyáriban I SZÉCHENYI MOZI Augusztus 29„ 30-án, szerdán és csütörtökön Montparnasse gyöngye. Egy próbakisasszony története 7 fehrban. Azonkívül: A tlAfSV El M IC líealm«» lóverseny Mrtínete 7 felvonóban M niHU W nnili MARION NIXON na!.