Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-01 / 173. szám

1928 »qgaaeras T. Df!.'' ^iiVARORSZAf» 3 m-mrmm Eles összetűzés a kamara osztályülésén a Jövedéki rendelet körül «4 kamara fiszhisel^e nem pártolhat olyan rendelkezési, amelyik kereskedelemellenes" A kamara a rendelet életbeléptetésének felfüggesztését kért. Jókai Mór örökbecsű remeke: n cigánybáró Verebes Ernő Lya Mara és főszereplésével Mem repríz! csütörtöktől a Belvárosiban (A Délmagyaror szág m nnkatársától) ismeretes, hogy gazdaság és politikai körökben hangos visszatetszést keltett a kormány úgynevezett jövedéki rendelete. A szegedi kereskedelmi és iparkamara meg akarta hallani ebben a súlyos ügyben a legközelebbről érdekeltiek véleményét és «zért keddi osztályülésén a jövedéki rendelet ügyét lészletesen megvitatták. A vita során nem egy éles lianga jelenet játszódott le, amelynek oka az volt, hogy a kamara ügyvezető-titkára helyeslőleg nyilatkozott a rendeletről a szegedi kormánylapban. A vita megkezdése «lőtt Gombos István beltag Kért szót és éles szavakkal birálta, hogy a kamarai titkár a tagok meghallgatása clött nyilatkozott a jövedéki rendelet ügyében. Ugy érzi, kogy ezzel ha nem is terrorizálni akarta az ügyvezető-titkár a kamarai tagokat, de legalább js a tagok negligálásáról van szó. Felhozza ezt nzért, mert már nem ez az első eset, amikor a kamara egyik tisztviselője a tagoknak előre szájába akarja adni véleményét. Az ilyen jelenségeklói végre tartózkodni kellene. Nyiltan felteszi ezután a kérdést, micsoda a kamara tulajdonképpen, ' ereskedelmi és iparkamara, vagy pártiroda? Vertes Miksa elnök megállapítja, hogy a kormánylap cikkéről van szó, hangsúlyozza, hogy nem a kamara nyilatkozott a sérelmes rendelet ügyében, hanem csupán az ügyvezető-titkár mondotta el egyéni véleményét. Köszönettel veszi Gombos felszólalását, de szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a kamara egyáltalában nincsen preokkupálva, hiszen csak most akar véleményt alkotni. Dr. Landesberg Jenő ügyvezető-titkár mond ezután néhány szót nagyon éles tenorban: — Mit értett azalatt a kamarai tag or, hogy )ft pártiroda van? Azért, mert a kamarai tisztviselő fegyelmi felelősséggel tartozik, csak nincsen ilt szájkosár? Felolvassa ezután azt a nyilatkozatot, amelyben helyeslőleg nyilatkoaott a kormány rendeletéről. Ilendkivül heves vita kezdődött meg, amely kóvülbelül igy folyt le: Landesberg: Engedje meg a tag ur, Hogy ne'em is tegyen véleményem. Gombos: A dkk azt bizonyítja, hogy az áll meg, amit én itt kifogásoltam. Landesberg: Lehettek talán oiyan részletek, amelyeket talán a lap iránti loyalitásből tettem meg" Gombás: Az a polKtfee, igen tisztelt titkár ur, hogy' méltóztatik párto'nl egy olyan kormányintézkedést, amely súlyos sérelmei Jelent a kereskedelem és Ipar ssámára. Az éles vita csak fokozódott, amelynek hevében Dombos igy szólt: — A kamara vexetS tisztviselője nem pártolhat elvan rendelkezést, amelyik kereskedelem- és iparcllenes. Vértes Miksa elnök enyhíteni igyekezett aj éles '»angu vitát: — Ami tőrvény, azt be kell tartani, bármilyen Mtlyos is, csupán annak megváltoztatásáért kell* ••'izdeni Landesberg: Ha preokkupálni akarná a tagokat, sikkor nem hivta volna össze ezt az ülést. Gombos István szavaival ért véget a heves ösz> zetüzés: , — Fentartom észrevételeimet! A kamarai tagok meglehetős nyugtalansággal figyelték a lefolyt eseményeket, a nyugalom csak akkor állt helyre, amikor Tőrök József kamarai dórefCrens belekezdhetett a rendelet ismertetésébe. A kamarai tagok állandó izgalommal hallgatták i* rendelet egyes szakaszait, amelyek az ismeretes letartóztatásokról, a büntethetőség kiterjesztéséről és a házkutatásokról szóltak. Tőrök referens javasolta, hogy a kamara kérje a rendelet é'etbelépteiéréaek elhalasztását, valamint azt, hogy a kormány adjon módot az érdekképviseleteknek arra, hogy az Ilyen tervezeteket részletesen megvitathassa. Bokor Adolf szólalt fel először. A legsúlyosabb és a legerkőlcstelenebb része a rendeletnek a névtelen feljelentések ügye. Fel kell tennem a kérdést, mondotta, annyira lecsúsztunk vnlna már, hogy a fenéken vagyunk? Mert ez a dolog azt i^lenti. De törvényben statuálni az erkölcstelenséged mégsem lehet. A motozásról és a házkutatásról szólva, ezeket mondotta Bokor Adolf: — Ha én külföldi volnék és kezembe kerülne ez a rendelet, látnám, hogy igy lehet elbánni a kereskedelemmel, nagyon is meggondolnám, hogy hitelt nyújtsak ilyen kereskető nek. Ez a rendelet egyébként már a harmadik, negyedik ilyen pofon a kereskedelem szárnál«, amely azonban nagyon meghoszszulhatja magát. Varga Mihály szerint is feltétlenül el kell halasztani a rendelet életbeléptetését, előbb szakértőknek kellene kiadni. Kertész József szerint a jutalék-rendszert feltétlenül meg kell szüntetni. A feljelentőt és a nyomozót semmi sem ambicionálja, csak a jutalék. Boda Bertalan felszólalása után Vértes Miksa teljesen elvetendőnek tartja a névtelen feljelentéseket, de rámutat az álnévvel történő feljelentések ügyére is. Először vizsgálják meg a feljelentő nevét és hozzák azt az áldozat tudomására is, hogy megállapítható legyen a feljelentő és az áldozat viszonya. Azzal zárta be az ülést, hogy a kamara lelterjesztésben fogja kérni a rendelet életbeléptetésnek felfüggesztésé«. Szeptember elsején megszűnik a kolSeStfliv szerződés a szegedi munkások és munkaadók között I béregrezményt felmondta a Munkaadók Szftvetsége és a Szakszervezeti Bizottság (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a Szegedi Munkaadók Szövetsége és a szegedi Szakszervezeti Bizottság eddig minden gazdasági év kezdetén kollektiv szerződést kötött 12 hónapra a termelés zavartalan biztosítása érdekében. A jelek szerint most ez a helyzet megszűnik. A Munkaadók Szövetsége ugyanis kedden a következő átiratot intézte a Szakszervezeti Bizottsághoz: »T. Szakszervezeti Bizottság. Tisztelettel közöljük, hogy az 1927. évi október 21-én kötött béregyezményt, annak utolsó bekezdésére való hivatkozással 1928 szeptember elsejére felmondjuk. Winter alelnök, Cserzy titkár.» A Munkaadók Szövetségében egyelőre nem kívánnak nyilatkozni a feltűnést keltő ügyről. Munkaadói körökben azonban azzal magyarázzák a fölmondást, hogy a munkások több esetben nem tartották be a szerződést és ehez a Szakszervezeti Bizottság is segédkezet nyújtott. A munkaadók szerint a szerződés helyett szorosabban fognak együttműködni és ezzel ugy vélik, jobban meg fogják tudni védeni érdekeiket. A szerződés ügyében kérdést intéztünk a Szakszervezett Bizottsághoz is, ahol a következőket mondották: — Ha a Szakszervezeti Bizottság az átiratot1 megkapja, azonnal ülést hiv össze és meg fogja adni válaszát. A bizottság természetesen tdomásul veszi a felmondást, de válaszában hangsúlyozni fogja, hogy a szerződés nélküli álfapotlran a termelés zavartalan menete nehezebben lesz biztositható. Ezen állapot inkább a munkaadóra lesz hátrányos. — Különben a Munkaadók Szövetségének határozatával egyidejűleg a Szakszervezeti Bizottság is értesítette a munkaadókat, kogy a> béregyezményt szeptember elsejével felmondja, A bizottság azért kényszerült rá erre a lépésre, mert belátta, hogy a munkaadók nem tartották be a szerződés pontjait. Már pedig a munkásokra nézve igy semmi előnyt sem jelent a szerződés. Az adott viszonyok kőzött sokkal kedvezőbb, ha a munkások nem kötnek szerződést a munkaadókkal. Eddig nyolc jelöltje van Gaál Endre tanácsnoki állásának Szeptemberben választ tanácsnokot a közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a juniusi közgyűlés dr. Gaál Endre knlturtanácsnokot, akinek szolgálati ideje kitelt, nyogalomba helyezte és igy megüresedett egy tanácsnoki állás. A nyári közigazgatási vakáció miatt ennek a tanácsnoki állásnak a betöltésére csak a szeptemberi közgyűlésen kerülhet sor. Eleinte nem volt bizonyos, hogy a tanácsnokválasztás rákerül-e a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatára, most azonban, mint teljesen megbízható helyről értesülünk, végérvényesen elhatározták az illetékesek, hogy a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatára kitűzik a tanácsnokválasztást Az előcsatározások természetesen már teljes gőzzel megindultak. A kortesek dolgoznak az egész városban, gyűjtik jelöltjeik számára a szavazatokat, illetve a voksokra vonatkozó Ígéreteket Értesülésünk szerint Gaál Endre elárvult tisztségére eddig is már nyolcan pályáznak, még pedig hat belső ember, városi tisztviselő és két külső. A város aljegyzői kara Csaknem teljes létszámban résztvesz a versenyben. Pályázik vitéz dr. Szabó Géza, aki jelenleg is a kulturügyosztályt vezeti és az ügyosztály, darabjait referálja a tanácsban, dr. Rock Kálmán árvaszéki ülnök, Hegedűs Antal tb. tanácsnok, dr. ördögh Lajos tb. tanácsnok, dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok és Horváth Lajos tb. tanácsnok. Kívülről dr. Bokor Pál ügyvéd és dr. raggambi Fhrck András banktisztviselő pályáznak. Eleinte szó volt arról is, hogy benyújtja pályázatát dr. Pálfy József is, aki azonban kategorikusan kijelentette, hogy nem vesz részt a versenyben, mert hiszen számára sí megválasztásnak a jelenlegi körülmények között jelentősége úgysem lenne. Pálfyt ugyanis a közgyűlés reaktiválta a legközelebbi általa-, nos tisztújításig és a polgármester tanácsnoki jogkörrel a második tanácsi űityosztálv élénS