Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-18 / 186. szám

nr v. <f;v VHORSZAG H'-^ft augusztus IB. napon azon vettem észre magamat, hogy az egész üzletel kihiteleztem. Sajnáltam az éhes szegényeket és megfeledkeztem saját magam­ról. Elindultam kubikolni, mert dolog nélkül nem tudlam élni s amint túrtam és dolgoztam az agyagban, furcsa dolgok kezdtek keringeni az agyamban. Napokon át menlem szótlan gondolatban, mig e£»v éjjel elhatároztam, hogy itt az ingyen anyag egv uj mesterséghez, — szobrász leszek. Előbb kis állatokat, kancsókat formáztam, azután mindig bátrabb lettem, ala­kokat, szimbólumokat modelliroztam. Nagyma­gyarország hirét, dicsőségét akartam megörökí­teni és mert fáj a szivem hazámért, minden ludásomat neki szenteltem irredenta plaket­tekkel. Az érdekes öregember szobrait meg kellett tekinteni. Olt sorakoznak egymás mellett az Óroszlán-uccai uj bérház egvik bolthelyisé­gében. Ferenc József, Erzsébet királyné, a kor­mányzó- Fura figurás kompozíciók, amelyek kicsi kulturévekkel elszakadtak ugyan az ősi primitivizmustól, de a gyermekek ébredező tu­datosságának fokán fantáziával, megindultság­gal formázzák ki az eddig rejtve maradt szép és mély érzéseket és amelyek Stolcz bácsit, a szobrászat kedves öreg Hans Sachs-át, von­zóvá teszik azok előtt, akik nézik ezeket a figurácskákat. Amit a kasza-kapa pengetés kö­zött, vagy pihenő vasárnap délután akácok és jegenyék alalt gondol és morfondíroz ki ma­gának az Alföld népe, azt beleálmodta Stolcz, a »müvészbácsi« uj mesterségébe. Hogy pedig éppen Vásárhelyen lett szobrász a deresfejü cipészmesterből, az — ugy lát­szik — a szomszédváros miivésztradicióival is magyarázható. Vásár/¡elv szüli az ingyen agya­got és a — szobrászt. A kicsi figurácskákat azonban meg kell nézni, de ne felejtse senki megtekinteni a figurácskák cipőit se. Stolcz bácsi remekelt ezekben is. I. v. 663 fildlnénvlő csals a j;gv6 oazdasági év végén kapja bérletét (A Délmagyarország munkatár só tót) Beszámolt a Déímagynnország arról az uj OFB­akcióról, amely azt célozza, hogy azokat a vá­rosi földbérleteket, amelyeket nem hivatásos föld­mjvesek bírnak, a törvény értelmében megvált­ják. Körülbelül 2000 holdról van szó és a város tanácsa már el js határozta, hogy ezeket a föl­deket nem adja ki újból a régi bérlőknek, csupán egy évre hasznosítja árverés utján, addig mig a megváltási eljárás befejeződik. Dr. Vásárhelyi Béla OFB biró a szóbanforgó városi baszonbérföldek helyszíni szemléjét Fe­renczy Mátyással már foganatosította. A bizottság *, 7. összes bérteteket a kirendelt gazdasági fel­ügyelővel és a város képviselőinek jelenlétében megszemlélte és meghallgatta a megvonásra szük­ségesnek látszó bérföldek bérlőjt vagyoni viszo- ' nyakra vonatkozólag. Azt még nem döntötték | el, hogy az eljárásra bevont haszonbértetek közül j hány hold megváltása válik szükségessé, mert i a kiküldött biró az eljárást félbeszakítva, sza- ' badságra utazott. Ezekre a megváltásra kerülő városi haszon­bérföldekre 130« igénylő jelentkezet!, akik közül 663 igényét veszik figyelembe, mint akik az előirt 17 pengős költséget már lefizették. Mintegy 1700— 1800 hold szükséges ezeknek a kielégítésére. A bérletek megvonása és átadása egyébként ebben az évben már nem történik meg, mert a gazdasági év lejárta közel van. Ha hozna is ítéletet az OFB, ezzel az év vége előtt aligha készülne el és csak az ítélet után kerülhetne sor a bérletek kiosztására. Ez természetesen sérelmes lenne ugy a régi bérlőkre, mint az ujakra, ezért az ítélet rendelkező része kimondja majd, hogy a régi földek megvonása és uj bérlőknek való kiadása csak az 1929-tki gazdasági év végén, ok­tóber elsején lesz végrehajtható. Ezért határozta el a város tanácsa, hogy a megváltásra kerülő földeket nem adják ki újból a régi bérlőknek, hanem árverés utján ecy évre hasznosítják. A tökéletes folólemez és film az angol ImperlaV *.:\m » maommi»»www 'iwwwMftw^ I Kapható aetomomn KgSgjSffij lázadt, útjaik újból elváltak, Suslov Párisba uta­zott, Dosztojevszkij pedig haza Oroszországba. Út­közben azonban elakadt Hamburgban és rouletten elvesztette minden pénzét. Kénytelen volt sze­relmesétől pénzt koldulni és leveleiben már csak a játékos jajgató kétségbeesése talál hangot. A pénzt megkapja és haza utazik. Suslov Apollinária pedig a párisi forgatagban hajszál hián teljesen alámerül. Nagy szenvedélyességét számos futó sze­relmi viszonyban éli ki és ezért a költőt okolja. Csak 1865-ben kezd újra levelezni Dosztojevszki­vel, sőt ugyanebben az évben Wiesbadenben ta­lálkoznak. Nemsokára Suslov visszatér Szentpéter, várra, látszólag felelevenül a régi viszony, erről azonban már reménytelenül ír naplójában. — Dosztojevszki ma nálam volt és az egész idő alatt veszekedtünk. Szivét és kezét kínálja, de csak bosszant vele. Nem sokkal később Dosztojevszkj másodszor is megnősül és a Suslowal való levelezés abba marad. Utolsó regényeinek asszonyalakjai azonban bizonyítják, hogy szerelmét sohasem tudta el­feledni. Suslov 37 éves korában megismerkedik az akkor még csak 17 éves Rosanovval, a később neves kritikussal. Bosanov beleszeret a még mindig szép asszonyba és néhány év múlva feleségül veszi. Apollinária azonban Bosanovot is alaposan meg­kínozta, majd később elhagyta és a férfi minden könyörgése ellenére sem tért v^za hozzá. Dosztojevszki szerelme Moszkvában kiadták Suslov Apollinária naplóját Cssk P. cüáksapka " Hoffmann Dezsőnél, Csekonlcs ucca 4. (z. f\! hordásra 567 1 liter bor 1 pengő Lőwingernél, Polgár ucca 20. szám. Berlin, augusztus hő. Dosztojevszki életéről jó- I formán mindent tudtunk, csak azt nem, ki volt a nő, aki az iró nem nagyszámú regényeinek zenvedélyes és idealizált, de azonos alaptípusra visszaütő nőalakjainak a mintája lehetett. A >Já­tékos* Paulinája, Baszkolnikov »Dunyasa« nővére, .i »Félkegyelmű« Aglálája, a »Karamasov-fí vérek« vanovna Katalinja, mind ugyanegy asszwnytipus­nak a változatai. Ki volt vájjon Dosztojevszki' eletében az asszony, aki ezeknek a nőalakoknak a megformálását sugalta? Erre a kérdésre az a könyv ad választ, amely most jelent meg Moszk­vában. A könyv Suslov Prokoljevua Apollinária nap­ája. Cime »A Dosztojevszkivcl való barátság ével.« libből a könyvből tudjuk meg, hogy Suslov volt Dosztojevszki nagy szerelme és ő maradt az iró holtáig »örök barátnője«. Suslov Apollinária, aki nyolcvan esztendős korában elhagyatva és mindenkitől elfeledve, az orosz forradalom elején halt meg. Naplója faszcjnáló képe Dosztojevszki nagy szerelmének. ¡-: még nehezen elérhető napló nyomán raj­zolja meg Dosztojevszki nagy szenvedélyét a moszkvai sajtó. Suslov Apollinária egyszerű parasztszülők gyer­mekeként szülelett és a nagy orosz reformok ide­jén mint fiatal diákleány felkerült Szentpétervárra. Dosztojevszkij éppen akkor tért vissza szibériai száműzetéséből és a 23 éves leány beleszeretett ¡i 20 évvel idősebb nagynevű íróba. Apollinária okos volt, szenvedélyes és feltűnően szép. Ért­hető tehát, ha Dosztojevszkibcn, akinek felesége nkkor halt meg tüdővészben, szintén fellobbant ¡i szerelem tüzo. Ismeretségük kezdetben teljesen irodalmi vonatkozású volt. Dosztojevszki heti­lapjában közölte Suslovnak néhány novelláját. Az irodalmi vonatkozás hamarosan szerelmi viszony­nyá fejlődött. Dosztojevszki azonban sok szen­vedést okozott a leánynak. Suslov Apollinária 1863. nyarán Párisba mene­kült az öldöklő szerelmi viszony elől és meg­állapodott Dosztojevszki vei, hogy az néhány hó­nap múlva utána utazik a francia fővárosba, ahonnan azután együtt Olaszországba mennek. Pá­rísban azonban Suslov beleszeretett egy Salvador nevű spanyol ifjúba, aki éppen ellentéte volt Dosztojevszkinek. Daliás, öntudatos és természe­tes, Dosztojevszki fantasztikus szertelenségei nél­kül. Amjkor Dosztojevszki jelezte, hogy Párisba utazik, Suslov azt válaszolta, hogy kissé későn érkezik. Ez a levél azonban, amelyben megírta, hogy »szivét az első szóra, küzdelem nélkül, anélkül, hogy tudta volna, hogy viszontszeretik, másnak adta«, már nem került Dosztojevszki. kezébe és a leánynak élő szóval kellett megma­gyaráznia a helyzetet. Suslov naplójában leírja a rettenetes találkozást. — Mialatt a pályaudvarról a szállodába haj­tattunk, mjndketten hallgattunk. Nem néztem reá, ő egyre sürgette a kocsist. Igyekeztem elkerülni pillantását, ö sem nézett rám, de egész uton szorongatta kezemet és időnkint összerázkódott. Amikor szobájába értünk, térdre borult előttem, átkarolta lábaimat és igy kiáltott: »ElvesztrUelek, tudtam, hogy elvesz',elek!« Később megnyugodott és kérdezgetett, hogy miféle ember az, akit sze­retek. »Csinos, fiatal, tud-e csevegni? De azért — mondotta — nem találsz még egy olyan szivet, mint az enyém. « Alig néhány nap múlva véget ért a Salvadorral való kaland. A fiatal spanyol brutális módon elejtette kedvesét. Dosztojevszki tanuja volt a kegyetlen szakitásnak és kérte volt szerelmesét, hogy menjen vele Olaszországba. Az utazás azon­ban uj szenvedéseket okoz. Most már Suslov kínozta Dosztojevszkit. Végre Dosztojevszki fel­Nagysúgos Jlssss&nyom ! • Nem szükséges Pestre utaznia, hogy állandóan szépen ondolált haja legyen, vagy hoky elrontott, kifakult, esetleg őszes haját termé­szetes szinre rendbehozassa Mind­ezt sza^s erűen, felelősség mellett elvégzi a leguiabb rendszerű, tartó­san ondoláló viilanygéppel és a leg­kitűnőbb ártalmatlan hajfestékkel Hoftmanné nőifodrász Üzlete Sieged, Kálloy Albert ucca 1. sz. Előzetes befetentis kéretik. f44 Bang^a dinnye görög, turkeszlán cs kendolup állandóan, reggel 7-l-l<j délután 3 8-;g Tisza Lajos körűit 51. sz. Otlovay vaskereskedés mellett vá érolhot*. 634 Metzger cipőraktár Feketesas u. 16. sz. alá helyezve

Next

/
Oldalképek
Tartalom