Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-18 / 186. szám

1928 augusztus 18. A Jövő évben mindössze hetvenezer pengői fordítanak városrendezési célokra Rendbehozzák a gyermekjátszótereket — A pénzügyi bizottság szombaton tárgyalja a városi üzemek költségvetését (A Délmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság pénteken délután folytatta B város költségvetésének tárgyalását. Négynél több bizottsági lag most sem jött össze és si­mán, sőt vita nélkül fogadták el az egyes té­teleket. Elsősorban a szatymazi és alsóközponti gaz­tíasági iskolák 8000 pengős deficitjét állítot­ták be a költségvetésbe. Ez a deficit ugy ala­kult ki, hogy a még el sem készült iskolák fentartására adott földek hozama nem futja a fentartási költségeket. A következő tételnél Zomborg Lajos, az is­mert festőművész ügye következett, aki tudva­levőleg 25 festményét és 30 művészettörténeti könyvét örök letétként felajánlotta a városnak. Ezzel szemben azt kérte, hogy készkiadásai cimén 4000 pengőt téritsen meg neki a város. Móra Ferenc múzeumigazgató a gyűjtemény értékét 25.500 pengőre becsülte, a számvevő­ség pedig a művésznek térítendő 4000 pen­gőt a muzeumi alap terhére javasolta kiutalni. Miután azonban ez az alap egészen kicsi, a pénzügyi bizottság a 4000 pengőt az eggéb köz­művelődési célokra felvett hitelek terhére ja­vasolta beáll itani. 1900 pengőt kap a szatymazi plébánia kerí­tésének elkészítésére. A minorita rendház 45 000 pengős kiadással uj orgonát és uj ha­rangokat vásárolt. Miután a felsővárosi plébá­niának a város nem kegyura, a rendház arra kérte a várost, hogy 23.500 pengőt téritsen meg ebből a kiadásból. A pénzügyi bizottság ugy döntött, hogy csak 5000 pengővel járul hozzá az orgona és harang költségeihez. A hősi sírok gondozására a mult évi 1000 helyett 2000 pengőt szavaztak meg. Nagy csökkenés mutatkozik a vágóhídi dijaknál, mert az eddigi 174.000 pengővel szemben 1929-re csak 128.000 pengő szerepel a költség­vetésben. Bokor Adolf meg is jegyezte: — De a hus árát még sem szállították lel Megértést tanúsított a pénzügyi bizottság a közkerti kiadások tételeinek tárgyalásánál. Itt került szóba a sétányok ügye. a gyermekjátszóterek létesítésének kérdése, amelyek megvalósítására a közelmúltban nagyobb társadalmi akció is megindult. Wimmer Fülöp kifogásolta a Stefánia el­hanyagolt állapotát. Fel is hívják a főkertészt, hogy a Stefánián rendesen locsoljanak, a gye­pet tartsák rendben. 21.000 pengőt javasoltak a Stefániának. Ebből az ősszegből a gyermek­játszóteret is gyepesitik, amelyen azután sza­bad lesz a gyerekeknek büntetés veszélye nél­kül is játszani. Lassankint egyébként a fő­kertész terve szerint az összes terek begye­pesi ésére is sor kerül. Hamarosan rendbe hoz­zák a Mátyás király- és a Kálvária-teret és rövidesen szabad lesz a gyerekeknek a Dugo­nics-tér egyik részében is a fűre lépni. A gyepesítésre egyébként ezentúl évente 4000 pengőt állítanak a költségvetésbe. A Stefánia-rakpart kijavítása 200.000 pengőbe kerül. A földmivelésügyi mi­niszter — mint ismeretes — 100.000 pengővel járul ehez a kiadáshoz, igv tehát ennél a tétel­nél 100.000 pengő szabadult fel, amely össze­get Mihályffy László műszaki tanácsos javas­latára egyéb partjavitásí munkálatokra hasz­nálnak fel. Igaz, hogy a 100.000 pengőt tíz év alatt folyósítja csak a földmivelésügyi mi­niszter, de Mihályffy műszaki tanácsos az évi 10.000 pengőnek is örült, mert végre az el­odázhatatlan javilásokat ebből az összegből mégis csak el lehet végezni. A sokat vitatott és 80.000 pengőt igénylő pálmaházra i 30.000 pengői állítottak be első évi részletként a költségvetésbe és ugyancsak beállitották a két Tisza-híd közötti ujszegedí töltés burko­latára szükséges 33.000 pengőt is. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester elodáz­hat allannak mondotta egy vízszűrő *<észü5£k építését a felsővárosi szivattyútelepnél, hogy a szenny­vizek megszűrve kerülhessenek a Tisza vi­zébe és ne fertőzzék meg a folyót. A költségvetés további tételét minden hozzá­szólás nélkül fogadta el a bizottság. A végén kiderült, hogy az eszközölt változtatásokkal az előirányzott kiadás 101.000 pengővel lett több. Ezt az összeget máshonnan nem tudták fe­dezni, mint a mindig elasztikusnak bizonyult városrendezési költségből, ezúttal tehát 170.000 pengőből. 'Az 1929-iki költségvetési évben tehát város­rendezési célokra 70.000 pengő marad... A városi üzemek költségvetésének tárgyalá­sát szombat délután 1 órakor folytatja a pénz­ügyi bizottság. Hafrendbeli csalásért folyik az eljárás Becenszky—Fischer flririen ellen Pénteken kisérték át az ügyészségre (A Délmagyarország munkatársától) Beoemszky—Fischer Adrient, az elegáns fiatal szél­hámosnőt, aki nemrégiben sorozatos szélhámos­ságokat követett el Szegeden, nevének és illető­ségi helyének pontos megállapítása után, pén­teken délelőtt kisérték át az ügyészség fogházába. A puhatolódzások szerint Becenszky Adrient való­ban Fischer Adrimnek hívják és illetőségi helye Kecskemét. Atyja meghalt, foglalkozása hadbíró­sági tisztviselő volt. Anyja jelenleg is Kecske­méten él és régiségkereskedéssel foglalkozik. A szegedi rendőrség megállapítása szerint Fischer Adrién Szegeden hatreadbeli csalást kö\-etett el, de csalás miatt körözi a budapesti rendőrség is. Fischer Adrién hat napig volt a szegedi rend­őrségi fogda csöndes lakója. Első nap még apa­tikusan ült a női külön cella kemény fapriccsén. Könyveket kért. A második nap azonban már egészen otthon érezte magát. Gondosan kitaka­rította celláját, halkan kuplézott, úgyhogy az őrök többször rendre is utasították. Később behozatta összes ruháit. Naponta két-három öltözékben is látták őrei. Csütörtökön aztán már nagyon türel­metlen volt. Többször kihallgatásra kérte vezet­tetni magát, mig végre pénteken délelőtt, miután személyazonosságát pontosan megállapították, át­kísérték az ügyészség fogházába. A nagystilü szélhámosnő kedélyesen vett bú­csút az őröktől, majd odaszólt az elővezető rend­őrnek: — Ha a korzón átmegyünk, siessünk, mert nem akarom, hogy lássanak. Apró táskát szorongatott a kezében és gyors léptekkel sietett át a korzó platánjai alatt. Köny­nyü lilaselyem ruha volt rajta, mélyen szembe ­huzott kalap. Útközben Adrién beszélni próbált a rendőrrel. A rendőr azonban hivatalos köteles­ségét teljesítette és nem reagált a szépen muzsikáló női szavakra. Két perc alatt Adrién már a tör­vényszéken volt és már be {s zárult mögötte a törvényszék harmadik emeletének vasajtaja, amely az ügyészségi fogházba vezet. Hogyan lett szobrász a 63 éves Stolcz Ferenc Kiállítás az Oroszlánuccai uj városi bérházban (A Délmagyarország munkatársától.) Egy hatvanhároméves gyermekszemü »művész­bácsi« kívánkozik az ólombetűk légiójának sokat jelentő szekerébe, hogy dolgos két kezé­nek, álmodozó lelkének sok viszontagságos élet­küzdelem után az elismerés és megismerés | szerény örömei jussanak. j Nem mindennapi energiát és nem minden­napi balsorsot kapott bölcsőjébe jó öreg Stolcz Ferenc, aki hatvanhárom évéig nem vesztette el se bátorságát a kezdeményezéshez, se hilét a jövő sikeréhez, de nem vesztette el fantá­ziáját sem, amely a nép lelkében élő titokzatos naivitásával sokszor meghatóbb a gyönyörűen kidolgozott, mindent kifejező alkotásoknál. Az ut, amelyen Stolcz Ferenc eljutott az ólom­betűk országához, van olyan érdekes, mint bármely »nagy beszéd«, amelynek sokszor jut­nak hasábok és a szürke szívből jövő nagy­hangú szólamok között mégsem találjuk az őszinte érzésnek és az őszinte rajongásnak egy olyan megnyilvánulását sem, mint aminő Stolcz Ferenc kedves kis »szobormüvének« akár egy kicsiny töredékében is van. Stolcz bácsi hatvanhárom évével két nap előtt felpakolta szekerére »müveit« Vásárhe­lyen és elindult gyalog a szekér mellett, őrző szemmel vigyázva kincseire. 27 kilométer az ut Szegedig és sem a fáradtságnak, sem a csüggedtségnek nem látszottak rajta nyomai, amikor porosan, az abbahagyott munkától még agyagos ruhában és kezekkel bekopogtatott a szerkesztőségi! nkbe. — írják csak meg kérem, amit mondok — kezdte. Hatvanhárom éves vagyok, tíz gyer­meknek az apja, másfél évig együtt harcoltam három fiammal a harctéren. Most eljöttem Szegedre, hogy bemutassam szobraimat a kö­zönségnek, mert bár cipész voltam egész éle­temben, most öregségemre szobrász lettem. A lopva odasandilott tekintetből Stolcz bá­csi megsejtette, hogy rosszra gondolunk, amiéi'l igy folytatta: — Nem vagyok művész kérem, csak szob­rász. Nagy sora van annak, hogy jutottam erre a gondolatra. Soltvadkerten laktam csa­ládommal és a cipészmesterségből gyűjtött pénzemből vett szőlőmet eladtam, hogy 100 hold földet vegyek rajta. Február 23-án vet­tem fel a pénzt, március 19-én lebélyegezték, éppen amikor vásárolni akartam. Szegény em­ber lettem. Eladtam a házat, iparomat pedig nem foytathattam, meri a háborúban nem tud­tam anyagot szerezni. Soltvadkerten minden régi jólétemre emlékeztetett, eljöttem Vásár­helyre és élelmiszerüzletet nyitottam. F.gv szép í B E LVÁ ROS1 MOZÍ Augusztus 18, 19 én, szombaton és »aaornap STRAND SZERELEM H4rVy LlEDTKE-TCla főszerepben é3 Híradók. Elfladások r Héikoznapokon fiéifl árakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 árakor Augusztus 18, ÍJ-én, szombaton és vasárnap SZÉCHENYI MOZí Szereíem, gyü^e?, - vagy halál! zer**™. Az„n*,vu. |.f|3Jg'0m0S Jiminia vigüték 8 .elvonásban. iftadáfok 6. 9. vasárnap 5 7. 9 órakor. — * 9 firal eiftadá«,* n Korz'S kertben vannak megtartva

Next

/
Oldalképek
Tartalom