Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-18 / 186. szám

1928 augusztus 18. A Jövő évben mindössze hetvenezer pengői fordítanak városrendezési célokra Rendbehozzák a gyermekjátszótereket — A pénzügyi bizottság szombaton tárgyalja a városi üzemek költségvetését (A Délmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság pénteken délután folytatta B város költségvetésének tárgyalását. Négynél több bizottsági lag most sem jött össze és simán, sőt vita nélkül fogadták el az egyes tételeket. Elsősorban a szatymazi és alsóközponti gaztíasági iskolák 8000 pengős deficitjét állították be a költségvetésbe. Ez a deficit ugy alakult ki, hogy a még el sem készült iskolák fentartására adott földek hozama nem futja a fentartási költségeket. A következő tételnél Zomborg Lajos, az ismert festőművész ügye következett, aki tudvalevőleg 25 festményét és 30 művészettörténeti könyvét örök letétként felajánlotta a városnak. Ezzel szemben azt kérte, hogy készkiadásai cimén 4000 pengőt téritsen meg neki a város. Móra Ferenc múzeumigazgató a gyűjtemény értékét 25.500 pengőre becsülte, a számvevőség pedig a művésznek térítendő 4000 pengőt a muzeumi alap terhére javasolta kiutalni. Miután azonban ez az alap egészen kicsi, a pénzügyi bizottság a 4000 pengőt az eggéb közművelődési célokra felvett hitelek terhére javasolta beáll itani. 1900 pengőt kap a szatymazi plébánia kerítésének elkészítésére. A minorita rendház 45 000 pengős kiadással uj orgonát és uj harangokat vásárolt. Miután a felsővárosi plébániának a város nem kegyura, a rendház arra kérte a várost, hogy 23.500 pengőt téritsen meg ebből a kiadásból. A pénzügyi bizottság ugy döntött, hogy csak 5000 pengővel járul hozzá az orgona és harang költségeihez. A hősi sírok gondozására a mult évi 1000 helyett 2000 pengőt szavaztak meg. Nagy csökkenés mutatkozik a vágóhídi dijaknál, mert az eddigi 174.000 pengővel szemben 1929-re csak 128.000 pengő szerepel a költségvetésben. Bokor Adolf meg is jegyezte: — De a hus árát még sem szállították lel Megértést tanúsított a pénzügyi bizottság a közkerti kiadások tételeinek tárgyalásánál. Itt került szóba a sétányok ügye. a gyermekjátszóterek létesítésének kérdése, amelyek megvalósítására a közelmúltban nagyobb társadalmi akció is megindult. Wimmer Fülöp kifogásolta a Stefánia elhanyagolt állapotát. Fel is hívják a főkertészt, hogy a Stefánián rendesen locsoljanak, a gyepet tartsák rendben. 21.000 pengőt javasoltak a Stefániának. Ebből az ősszegből a gyermekjátszóteret is gyepesitik, amelyen azután szabad lesz a gyerekeknek büntetés veszélye nélkül is játszani. Lassankint egyébként a főkertész terve szerint az összes terek begyepesi ésére is sor kerül. Hamarosan rendbe hozzák a Mátyás király- és a Kálvária-teret és rövidesen szabad lesz a gyerekeknek a Dugonics-tér egyik részében is a fűre lépni. A gyepesítésre egyébként ezentúl évente 4000 pengőt állítanak a költségvetésbe. A Stefánia-rakpart kijavítása 200.000 pengőbe kerül. A földmivelésügyi miniszter — mint ismeretes — 100.000 pengővel járul ehez a kiadáshoz, igv tehát ennél a tételnél 100.000 pengő szabadult fel, amely összeget Mihályffy László műszaki tanácsos javaslatára egyéb partjavitásí munkálatokra használnak fel. Igaz, hogy a 100.000 pengőt tíz év alatt folyósítja csak a földmivelésügyi miniszter, de Mihályffy műszaki tanácsos az évi 10.000 pengőnek is örült, mert végre az elodázhatatlan javilásokat ebből az összegből mégis csak el lehet végezni. A sokat vitatott és 80.000 pengőt igénylő pálmaházra i 30.000 pengői állítottak be első évi részletként a költségvetésbe és ugyancsak beállitották a két Tisza-híd közötti ujszegedí töltés burkolatára szükséges 33.000 pengőt is. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester elodázhat allannak mondotta egy vízszűrő *<észü5£k építését a felsővárosi szivattyútelepnél, hogy a szennyvizek megszűrve kerülhessenek a Tisza vizébe és ne fertőzzék meg a folyót. A költségvetés további tételét minden hozzászólás nélkül fogadta el a bizottság. A végén kiderült, hogy az eszközölt változtatásokkal az előirányzott kiadás 101.000 pengővel lett több. Ezt az összeget máshonnan nem tudták fedezni, mint a mindig elasztikusnak bizonyult városrendezési költségből, ezúttal tehát 170.000 pengőből. 'Az 1929-iki költségvetési évben tehát városrendezési célokra 70.000 pengő marad... A városi üzemek költségvetésének tárgyalását szombat délután 1 órakor folytatja a pénzügyi bizottság. Hafrendbeli csalásért folyik az eljárás Becenszky—Fischer flririen ellen Pénteken kisérték át az ügyészségre (A Délmagyarország munkatársától) Beoemszky—Fischer Adrient, az elegáns fiatal szélhámosnőt, aki nemrégiben sorozatos szélhámosságokat követett el Szegeden, nevének és illetőségi helyének pontos megállapítása után, pénteken délelőtt kisérték át az ügyészség fogházába. A puhatolódzások szerint Becenszky Adrient valóban Fischer Adrimnek hívják és illetőségi helye Kecskemét. Atyja meghalt, foglalkozása hadbírósági tisztviselő volt. Anyja jelenleg is Kecskeméten él és régiségkereskedéssel foglalkozik. A szegedi rendőrség megállapítása szerint Fischer Adrién Szegeden hatreadbeli csalást kö\-etett el, de csalás miatt körözi a budapesti rendőrség is. Fischer Adrién hat napig volt a szegedi rendőrségi fogda csöndes lakója. Első nap még apatikusan ült a női külön cella kemény fapriccsén. Könyveket kért. A második nap azonban már egészen otthon érezte magát. Gondosan kitakarította celláját, halkan kuplézott, úgyhogy az őrök többször rendre is utasították. Később behozatta összes ruháit. Naponta két-három öltözékben is látták őrei. Csütörtökön aztán már nagyon türelmetlen volt. Többször kihallgatásra kérte vezettetni magát, mig végre pénteken délelőtt, miután személyazonosságát pontosan megállapították, átkísérték az ügyészség fogházába. A nagystilü szélhámosnő kedélyesen vett búcsút az őröktől, majd odaszólt az elővezető rendőrnek: — Ha a korzón átmegyünk, siessünk, mert nem akarom, hogy lássanak. Apró táskát szorongatott a kezében és gyors léptekkel sietett át a korzó platánjai alatt. Könynyü lilaselyem ruha volt rajta, mélyen szembe huzott kalap. Útközben Adrién beszélni próbált a rendőrrel. A rendőr azonban hivatalos kötelességét teljesítette és nem reagált a szépen muzsikáló női szavakra. Két perc alatt Adrién már a törvényszéken volt és már be {s zárult mögötte a törvényszék harmadik emeletének vasajtaja, amely az ügyészségi fogházba vezet. Hogyan lett szobrász a 63 éves Stolcz Ferenc Kiállítás az Oroszlánuccai uj városi bérházban (A Délmagyarország munkatársától.) Egy hatvanhároméves gyermekszemü »művészbácsi« kívánkozik az ólombetűk légiójának sokat jelentő szekerébe, hogy dolgos két kezének, álmodozó lelkének sok viszontagságos életküzdelem után az elismerés és megismerés | szerény örömei jussanak. j Nem mindennapi energiát és nem mindennapi balsorsot kapott bölcsőjébe jó öreg Stolcz Ferenc, aki hatvanhárom évéig nem vesztette el se bátorságát a kezdeményezéshez, se hilét a jövő sikeréhez, de nem vesztette el fantáziáját sem, amely a nép lelkében élő titokzatos naivitásával sokszor meghatóbb a gyönyörűen kidolgozott, mindent kifejező alkotásoknál. Az ut, amelyen Stolcz Ferenc eljutott az ólombetűk országához, van olyan érdekes, mint bármely »nagy beszéd«, amelynek sokszor jutnak hasábok és a szürke szívből jövő nagyhangú szólamok között mégsem találjuk az őszinte érzésnek és az őszinte rajongásnak egy olyan megnyilvánulását sem, mint aminő Stolcz Ferenc kedves kis »szobormüvének« akár egy kicsiny töredékében is van. Stolcz bácsi hatvanhárom évével két nap előtt felpakolta szekerére »müveit« Vásárhelyen és elindult gyalog a szekér mellett, őrző szemmel vigyázva kincseire. 27 kilométer az ut Szegedig és sem a fáradtságnak, sem a csüggedtségnek nem látszottak rajta nyomai, amikor porosan, az abbahagyott munkától még agyagos ruhában és kezekkel bekopogtatott a szerkesztőségi! nkbe. — írják csak meg kérem, amit mondok — kezdte. Hatvanhárom éves vagyok, tíz gyermeknek az apja, másfél évig együtt harcoltam három fiammal a harctéren. Most eljöttem Szegedre, hogy bemutassam szobraimat a közönségnek, mert bár cipész voltam egész életemben, most öregségemre szobrász lettem. A lopva odasandilott tekintetből Stolcz bácsi megsejtette, hogy rosszra gondolunk, amiéi'l igy folytatta: — Nem vagyok művész kérem, csak szobrász. Nagy sora van annak, hogy jutottam erre a gondolatra. Soltvadkerten laktam családommal és a cipészmesterségből gyűjtött pénzemből vett szőlőmet eladtam, hogy 100 hold földet vegyek rajta. Február 23-án vettem fel a pénzt, március 19-én lebélyegezték, éppen amikor vásárolni akartam. Szegény ember lettem. Eladtam a házat, iparomat pedig nem foytathattam, meri a háborúban nem tudtam anyagot szerezni. Soltvadkerten minden régi jólétemre emlékeztetett, eljöttem Vásárhelyre és élelmiszerüzletet nyitottam. F.gv szép í B E LVÁ ROS1 MOZÍ Augusztus 18, 19 én, szombaton és »aaornap STRAND SZERELEM H4rVy LlEDTKE-TCla főszerepben é3 Híradók. Elfladások r Héikoznapokon fiéifl árakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 árakor Augusztus 18, ÍJ-én, szombaton és vasárnap SZÉCHENYI MOZí Szereíem, gyü^e?, - vagy halál! zer**™. Az„n*,vu. |.f|3Jg'0m0S Jiminia vigüték 8 .elvonásban. iftadáfok 6. 9. vasárnap 5 7. 9 órakor. — * 9 firal eiftadá«,* n Korz'S kertben vannak megtartva