Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-03 / 148. szám

1928 iulius 3. DÉLU\GYARORSZAG 3 Érdekes vallomások a szegedi fajvédő lap szlnikrlfikáiról Izgalmak Zöldhelyi Anna kártérítési pőrének tárgyalásán — A törvényszék elrendelte Rákosi Jenő és Móra Ferenc szakértől kihallgatását (A Délmagyarország munkatársától.) Zöldhelyi Anna, a szegedi színház volt primadonnája — mint ismeretes — március első napjaiben megvált a színtársulattól. Szegedi szereplése azonban az ismeretes /duor-afférrel nem zárult le. Zöldhelyi Anna ugyanis . amikor megvált a színtársulattól, 5000 pengős , kárfór it esi port indított a szegedi fajvédő, lap ellen. A kereset szerint a fajvédő lap és annak szini kritikusa célzatos harcot indított a primadonna ellen s ezzel a színháznál való működését lehetetlenné tette. Szini kritikái elfogultak és gyalú-kodők voltak. A lap tönkretett — mondja a kereset — és ezért kártérítéssel tartozik. A sajtótörvény értelmében elsősorban a reám vonatkozó kritikák szerzőjét, továbbá a fokozatos felelősség alapján a lapvállalat igazgatóságát arra kérem kötelezni, hogy nekem erkölcsi kártérítés cimén 5000 pengőt fizessen. A lap igaztalan kritikái lehetetlenné tették szegedi működésemet és a kritikák miatt más színpadon sem tudok elhelyezkedni. A szegedi törvényszéken dr. Kelemen László törvényszéki biró ez ügyben többszőr tartott már tárgyalást. A legutóbbi tárgyalás alkalmával a törvényszék elrendelte annjtk bizonyítását, hogv az inkriminált kritikák milyen mértékben járultak hozzá aiioz, hogy Zöldhelyinek rrem megfelelő szerepekben kellett játszania. Elrendelte a bizonyítását annak is, hogy a kritikák mennyiben fedik a valóságot és azoknak hangja, modora mennyiben felel meg irodalmi és hírlapírói szempontból egy színésznő nyilvános szereplésével szemben megengedett mértéknek. Bírói szakértőül Rákosi Jenőt rendelte ki a bíróság.. A hétfői főtárgyaláson a bíróság elsőnek Gaál Endre nyugalmazott kulturtanácsnokot hallgatta ki. Elmondotta, hogy a szinügyi bizottság, amelynek ő volt az elnöke, sohasem foglalkozott Zöldhelyi Anna ügyével. Zöldhelyi szegedi primadonnáskodása idején gyásza volt, nem járt a színházba és igy Zöldhelyit nem is látta a színpadon. Dr. Tóth Imre azt vallotta, hogy a szinügyi bizottsági tagok egymásközött kifogásolták Zöldhelyi művészi képességeit. Biró: Az Uj Nemzedék kritikáiban túlzásba mentbe, amikor Zöldhelvi fellépéséről beszámolt? Tanú: Én mint az Uj Nemzedék igazgatósági tagok egymás között kifogásolták Zöldhelyi is megállapítottuk, hogy Puskás Jenő kritikáiban sokszor túlzott. Tarnay Ernő színigazgató .< bíróság kérdéseire kijelentette, hogy Zöldhelyi első primadonnának szerződött a színit ázhoz. Decemberig minden nagyobb szerepet ő játszott. Januártói kezdve azután nem játszott. Ez tisztán véletlenségből történt Abban az időben nem ment úgynevezett »parádés« operett Biró: Nem volt ebben tendencia? Tanú: Nem. Tisztán véletlennek volt a müve. Bíró: Kérem igazgató ur, én érlek a szinftáihoz és igy nem tudom elképzelni, hogy vidékén egy primadonna tisztán véletlenül ne játszón három hónapig. Tarnay: En Zöldhelyivel mindig meg voltam elégedve. Szerepkörét jól töltötte be és ha nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hangsúlyozom, hogy Szegeden ö nem bukott meg. Pesten csak a napokban találkoztam ZöUJbelyivel és kijelentettem neki, hogy a jövőben alkalmilag mindig számitok rá. 'Biró:• Ezt meggyőződésből, vagy ugaszlam<w№ vs&j 'Vt' ' * — Bocsánat, de nem engedek a gyomroba nézni. — Felszólítom, hogy őszintén válaszoljon kérdéseimre! — Ez direktori dolog, — mondotta Tarnay. Bíró: Tessék válaszolni kérdéseimre, mert módomban van a vallomásra rákényszeríteni! Tanú: Hát... eléggé őszintén mondottam neki... felelte mosolyogva. Bíró: Nem a Szegedi Uj Nemzedék kritikái voltak-e az okai annak, hogy Zöldhelyit a színház nem foglalkoztatta? Tanú: Én a Zöldhelyiről irt kritikák hangjait elitéltem. Görög Sándor színházi titkár tud arról, hogy a farvédő kritikus Tarnaynál személyesen is eljárt Zöldhelyi Anna ügyében és előadta neki kifogásait. A direktori azonban nem befolyásolták a fajvédő kritikák, mert Tarnay. Zöldhelyit jó színésznőnek tartotta. Nagy melegben a legkeSlertiesebb viselet a finom selyem puplin férfi ing. Minden izlést kielégitő finom kivitelben mérték szerint készítünk uri ingeket. Lampel és Hegyi (Tisza Lajos körút). 104 Uf tanuk Dr. Burger Béla ügyvéd Zöldhelyi képviseletében Wimmer Fülöp, Back Bernát és Rózsa Béla szinügyi bizottsági tagok kihallgatását kérte, majd elmondotta ,hogy Tarnay kihallgatása alapján kétség nem fér ahoz, hogy Zöldhelyi jó színésznő volt és az sem kétséges, hogy az Uj Nemzedék kritikáinak hangja Zöldhelyire sérelmes volt. Ezért el< állna áltól is, hogy irodalmi szakértők mond« janak szakvéleményt a kritikákról, mert ebben a kérdésben a bíróság is dönthet. Biró: Én szívesen eldöntöm a kérdést, ha a felek is beleegyeznek. A bíróság ezután elrendelte a kért tanuk kihallgatását, de elrendelte Rákosi Jenő & Móra Ferenc szakértői meghallgatását is. A tárgyalást október 29-ére napolta el. Vér István paurikakereskeJi hajnali halálugrása a közúti hidrái a Tiszába (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár- 1 nap hajnalban megdöbbentő öngyilkosságot követett el Vér István 31 éves paprikakereskedő. .4 ' közúti hídról levetette magát a Tiszába és nyomtalanul eltűnt. Vér István és felesége jó ismerősük, Bódi István társaságában szombat este az ujszegedi Vigadóban szórakoztak. Záróra után indult hazafelé a kis társaság. Vér István feleségétől válófélben volt. és a szombat esti együttlét azt célozta, hogy a fiatalok ismét összekerüljenek. Vér István már a Vigadóban visszatérésre kérlelte feleségét, aki azonban kijelentette, hogy nem tér vissza hozzá. Hazafelé menet azután Vér István mégegyszer előadta kérését. Felesége válasz helyett nagyot nevetett. — Ha nem jössz vissza, cn nem élek tovább. Itt ugrom a Tiszába. — Nem mered azl megtenni — kacérkodott felesége. Vér István erre felugrott a hid korlátjára és fejjel beleugrott a» folyóba. , A kistársaság megkövülten nézte a történteket. Percek múlva lenéztek a vízbe, mert azt gondolták, hogy Vér István, aki jó uszó volt, kiúszik a partra. A hajnali csöndben azonban csak a víz csobogása hallattszott. VéE István eltűnt a habokban. A kis társaság segélykiáltásaira a hídfőnél tartózkodó folyamőrség motorcsónakkal azonnal a folyó közepére sietett. Vér Istvánt azonban nem vetette fel a víz. Vér István ismert alakja volt a szegedi sportéletnek. Nem élt békés családi életet és emiatt ivásnak adta a fejét. Idegzetét nagyon megviselte az élet ezernyi baja. A rendőrség az öngyilkosságról értesítette a szerb megszállott terület hatóságait és kérte, hogy a holttest kifogása esetén azonnal értesítsék a szegedi rendőrséget. Albérletbe adta az egyetem a füvészkert céljaira kapott földet Ha jövőre sem rendezik be a füvészkertet, a város visszaveszi a földet az egyetemtől (A Délmagyarország munkatársától) A1 város — mint ismeretes — évekkel ezelőtt husz hold elsőrendű minőségű termőföldet jelölt ki Újszegeden az egyetemi füvészkert céljaira és ezt a területet, amelyen azelőtt kisbérlők gazdálkodtak, át is adta az egyetemnek. A husz hold földet azóta az egyetem használja, illetve használhatná, ha eddig sort kerített volna a füvészkert berendezésére. A környékbeli bérlők és gazdák nagy kíváncsisággal várták évekig, hogy a városi földön hogyan rendezik be ezt a szép rendeltetésű egyetemi intézményt, de hiába várták. Legnagyobb meglepetésükre már a föld átadásának első esztendejében azt tapasztalták, hogy a bérlőktől visszavett területen uj bérlők jelennek meg, akik annak rendje és módja szerint fölszántják a földet, táblákra Hasogatják és bevetik búzával, kukoricával, burgonyával és egyébb nem füvészkertbe való mezőgazdasági növényfajtákkal. A bért azonban nem a város pénztárába fizetik be a fertályok elkövetbezésekor, hanem az egyetem természetrajzi intézetének pénztárába. A különös felfedezésről természetesen érUsfitfeitfilL jsfaas tutófeásái atndy. báva| ialosan is meggyőződött arról, hogy az egye lem a várostól kapott földet tényleg albérletbe adta ki földmüvelés céljaira, a füvészkert létesítésének pedig még nyoma sincs ezen Ia területen. A tanács ekkor hivatalos átiratot intézett az egyetem vezetőségéhez és felszólította, hogy vagy használja a husz holdat arra a célra, amelyre kapta, vagy pedig adja vissza a városnak. Az egyetem udvariasan válaszolt a tanács felszólítására. Különböző technikai akadályokra hivatkozott, de megígérte, hogy legközelebb megkezdik a füvészkert berendezését. Közben a tanács ugy határozott, hogy visszaveszi az ujszegedi földdarabot az egyetemtől és helyette ugyanolyan nagyságú területet hasit ki az egyetem céljaira a Gedó melletti városi bérföldekből. Ezt a tervet azonban keresztül húzta az Országos Földbirtokrendező Bíróság, amely a Gedó melletti bérföldeket házhelyekké parcellázta. A tanácsnak igy hatálytalanítania kellett korábbi határozatát Nemrégen ismét jelentés érkezett a városházára arról, hogy az egyetem az ujszegedi földet még mindig nem rendezte be füvészjSSíttg» hanem azt továbbra, ist albérlőknek