Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-03 / 148. szám
CECMTGYAHORSZAG 192S julius "ff Rejtélyes körülmények közölt meggyilkolták a kisenevi orosz lap főszerkesztőjét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) | Bukarestből jelentik: Ma délután 2 órakor meggyilkolva találták lakásán a Kisenevben megjelenő Utró cimü orosz nyelvű lap főszerkesztőjét, Jakobovicsot. A szerkesztő legbizalmasabb barátja, egy Viszilaja nevű orosz emigráns, aki vele együtt lakolt nyomtalanul eltűnt. A rendőrség azt gyanítja. hogy Viszilaja gyilkolta meg Jakobouicsot. Nem tartja azonban kizártnak azt sem, hogy szovjet ügynökök tették el láb alól Viszilaját, aki épp ugy, mint Jakobovics, állandóan legfóvesebb támadásokat intézte a szovjet ellen. A felsőház „Vass"-nap]a Budapest, julius 2. Vass József-nap volt ma a felsőházban. A méltóságos főrendek ünnepelték ma a népjóléti minisztert az öregségi biztosításáról szóló javaslat vitája alkalmából. Először József főherceg beszélt, aki azt mondta, hogy ez a javaslat közelebb hozza egymáshóz az egyes osztályokat. Ilyen térvények döntik meg az antidemokratizmus kádját, mondta a főherceg nagy lendülettel. Serédi hercegprímás szerint a javaslat koncepciója XIII Leó pápa sugallatára történt. Kár, hogy a javaslat nem terjed ki a mezőgazdasági munkásokra. Köszönetét fejezi ki a miniszternek és munkatársainak. Ezután Ripka Ferenc főpolgármester beszélt, akinek ez volt az első beszéde a felsőházban. A főváros lakosságának nyon: óráról btszélt és azt mondotta, hogy Budapest mi tíen. erejével arra törekszik, hogy megszilárdítsa kapcsolatait a nemzet életével. Budapest a nemzet nélkül, a nemzet Budapest nélkül nem tud megélni. Huszár Károly is üdvözölte a javaslatot, amely szerinte iskolapéldája annak, hogy egy konzervatív felfogású testületben is otthonos lehet a demokratikusabb szellem, amikor embertársaik javáról van szó. Mészáros István arról áradozott, hogy a javaslat közelebb hozza a munkásságot a kormányhoz. Ezután VQSS József mondott záró beszédet Azt mondotta, hogy a felekezeti tagoltság ne legyen ártalmára a nemzet erejének. Hosszasan polemizált a szocializmussal és azt mondóla, hogy »semmiféle filozófiai „Voronov sem tudja többé a marxizmus szociálpolitikai elgondolását uj életre kelteni«. A szociálpolitikai rendszert ki kell építeni. A szeretet zenéje hatoljon le a pincelakásokig — mondotta. Figyelmezteti a háztulajdonosokat, hogy nem fogja eltűrni, hogy nem engedik be házaikba a többgyermekes családokat. Beszéde végén József főherceg sokáig gratulált a miniszternek, majd a felsőház egyhangúlag elfogadta a javaslatot. 99J PA városi közigazgatásokban sincs más szellem, mint a megyékben" „Olyan reformot kell hozni, amely a demokráciát valósítja meg" — A többség elfogadta a törvényhatósági Javaslatot Budapest. julius 2. Kevés képviselő jelenlétében folytatták ma a törvényhatósági bizottságok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szilág;! Lajos felszólítja a kisgzadapárbot, emlékezzék Nagyatádi programjára és ne csúfolkodjanak azzal, hogy egyeseket aszfaltdemokratáknak oeveznek. Ezután a hiteitullépéüek kérdésével foglalkozik. — Fegyelmit Indítunk ott, ahol haragszunk az emberekre — mondotta — és ahol pajtási viízenyban vagyunk, ott nem indul fegyelmi eljárás. .löjjön inkább a diktatúra! Hál Jenő a következő szónok. Az ellenzéket — mondja — teljesen magára hagyják a vitában. A bormányinak nincs gvökere a magyar társadalomban. A főispánok hatalmi (ut'.engése rontja meg a közéletet Magyarországon. Utal a kecskeméti esetre, ahol egy ügyvédet a főispán üldözött, valóságos kémirodát szervezett körülötte és B tábla teljesen rehabilitálta. Miért mer ilyesmit megtenni a közigazgatás feje? A városi közigazgatásokban bCm uralkodik más szellem, mint a megyékben. — A korrupció olyan, mint a házasságtörés: nem hivnak hozzá lauukat. De ha a köztudatban meg van ez, akkor csak párszakaszos, friss jaHogy cl ne íele//sd a legjobbat: ® Kardos tészta táplál a legjobban ! Szülők figyelmébe!!! A Mandel-fiirdőben (Szemklinika előtt) úszástanulás fürdőjeggyel és vizsgadifjal együtt: diákoknak . © pengő felnOiieknek. S pengő Fürd6jegy 40 f, tisztviselő és diákjegy 36 f. Úszómester: 93 BMIlQry lőzsef. a nagystrand voIt úszómestere. vaslattal lehet rajta segíteni, nem azzal, amit a kormány idehozott. — A régi megye — bármennyire próbálják is élesztgetni — örökre elhunyt. Olyan reformot kell hozni, amely a demokráciát valósítja meg és nem jár nyomában felzudulás. A következő felszólaló, Ras6ay Károly utal arra, hogy csak ellenzéki szónokok vannak és az egy Szabó képviselő kivételével nincs védője a javaslatnak. Az egész javaslatot azért volt kénytelen a kormány idehozni, mert a közigazgatási bizottság rásütötle homlokára a törvénytelenség bélyegét. A jövő történetírói számára ez a javaslat megdöbbentő blzopyiték lesz a mai diktatórikus hatalom m«llett. Az uralkodóházból kikerült diktátorok sohasem bizonyultak olyan rosszaknak, mint az alulról felkerült és kissé megkótyagosodott emberek diktatórikus hatalma. Seftovszky Béla belügyminiszter feleli ezután a felszólalásokra: Amikor a belügyminiszteri széket elfoglaltam, közvetlen utána magam is, mint vádlott, teljes beismerésben elmondottam: tudom, hogy a törvényhatóságok exlex-ben vannak és ezt a helyzetet minél előbb meg akarom változtatni. A most benyújtott törvényjavaslatnál különösen két szempont vezetett: egy alkotmányjogi és egy praktikussági szempont. Kijelentem azonban, hogy a nyári szünet előtt benyújtom a közigazgatási reformról szóló javaslatot. Meg kell dicsérnem a törvényhatóságokat azért, mert szociális kérdésekben mindig bőkezűnek mutatkoztak*. Most az Erzsébetvárosi Kaszinóval foglalkozik, majd általánosságban a Ház többsége elfogadta a törvényjavaslatot. Györki Imre határozaü javaslatát, amely, kimondani kívánta, hogy három hónapon belül tartsák meg a törvényhatósági bizottságok újjáalakítását, a belügyminiszter felszólalása után elve? tették. Az ülés 2 órakor ért véget, m o : i : i : i : > O N A legtökéletesebb, a legszebb, a legizgatóbb meséjü szerelmi dráma V A ELISflBETH BIRGNER brillláns alakításával . csütörtöktől a Belvárosiban A N Az olvasó rovata Levél a nyári póíszezonról Tisztelt Szerkesztőség! * A Délmagyarország vasárnapi számában legna« gyobb meglepetésemre olyan cikket találtam, amely élesen kiválik az önök lapjának cikkei közül, kü-. lönösen furcsa tendenciájával. A cikk a szinigazga-' tónak az ellen a terve ellen ágál, hogy játszan: akar júliusban is és azt az álláspontját, hogy. nei szabad játszani, igen gyengén támasztja alá. Az irja a színházlátogató, hogy ¿nem érdeke, hog_ játszanak, a városnak, mert napi 500 pengőnél na gyobb bevételre nem lehet számítani, nem érdekel a színháznak, mert jobb volna, ha a közönség kii éheznék4 a nyár folyamán és nem érdeke a színész^ nek, aki tiz hónapig becsülettel dolgozott és y rekkenő hőségben nem is tud ambícióval és tel-\ jes tudással dolgozni. . Nem tehetek róla, az impresszióm az, hogy. ! kis cikket vagy színész irta, -vagy valaki, aki ro koni,- esetleg baráti kötelék révén közel éli színészhfiz, vagy színészekhez. Mi az, hogy iiiui^v^ keresztül becsülettel dolgozott a szinész? Hát mí, akik más pályán vagyunk, nem dolgoztunk tiz. Söt tizenkét hónapon át szintén becsülettel, fáradhatatlanul, verejtékezre, olykor nagyobb, d<. sokkal nagyobb szellemi mnnkát kifejtve, mint aminőt a szinész kifejt'.» Hát hol a világon az a gyá4 ros, az a kereskedő, az az ügyvéd, az az orvosi vagy más szellemi, munkás, az az iparos és az 4 kétkézi munkás, aki csak álmodni merne arról* hogy két—két és félhónapi szabadságot kapjonl Ezzel, azt hiszem, elintéztem a szinész szempontjáig akinek szintén joga és igénye van szabadságra, akjj azonban ezzel az igényével épp ugy nem viheti a dolgokat túlzásba, mint senki más. Ami már most a város és a színház erdekeit illeti, egyenesen kötelessége a színháznak játszani« A városnak fizetnie kell a társulatát, nyári állömása nincs, ha játszani fog julius folyamán és a fel. tétlenül fennálló személyi kiadásaira meg fog ke-* resni csak 3-4 ezer pengőt, akkor már érdemes volt játszania, hacsak nem akar annak a látszatába esni, hogy köizhelyektől vezetteti magát, hogy gondatlan és hogy nem kellő körültekintéssel,,.gondossággal és energiával sáfárkodik a reá biZotf javakkal. De játszania kell a színháznak azért is' mert részint egyengetnie kell a talajat a szegedi nyári színészet részére, másrészt tapasztalatod kell gyűjtenie, hogy megfelelő nyári műsor mellett milyen reményei tehetnek a szegedi nyári színháznak- A közönség kiéheztetésének ósdi elve régesrég megkopott. A mozik bizony évek óta játszanak szünet nélkül, legfeljebb egy-két hetes szünetet tartanak, de azt se minden évben, nem pályáznak a közönség kiéheztetésére, pedig nekik is kell a téli busás bevétel, a nyárit viszont könynyebben nélkülözhetnék, mint a színház, mert térmészétesen kisebb a rézsijük. Tessék azónkivüf megnézni a világvárosokat, tessék megnézni Budapestet. Igaz, 'hogy a kőszinházak bezárnak, de megnyílik a Budai Színház, Feld Matyi sziiháza, vannak varieték és a szórakozásnak sok-soi; e.gvéb helyei, mig Szegeden a mozin kivül egyetleu szórakozási hely a színház. A téli. érdeklődést egyáltalán nem fogja csökkenteni, ha a társulat juliusban is játszik, természetesen megfelelő könynyü, mondhatnám: a legkönnyebb nyári műsort kell adni és nem lenöe szabad visszariadni egy-két varieté-számtól sem. A színház igenis kötelességét leijesiti, amikor játszani akar juliusban is és a Délmagyarországtót elvárjuk — hiszen hozzá vagyunk szokva —, hogy kizárólag közérdekű szempontokat tartva szem előtt, támogatni fogja ezt a tervet a teljes sikerre vezető utján. Ezek után megkérdezem még, kinek, vagy kiknek érdeke, hogy juliusban ne játszék a színház EÍÜF városatya.