Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-09 / 129. szám

DíLMAGIARORSZAG A színház erkölcsi színvonala és egyebek E néhány sorban sem fogom feladni elveimet és meggyőződésemet: a színházban elAÖtorbcm sohasem az erkölcsi színvonal a kérdés és a kérdéses, hanem mindig az irodalmi ét a művészi színvonal. E két utóbbi, külön-külön is meg együttesen is, abszorbeálja az előbbit. Ami irodalmi, ami művészi, az sohasem lehet erkölcstelen. Viszont: nincs nagyobb erkölcstelenség, mint irodaimiatlaneág és müvészietlenség ott, ahol irodalomnak és művészetnek vohna helye. Röviden ezekről a kérdésekről is beszélgettem a legutóbbi véosi közgyűlésen, tehát természetesenke találam volna, ha dr. Révai József felszólalásomak ezzel a részével foglalkozott volna, amikor kket irt »A színház erkölcsi színvonalának rdéséhez« a kurzusujságban. A kegyesrendi ur e helyett felszólalásomnak azzal a ével foglalkozott, amelyben megleckéztetn — nem tagadom: kemény szavakkal — Tóth Imre kormányf őtanácsos ur őméltósáegy brutális támadáséit, amellyel a zsidóak rontott. Lehet, hogy ez a természetes, or azonban nemcsak bajos, hanem teljesen : telenség közös tárgyalási alapot találni ne.ünk: a régi nagy piaristák, Szinger Kornél, iksay József, Jászai Rezső, Schandl Miklós ykor jelesen érett és éremmel kitüntetett kedvenc tanítványának, meg a mostani piarista tanárnak, dr Révai Józsefnek. Hagyom hát: nemcsak az erkölcsöt, hanem az irodalmat és művészetet is és mindössze néhány — bocsánat e szóért — pikantériára hivom fel Révai tanár ur szíves figyelmét. 1. A szinügyi bizottságnak azon az ülésén, amelyen a Nászéjszakáról tárgyaltak- Wimimr Fülöpön kívül dr. Szalay József és dr. Pátfy József szólaltak fel. Ennek a két urnák van »leplezetlen és kihívóan nagyhangon elő- \ adott amorátk felfogása«.! 1 Axt méltóztatik irni, hogy Schillernek uxég a sírját is kirabolta már a destrukció. Tudja a Tanár ur, hogy a szegedi bíróság itéiVte seertnt az az újság destruál, amelybe irni srokottí 8. Az erkölcsi szempontról mégis csak kell valamit mondani. No nem az érdemét illetően Ilyesmire bogyis merészkednék? Hanem csak amiatt a kapcsolat miatt, amelyet dr. Tóth Imre ur őméltósága és a zsidóság között felállít a tai\árur. Nem hallgathatom el, hogy cikkének a környékén némi homályosságok, esetleg hfictározatlanságok tapasztalhatók. Legalább is az én gyarló szemeim részére. De talán szerencse, hogy igy van. Kérem is a tanár urat, meg a hozzá hasonló gondolkodású í .Is urakat' is, a mostani beállításban, meg a -solathaiW nje feszegessék tovább azt a binvos erkölcsös alapot, különben olyan lésre kényszerítenének, amelyet nem szívesen unék meg. Se a közgyűlésen, se sehol soha életem felekezeti szempontok nem vezettek, fe•,.. ?,eti kérdésekkel soha nem foglalkoztam. V városi közgyűlésen az ember háborodott cl bennem, amikor dr. Tóth Imre kormányán ácsos ur őméltósága az ismeretes inzultust teljesen váratlanul elkövette. Az ember, 3,.ííen háborgott a súlyosan megbántott önéiiet. Az ember, aki lázadozik a jogtalanságok és eliszonyodik az antikultur Jelenségek láttára. Az ember, aki tqldja dr. Tóth Imre kormányfőtanácsos ur őméltóságáról, hogy két kimagasló erénye van: az antiszemitizmus és ?

fülölet a szociáldemokrata munkásság ellen, z ember, akiben a felekezeti közömbösséget meleg rokonsaenwé, sőt szolidaritássá korbácsolták a numerus clausus, Haller propaBELVAROSI MOZI FELTÁMADÁS O órai előadásait zenekari kísérettel ma és vasárnap Széchenyiben tartjuk. w $088 ftmta» Íj?' ganda miniszter ur és Héjjas Iván képviselő ur, aki nem minden működési területen viselkedett olyan passzive, mint a mostanin Az ember, aki felbonthatatlannak érzi és hiszi fegyverbarátságát a szociáldemokrata munkássággal. Az ember, akinek egész teste reszketett ott a közgyűlésen az izgalomtól és aki mégis nagyon, de ,naggan, valósággal emberfebsM niódon tudott uraljeodni magán, ©e ez sem megy a végletekig. Ajánlom magamat és az elmondottakat Réva( tanár ur kegyes jóindulatába Szegeden, 1928 junius 8-án. Pásztor ' Rejtélyes körülmények közöli meggyilkoltak egy református lelkészt Miskolcon (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Miskolcról jelentik: A péntek esti órákban a Lonovich'ucca 9, számú ház pincelabirintusában holtan találták Nagy Ferenc 55 éves nyugalmazott református lelkésit. Nagy Ferenc a rendőrség megállapítása szerint gyilkosságnak esett áldozatul és megállapították azt Is, hogy az egyelőre még Ismeretlen tettesek a helyszint ugy szcenirozták, mintha öngyilkosság történt volna. A lelkész lakásának Íróasztalán egy levelet találtak, amelyben Nagy Ferenc bejelenti ön-' gyilkosságát, azonban a levél nem a leikész. kézírása. A titokzatos ügyben nagy appará«; tussal indult meg a nyomozás. 99 Egy magánalkalmazottnak 104 évig kell szolgálnia, hogy százszázalékos nyugdijat kapjon" Bródy Ernő megdicsérte a népjóléti minisztert, de javaslatát nem togadto el — I kömény* párü szónokok lekritizálták a javaslatol, de elfogadták Budapest, junius 8. Zsituay Tibor elnök negyedtizenegykor nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését. örffy Imre az első szónok az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló javaslat vitájában. Tiltakozik az ellen, hogy politikai jelszónak dobassék bele a közvéleménybe a mezőgazdasági munkásság kihagyása a biztosításból Bródy ErnÖ a kővetkező szónok, örffv Imre beszédével foglal kőzik. -- örffy Imre azt mondotta, hogy sajnálja a mezőgazdasági munkásság mellőzését. Csodálkozom ezen a sajnálkozáson, hiszen Örffy tagja a kormánypártnak, résztvesz a törvényjavaslat előzetes megvitatásában, módja van tehát véleményét illetékes helyen és megfelelő időben előterjeszteni Sajnálkozni csak nekünk van okunk és fogunk. (Derültség ég helyeslés a baloldalon.) örffy Imre egyébként felszólított bennünket az együttműködésre. Én ennek az együttműködésnek a kritériumát mm a hajbókolásban és nem a tósztszerü megnyilatkozásban látom... Horváth Mihály: Nagyon igaza van! Bródy Ernő: A törvényjavaslat indokolása minden kritikát kibir. Kiváló munka, amilyent még alig láttunk a parlament kodifikációs történetében. Hive vagyok a takarékosságnak. Ez a takarékosság azonban soha sem történhetik a népjólét kárára. A pénzügyminiszter éppén a napokban azt mondta, hogy nyíltan támogatja a szövetkezeteket. A pénzügyminiszter helyesebben tenné, ha felhagyna ezzel a szenvedélyével, ehelytt inkább az özvegyeket, árvákat, rokkantakat támogatná. Nem <elkracholt szövetkezeteknek kell odaadni az állam pénzét, hanem az elktacholt embereknek. Horváth Mihály: Ugy vanl Bródy Ernő: Az aggkori és ózvegységi biztosításra mindenkinek joga van és ebből nem lehet kihagyni a mezőgazdasági munkásokat sem. Vass József népjóléti miniszter: Ebben igaza van! Bródy Ernő: a jogegyenlőség és a közteherviselés terhének elve követeli az egyforma bánásmódot. Ha néhány millió mezőgazdasági munkás is bekap csolódhatik a biztosításba, akkor vagy olcsóbb lesz a biztosítás, vagy pedig ugyanezért az összegért nagyobb ellenértéket fog kapni a biztosított. Az államnak kell gondoskodnia polgárairól. Az önkéntes biztositásnak nincsen jelentősége. — A biztosítási dijak mértékét a kisiparosnál és a kiskereskedőnél a segédek' vagy a tanoncok száma .szerint kell megáll a itani. t magántisztviselői társadalom helyzetén — elismerem — tőrtént némi javítás a «•v««latban. Nasryjában azonb»» «-égis fep*» ket'l tartanom azt az álláspontomat, hogy súlyos tehervállalás történik- A magántisztviselők 75 százaléka 4 millió koronán aluli fizetésből tengődik, mig • köztitztvüelő 36 évi állami szolgálat után 100 százalékot nyugdíjban részesül, addig egy magánalkalmazottnak 10b évi szolgálati időre volna szüksége ahot, hogy 100 százalékos nyugdijat kapjon — Tiltakozom az ellen, hogy a pénzügyminiszter beavatkozzék ebbe a kérdésbe. Tiltakozom az ellen, hogy megfogják a népjóléti miniszter kezét akkor, amikor egészséges szociálpolitikát akar csinálni. A munkások képviselői mondhatták, hogy elfogadják a javaslatot, mert az 6 számukra van valami ebben a javaslatban. Én azonban, minthogy az általam képviselt polgárságra ez a javaslat csak kötelezettségeket ró, anélkül, hogy, előnyöket is adna, — a javaslatot nem fogadom el. Zsitvay Tibor elnök jelenti, hogy Rubinek István és társai indítványt nyújtottak be az ülések idejének nyolc órában való megállapítása iránt. Az indítvány fölött a legközelebbi • ülés végén határoznak. Erődi-Harrach Béla a javaslat várható hatását mérlegeli és ugy látja, hogy a terhek tulmagasak és a szegényügyet nem szünteti meg, A javaslatot elfogadja. Usetty Béla szerint a mezőgazdasági népességet pénzügyi okokból nehéz bevonni a biztosításba. A törvény meg fogja drágítani a közszükségleti cikkek árát az egész vonalon. A ja-, vaslatot elfogadja. Grieger beszédének elhalasztását kéri. Zsitvay Tibor elnök: A képviselő urnák nincs joga beszédének elhalaszlását kérni,mert tőbb mint negyedóra áll rendelkezésére. (Nagv zaj.) Györki Imre (Griegerhez): Kérje a tanács, kozóképesség megállapítását! Grieger Miklós kéri a tanácskozóképesség megállapítását. A teremben csak 33-an vannak jelen. Az elnök állandóan csenget, az előadó kifut a teremből és ugy hozza be a képviselőket. Mire az elnök megállapítja, hogy a Ház határozatképes. Grieger Miklós (ingerülten): Miután háromnegyed kettő elmúlt, kérem beszédemnek elhalasztását. Zsitvay Tibor elnök. Csak annak a képviselő urnák van joga beszéde elhalasztását kérni, akinek felhívása negyedórával az ülés befejezte előtt történik. Grieger Miklós (indulatosan): Akkor elállók a szótól! Haller Istvánt szólítja ezután a jegyző, aki beszédének elhalaszlását kéri. A Ház többség az engedélyt megadja. Tíz perccel 2 óra előtt az elnök az ülést bezárja.