Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-09 / 129. szám

DíLMAGIARORSZAG A színház erkölcsi színvonala és egyebek E néhány sorban sem fogom feladni el­veimet és meggyőződésemet: a színházban elAÖtorbcm sohasem az erkölcsi színvonal a kérdés és a kérdéses, hanem mindig az iro­dalmi ét a művészi színvonal. E két utóbbi, külön-külön is meg együttesen is, abszorbeálja az előbbit. Ami irodalmi, ami művészi, az sohasem lehet erkölcstelen. Viszont: nincs na­gyobb erkölcstelenség, mint irodaimiatlaneág és müvészietlenség ott, ahol irodalomnak és művészetnek vohna helye. Röviden ezekről a kérdésekről is beszélgettem a legutóbbi vé­osi közgyűlésen, tehát természetesenke talál­am volna, ha dr. Révai József felszólalásom­ak ezzel a részével foglalkozott volna, amikor kket irt »A színház erkölcsi színvonalának rdéséhez« a kurzusujságban. A kegyesrendi ur e helyett felszólalásomnak azzal a ével foglalkozott, amelyben megleckéztet­n — nem tagadom: kemény szavakkal — Tóth Imre kormányf őtanácsos ur őméltósá­egy brutális támadáséit, amellyel a zsidó­ak rontott. Lehet, hogy ez a természetes, or azonban nemcsak bajos, hanem teljesen : telenség közös tárgyalási alapot találni ne­.ünk: a régi nagy piaristák, Szinger Kornél, iksay József, Jászai Rezső, Schandl Miklós ykor jelesen érett és éremmel kitüntetett kedvenc tanítványának, meg a mostani pia­rista tanárnak, dr Révai Józsefnek. Hagyom hát: nemcsak az erkölcsöt, hanem az irodal­mat és művészetet is és mindössze néhány — bocsánat e szóért — pikantériára hivom fel Révai tanár ur szíves figyelmét. 1. A szinügyi bizottságnak azon az ülésén, amelyen a Nászéjszakáról tárgyaltak- Wim­imr Fülöpön kívül dr. Szalay József és dr. Pátfy József szólaltak fel. Ennek a két urnák van »leplezetlen és kihívóan nagyhangon elő- \ adott amorátk felfogása«.! 1 Axt méltóztatik irni, hogy Schillernek uxég a sírját is kirabolta már a destrukció. Tudja a Tanár ur, hogy a szegedi bíróság itéiVte seertnt az az újság destruál, amelybe irni srokottí 8. Az erkölcsi szempontról mégis csak kell valamit mondani. No nem az érdemét illetően Ilyesmire bogyis merészkednék? Hanem csak amiatt a kapcsolat miatt, amelyet dr. Tóth Imre ur őméltósága és a zsidóság között fel­állít a tai\árur. Nem hallgathatom el, hogy cik­kének a környékén némi homályosságok, esetleg hfictározatlanságok tapasztalhatók. Leg­alább is az én gyarló szemeim részére. De talán szerencse, hogy igy van. Kérem is a tanár urat, meg a hozzá hasonló gondolkodású í .Is urakat' is, a mostani beállításban, meg a -solathaiW nje feszegessék tovább azt a bi­nvos erkölcsös alapot, különben olyan lé­sre kényszerítenének, amelyet nem szívesen unék meg. Se a közgyűlésen, se sehol soha életem ­felekezeti szempontok nem vezettek, fe­•,.. ?,eti kérdésekkel soha nem foglalkoztam. V városi közgyűlésen az ember háborodott cl bennem, amikor dr. Tóth Imre kormány­án ácsos ur őméltósága az ismeretes inzul­tust teljesen váratlanul elkövette. Az ember, 3,.ííen háborgott a súlyosan megbántott ön­éiiet. Az ember, aki lázadozik a jogtalansá­gok és eliszonyodik az antikultur Jelenségek láttára. Az ember, aki tqldja dr. Tóth Imre kormányfőtanácsos ur őméltóságáról, hogy két kimagasló erénye van: az antiszemitizmus és ? fülölet a szociáldemokrata munkásság ellen, z ember, akiben a felekezeti közömbösséget meleg rokonsaenwé, sőt szolidaritássá kor­bácsolták a numerus clausus, Haller propa­BELVAROSI MOZI FELTÁMADÁS O órai előadásait zenekari kísérettel ma és vasárnap Széchenyiben tartjuk. w $088 ftmta» Íj?' ganda miniszter ur és Héjjas Iván képviselő ur, aki nem minden működési területen vi­selkedett olyan passzive, mint a mostanin Az ember, aki felbonthatatlannak érzi és hiszi fegyverbarátságát a szociáldemokrata munkás­sággal. Az ember, akinek egész teste reszketett ott a közgyűlésen az izgalomtól és aki mégis nagyon, de ,naggan, valósággal emberfebsM niódon tudott uraljeodni magán, ©e ez sem megy a végletekig. Ajánlom magamat és az elmondottakat Réva( tanár ur kegyes jóindulatába Szegeden, 1928 junius 8-án. Pásztor ' Rejtélyes körülmények közöli meggyilkoltak egy református lelkészt Miskolcon (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Miskolcról jelentik: A péntek esti órákban a Lonovich'ucca 9, számú ház pincelabirintusá­ban holtan találták Nagy Ferenc 55 éves nyugalmazott református lelkésit. Nagy Fe­renc a rendőrség megállapítása szerint gyil­kosságnak esett áldozatul és megállapították azt Is, hogy az egyelőre még Ismeretlen tet­tesek a helyszint ugy szcenirozták, mintha öngyilkosság történt volna. A lelkész lakásának Íróasztalán egy levelet találtak, amelyben Nagy Ferenc bejelenti ön-' gyilkosságát, azonban a levél nem a leikész. kézírása. A titokzatos ügyben nagy appará«; tussal indult meg a nyomozás. 99 Egy magánalkalmazottnak 104 évig kell szolgálnia, hogy százszázalékos nyugdijat kapjon" Bródy Ernő megdicsérte a népjóléti minisztert, de javaslatát nem togadto el — I kömény* párü szónokok lekritizálták a javaslatol, de elfogadták Budapest, junius 8. Zsituay Tibor elnök ne­gyedtizenegykor nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését. örffy Imre az első szónok az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló javaslat vitá­jában. Tiltakozik az ellen, hogy politikai jel­szónak dobassék bele a közvéleménybe a me­zőgazdasági munkásság kihagyása a biztosí­tásból Bródy ErnÖ a kővetkező szónok, örffv Imre beszédével foglal kőzik. -- örffy Imre azt mondotta, hogy sajnálja a mezőgazdasági munkásság mellőzését. Cso­dálkozom ezen a sajnálkozáson, hiszen Örffy tagja a kormánypártnak, résztvesz a törvény­javaslat előzetes megvitatásában, módja van tehát véleményét illetékes helyen és megfelelő időben előterjeszteni Sajnálkozni csak ne­künk van okunk és fogunk. (Derültség ég he­lyeslés a baloldalon.) örffy Imre egyébként felszólított bennünket az együttműködésre. Én ennek az együttműködésnek a kritériumát mm a hajbókolásban és nem a tósztszerü megnyilatkozásban látom... Horváth Mihály: Nagyon igaza van! Bródy Ernő: A törvényjavaslat indokolása minden kritikát kibir. Kiváló munka, amilyent még alig láttunk a parlament kodifikációs történetében. Hive vagyok a takarékosságnak. Ez a takarékosság azonban soha sem tör­ténhetik a népjólét kárára. A pénzügyminisz­ter éppén a napokban azt mondta, hogy nyíl­tan támogatja a szövetkezeteket. A pénzügy­miniszter helyesebben tenné, ha felhagyna ez­zel a szenvedélyével, ehelytt inkább az özve­gyeket, árvákat, rokkantakat támogatná. Nem <elkracholt szövetkezeteknek kell odaadni az állam pénzét, hanem az elktacholt embereknek. Horváth Mihály: Ugy vanl Bródy Ernő: Az aggkori és ózvegységi biz­tosításra mindenkinek joga van és ebből nem lehet kihagyni a mezőgazdasági munkásokat sem. Vass József népjóléti miniszter: Ebben iga­za van! Bródy Ernő: a jogegyenlőség és a közteher­viselés terhének elve követeli az egyforma bánásmódot. Ha néhány millió mezőgazda­sági munkás is bekap csolódhatik a biztosí­tásba, akkor vagy olcsóbb lesz a biztosítás, vagy pedig ugyanezért az összegért nagyobb ellenértéket fog kapni a biztosított. Az állam­nak kell gondoskodnia polgárairól. Az ön­kéntes biztositásnak nincsen jelentősége. — A biztosítási dijak mértékét a kisipa­rosnál és a kiskereskedőnél a segédek' vagy a tanoncok száma .szerint kell megáll a itani. t magántisztviselői társadalom helyzetén — elismerem — tőrtént némi javítás a «•v««­latban. Nasryjában azonb»» «-égis fep*» ket'l tartanom azt az álláspontomat, hogy súlyos tehervállalás történik- A magántisztviselők 75 százaléka 4 millió koronán aluli fizetés­ből tengődik, mig • köztitztvüelő 36 évi ál­lami szolgálat után 100 százalékot nyugdíj­ban részesül, addig egy magánalkalmazottnak 10b évi szolgálati időre volna szüksége ahot, hogy 100 százalékos nyugdijat kapjon — Tiltakozom az ellen, hogy a pénzügy­miniszter beavatkozzék ebbe a kérdésbe. Til­takozom az ellen, hogy megfogják a népjó­léti miniszter kezét akkor, amikor egészsé­ges szociálpolitikát akar csinálni. A munká­sok képviselői mondhatták, hogy elfogadják a javaslatot, mert az 6 számukra van valami ebben a javaslatban. Én azonban, minthogy az általam képviselt polgárságra ez a javas­lat csak kötelezettségeket ró, anélkül, hogy, előnyöket is adna, — a javaslatot nem foga­dom el. Zsitvay Tibor elnök jelenti, hogy Rubinek István és társai indítványt nyújtottak be az ülések idejének nyolc órában való megálla­pítása iránt. Az indítvány fölött a legközelebbi • ülés végén határoznak. Erődi-Harrach Béla a javaslat várható ha­tását mérlegeli és ugy látja, hogy a terhek tul­magasak és a szegényügyet nem szünteti meg, A javaslatot elfogadja. Usetty Béla szerint a mezőgazdasági népes­séget pénzügyi okokból nehéz bevonni a bizto­sításba. A törvény meg fogja drágítani a köz­szükségleti cikkek árát az egész vonalon. A ja-, vaslatot elfogadja. Grieger beszédének elhalasztását kéri. Zsitvay Tibor elnök: A képviselő urnák nincs joga beszédének elhalaszlását kérni,mert tőbb mint negyedóra áll rendelkezésére. (Nagv zaj.) Györki Imre (Griegerhez): Kérje a tanács, kozóképesség megállapítását! Grieger Miklós kéri a tanácskozóképesség megállapítását. A teremben csak 33-an vannak jelen. Az elnök állandóan csenget, az előadó kifut a teremből és ugy hozza be a képviselő­ket. Mire az elnök megállapítja, hogy a Ház határozatképes. Grieger Miklós (ingerülten): Miután három­negyed kettő elmúlt, kérem beszédemnek el­halasztását. Zsitvay Tibor elnök. Csak annak a képvi­selő urnák van joga beszéde elhalasztását kérni, akinek felhívása negyedórával az ülés befejezte előtt történik. Grieger Miklós (indulatosan): Akkor elál­lók a szótól! Haller Istvánt szólítja ezután a jegyző, aki beszédének elhalaszlását kéri. A Ház többség az engedélyt megadja. Tíz perccel 2 óra előtt az elnök az ülést bezárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom