Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-11 / 107. szám

l№X»QES55ïByi Dßl,MAGYARORSZÁG 1928 május 6. LICHTMANN, SCHIFFER, COOKS különlegességek ROYAL CIPŐÁRUHÁZ Royal-é u. 1. épület. II Rathenau-iigy, a sajfónovella, az esküiitbiráskoiiás és a törvény előtti egyenlőség Heves vita az Igazságügyi kérdések körül — nem lehet" ,fl sajté korlátozását fentartani Budapest, május 10. A képviselőház mai ülésén először Pesthy Pál igazságügyminiszter állott fel szólásra. — A felszólalások során — mondotta — kité­rések történtek a Hatvany-ügyben. ín ezzel az üggyel érdemileg nem foglalkozha­tom. Folyamatban lévő üggyel mindenki foglal­kozhat, de. az igazságügyminiszter semmi esetre sem. — Beszélni kell róla! — kiáltják a baloldalon. Pesthy Pál igazságügy miniszter: A Ilatvany-ügy tárgyalása folyamán történt olyan megjegyzés, amire reflektálnunk kell. Bizonyos kritikai meg­jegyzések hangzottak el Rathenauval szemben. Meg kell állapitanom, hogy Rathenau a maga nemzete előtt igen értcMt egyéniség, államférfi volt és ebből kifolyólag számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy azok a kritikák és megjegyzé­sek. amelyek Ratheuauval kapcsolatban hangzot­tak el, érzékenységet keltenek annál a nemzetnél, amelyhez tartozott. — Szükséges hangoztatnom, hogy akik e kriti­kákat és megjegyzésebet tették, azoktól távol ál­lott a szándék, hogy érzékenységet keltsenek fel szavaikkal és bár érzékenységet a legtávolabbról sem akar senki felkelteni, de a konzekvenciát az elhangzott kritikákért és megjegyzésekért le kell vonnom és ki kell jelentenem, hogy -sajnálatosnak tartom, hogy ezek a kriti­kák elhangzottak. A miuiszíer ezután beszámolt azokról a gondo­latokról, amelyekkel az igazságügyi tárcát átvette és vezetni óhajtja: — Alapvető gondolatom az volt, hogy meg­óvjam a társadalmi békét, a jogrendet és a jog­biztonságot, hogy a nemzet ezeknek az erkölcsi erőknek birtokában a maga fejlődését anyagilag és erkölcsileg kimunkálhassa. Ezt a célt ugy vé­lem elérni, hogy tárcámtól minden politikai akti­vitást távol igyekszem tartani. A miniszter ezután áttért az esküdíbiraskodás kérdésére és utalt arra, hogy etekintetben kinyil­vánította azt a véleményét, hogy az esküdtblráskodást elfogadja és helyes­nek tartja, de ismételten hangsúlyozza, hogy e bíráskodásnál is ki kell zárni a politikát. Nem akar politikát beengedni tárcája körébe és azt óhajtja, hogy a bíróság köréből is ellminálják a politikát, sőt ne csalt a bíróság köréből, de az Ítélkezésből is. Mihelyt elérkezik az Időpont, nem fog elzárkózni az esküdtbíróság visszaállításától. — A mindennapi élet jajaiból tudjuk, hogy az ügyvédi kérdés imminensen uehéz kérdés. Sürgő­sen és gyorsan kell tehát ezzel a kérdéssel foglal­koznunk. Felvettem programomba az ügyvédi rend­tartás reformtát és a zárt szám kérdésének rende­zését. — Kétségtelen, hogy a sajtó korlátozottságát, amely ma fenn­áll, fentartani nem lehet. Az ősz folyamán módomban lesz a Ház elé terjesz­teni az uj sajtónovellát. Előkészítés alatt áll a hitbízományok reformiáról szóló törvényjavas­lat is. — Egyenesen sivár a helyzet a telekkönyvi bírás­kodás terén, — mondotta ezután a miniszter. — \ mull évben «6.50« telekkönyvi beadvány ma­radt elintézetlenül és -72 000 ügy várt bejegyzésre, 45.000 telekkönyvi leírási hátralék volt, úgyhogy ezt valóban kaotikus állapotnak kell mondanunk. Remélem, hogy sikerülni fog ezt az állapotot rész­ben megszüntetni, hogy száz ui telekköisvvvezetöi állást szervezek. — A bírósággal szemben feltétlenül megkülön­böztetett bánásmódnak van helye (Élénk helyeslés.) és ennek a megkülönböztetésnek a birák fizeté­sében is meg kell nyilvánulnia. ¡"Zajos helyeslés az egész Házban.) Az igazságügymlniszter bejelenti, hogy a bírói képesítési pótlék visszaszerzése érdekében lépése­ket fog tenni. — A jogi oktatást meg kell reformálni, meg kell hosszabbítani és kötelezővé kell tenni az előadá­sok hallgatását, valamint a kollokválást. — Minden félészten cln-.»v kommunista-puccsok­ról kell hallanunk. Qo^iifik össze, hogy ezeknek a puccskísérleteknek még a lehetősége is kiküsző­böltessék. Györki Imre: A kormány nevelte ki őket. Váry Albert (felháborodva kiáltja a szociális­ták felé): A kormány hozta Bécsbe Kun Bélát? Györki Imre (visszakiáltja Váry felé): Az egé>z Vági-féle mozgalmat a kormány mozdította elő és segélyezte. (Nagy ellentmondás a jobboldalon.) Mahsits Géza: Mit tudnak önök erről? Semmitl Pesthy Pál igazságügyminiszter: A fogházak el­len igen sok kifogás hangzott el. Elhangzott az a kijelentés is, hogy a Markó-uccai fogház egyes részei férgesek. Nem veheti tagadásba a dolgot. Váry Albert: Férges lakások is vannak! Peslüy Pál igazságügyminiszter: Mi minden le­hetőt elkövetünk, hogy megakadályozzuk a fér­gek terjedését és nem a mi hibánk, hogy a fogház férges, mert oda tudvalevően nemcsak arisztok­raták kerülnek. Következik az igazságügyi tárca költségvetésé­nek részletes tárgyalása. A cimhez Gél Jenő szó­lalt fel. A birák nálunk túlságosan noli me tangere. A választott bírót jobbnak tartja, mint a kineve­zettet. Helyes volna, ha az igazságügyminiszté­rium az indokolásokat, amelyek az egyes Ítéletek­ben hangzanak el, összegyűjtené és ezek alapján olyan rendelkezéseket bocsátana ki, amelyek uta­sítanák a bírákat az egyforma ítélkezésre és az egyforma elgondolásra. Mert lehetetlen azonos ügyekben különböző ítéleteket hozni. Elismeri azt, hogy el nem intézett, még ma ís folyó ügyekről itt a Házban ne lehessen beszélni. De vaunak olyan pörös ügyek, "amelyek nem csupán erre az or­szágra szólnak, hanem hírek alakjában kimennek a külföldre is. Veszélyesnek tartja, hogy ilyen pörökben elhangozhassák olyan indokolás, hogy egy birói ítéletben »nem lehet azonos szempontok szerint ítélkeznie, vagy az, hogy >a vádlott elő­zetes magatartása figyelembe nem vehető«. A bíró köteles figyelembe venni a vádlott előző magatar­tását, nem teheti tul magát ezen és az egyik ügyben nem azonos szempont szerint ítél, ez az itélet nem bírja el B nemzetközi jog kritikáját. — Mennyire fonák — folytatta Gál Jenő —, hogy egy ilyen gazdaságilag leromlott helyzetben egyre nagyobb mértékben terjesztik ki a pénzbünteté­sek határát. A felügyelet szempontjából a birói kart egységesebbé kellene tenni. Demokráciáról beszélnek és birói téren ott tartunk, hogy osztá­lyozzák, ki a tekintetes, nagyságos, méltóságos és kegyelmes. A birói címnek a legnagyobb cím­nek kellene lenni Magyarországon. Nem kell ahoz külön méltóságos és kegyelmes cím. Ha a mostani igazságügyminiszter híve az esküdtszéknek, már holnap terjessze be javaslatát. Felhívja a mi­niszter figyelmét, hogy intézkedjék, hogy a biró senkit se fogadjon és csak nyilvános tárgyaláson kerülhessen szóba érdemben bármely ügy és csu­pán adminisztrációs kérdések tekintetében lehes­sen a bíróhoz fordulni. Nem volna szabad megengedni, hogy az ügyész bemenjen a birói tanácskozóte­rembe, nem volna szabad megengedni, hogy bármikor beléphessen oda az ügyész és mialatt tanácsko­zás folyik, az a nyugtalanító jelenség történhessen, hogy az ügyész a tanácskozás alatt is beléphet • bíróság tanácskozótermébe. Malasite Géza egyes tanácsok modoráról beszél és kifogásolja, hogy a birák olyan hangon be­széljenek a vádlottal, amelyből a vádlott és a hallgatóság is joggal következtet arra, hogy a birák elfogultak a vádlottal szemben. Bródy Ernő: A miniszter beígérte a sajtórefor­mot. Félek ennek a rendszernek minden re­formjától, igy a sajtóreformtól is. Helyezzék érvénybe a jelenleg élő, de szünetelő sajtótörvényt. Előre félek a sajtó ujabb meg­szorításától. Ez a kormány, ez a többség nép­iszonyban szenved. PesÜiy Pál igazságügyminiszter: Nem les* reakció! Bródy Ernő: Kedves miniszter ur, én félek az önök kormányának minden ujabb rendszabályától. Rassay Károly: Állítsák helyre az esküdtszéket politikai és sajtópőrökben. A sajtópőrök túlnyo­mó része voltaképen zsaroló manőver. Egy-egy tár­gyalás valóságos börze, ahol az ügyvédek költ­ségeikről tárgyalnak a pőrbefogott újságírókkal. A sajtópörökben úgyszólván lehetetlen a bizonyítás. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszában ki­fejtette, hogy módot talál arra, hogy a Iái szót 1« megszűnjék, cliiéli, ha a főtárgyalásl elnök durva tónust használ egyes vádlottakkal szemben. Szünet után östör József kérte a minisztert, hogy az egyes birák a Budapesti Közlönyt előfizetés nélkül is megkaphassák. Gál Jenő elismeréssel emlékezett meg a magán­jogi törvényről, javasolta annak a külföldi nyel­vekre való lefordítását, hogy a külföldi jogász­világ is megismerkedhessék a magyar magánjogi igazságszolgáltatás magas színvonalával. Majd a vidéki bírósági könyvtárak kiegészítését kérte, sür­gette az egyes birói rendszer megszüntetését és 4 törvényszéki hármas tanácsoknak ötös tanácsokká való kiegészítését. Állást foglalt az ügyvédi nume­rus clausus ellen és arra kérte a kormányt, teremt« sen ügyvédi munkaalkalmakat. Pesthy Pál igazságügyminiszter magáévá teszi a magánjogi törvénykönyv lefordításának a gon­dolatát, hogy azzal a külföld is megismer­kedhessék. Az egyes birói intézményt átmeneti kény­szerintézkedésnek tekinti, mert épp ugy, mint a felebbviteli bíróságok ösz­szevont tanácsait, pénzügyi szempontok miatt kel­lett alkalmazni. Kálnokj-Bedő Sándor: Amikor azt látjuk, hogy, a megszállott területen a bíróság nagyrésze meg­vásárolható, akkor hódolattal kell leborulni a ma­gyar biró nyomorgó és fedhetetlen alakja előtt, Kálnok|-Bedő Gál Jenővel szemben azt mondja, hogy a magyar bíróság ítélkezésének színvonala elsőrangú és a bíróság munkája óriási teljesítmény. Gál Jenő: Egyes ítéletek, amelyek kétfélekép bírálják el ugyanazt a jogesetet, azt az aggodal­mat keltik benne, hogy vájjon meg van-e valóban a törvény előtti egyenlőség. Pesthy Pál igazságügyminiszter a felszólalásokra válaszolva kijelentette, hogy azt a vádat, hogy nincs jogegyenlőség, csak akkor lehetne konstru­álni, ha ugyanaz a biró ugyanolyan jogesetbea ítélne különféleképen. Maga is ugy véli, hogy a bíráknak ünnepélyes külsőben kellene megjelen­niők a tárgyalóteremben. A hátralévő rovatokat hozzászólás nélkül fo­gadta el a Ház. ROYAL NAGYSZALLOPA BUDAPEST, immmammmmnmammmy VIL, Erzsébet körül 45-47. m Szegediek kedvenc találkozó helye. Magyarország legnagyobb szállodája. Szobák a legolcsóbbfó! luxusszobákig. Szegedieknek különös kedvezmények! ILUSZTIG IMRE kötött és szövöttáru üzletét áthelyezte Széchenyi tér 2 alá, a 547 MAY-BUNK* HELYISÉGEBE

Next

/
Oldalképek
Tartalom