Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-27 / 120. szám

1928 május 27. DÉLIVTAGYARORSZAG A városi vagyonkezelés k pünkösd ünnepe előtti utolsó tanácsülésből a városi vagyonkezelés módját és eredményét jellemző, megdöbbentő adatok kerülték a nyilvánosságra A városi üzemek egy millió pengővel tartoznak a város házi pénztárának s minthogy a városi főpénztár fizetőképességét veszélyezteti már ez az enormis kihitelezés, a város tanácsa egy millió pengik függőkőlcsönnel akarja szanálni üzemeit. Nem tudjuk, most nem is keressük, hogy közigazgatási szempontból kifogásolhatódé a kihifelezésnek ez a módja. Nem kutatjuk most, hogy a »pénztári feleslegek« ilyen gyümölcsöztetésének módja megfelel-e a törvényes rendelkezéseknek? Nem hallgathatjuk azonban él azt a meggyőződésünket, amit egyébként a belügyminisztérium már nem egy leiratában hangsúlyozott, hogy a közüzemek nem arra valók, hogy a pénztári feleslegeket legyen hol elhelyezni, hanem éppen ellenkezőleg arra, hogy űzheti eredményeiket átadják a városi pénztárnak Nálunk, mint már ebből is látható, megforditotíja történik a helyes gazdálkodási elvnek. A városi üzemeknek az a feladatuk, hogy kózszükségletcket kielégilve, jövedelmükkel járuljanak a városi közterhek viseléséhez. Szegeden pedig nemcsak, hogy a jövedelmeiket, — de strigis, quae non sunt, — nem szolgáltatják be a városi pénztárnak, hanem még a város pénztőkéit is elszívják eredeti rendeltetésük betöltésétől. Csak néhány adatot tárunk fel ennek a gazdálkodásnak megvilágitására. Az 1927. évi zárszámadás adatai szerint például a városi zálogház 56.250 pengővel tartozik a városi házipénztárnak, de jövedelméből nem szolgáltatott be semmit. A gőzfürdőüzem több, mint 18.000 pengővel tartozik a házipénztárnak, de egyetlen fillér hasznot nem adott át. A városi téglagyár 110.000 P-t meghaladó összeggel adósa a házipénztárnak, de egyetlen fillérrel nem járult hozzá a közterhek viseléséhez. A mezőgazdasági üzem tartozása megközelíti az 50.000 pengőt, jövedelmét a költségvetés bevételként nem számolja el. Az autóbusz-üzem a házipénztárnak majd 320.000 pengővel tartozik, egyetlen fillér hasznot nem mutat ki, de ezt a hasznát — átadja a házipénztárnak. A gazdasági vasút számadása ebből a szempontból is különösen érdekes. A városi hozzájárulási dij maradványaként a mérlegszámlán 54.000 pengőt tüntet fel, az eredményszámlán pedig »nyereségként« könyveli el a város S65.000 pengős hozzájárulási diját. (Még egy pár ilyen nyereség és becsukhatjuk a boltot.) Ilyen pyrrhusi nyere-séget tüntet fel a köztisztasági üzem is. A városi szinház, a mult évben, — csekélység. — 53.000 pengővel maradt adósa a házipénztárnak. (Hogy a kulturának menynyivel maradt adósa, azt még a kitűnő Skultéty Sándor sem tudja kimutatni.) Az üzemek alapításának ilyen módja komoly aggodalmakat kelt. A közüzemek üzleti eredménye kedvezően befolyásolta már azt az alapítási lázat, mely a rendeltetésétől elvont közpénzeket üzemek forgótőkéjévé kötötte le. Az a millió pengő adósság azonban, amivel a házipénztár »lóg« a közüzemeknél s azok a terhek, melyeket ezek az üzemek harmadik személyekkel szemben vállaltak, megfontolásra készteti még a bizalomtultengésben .szenvedő polgárságot is. A telügyminiszt r vagy hatvan fővárosi üzem likvidálását követelte, mert nem voltak jövedelmezőek s így nem töltötték be azt a feladatukat, hogy jövedelmeikkel a közterhek csökkentéséhez hozzájáruljanak. Szegednek • edig kizárólag olyan üzemei vannak, melyek ahelyett, hogy a városi pénztár terheit könntjitwék, a városi pénztártól várják és kaniák az alimentálást Szeaeden csak szubvenciós városi üzemek vannak, melyek abban a pillanatban válnak fizetésképtelenné, amelyikben a városi házipénztár megszünteti a hitelezési viszonyt. Amikor arról van szó, hogy jóhirü szegedi pénzintézetekben helyezik el a város pénzfeleslegeit, mennyi aggodalom, tekintet, megfontolás vezeti az elhatározást. Amikor azonban nem jövedelmező, fizetőképtelen üzemeket kell ellátni pénzzel, akkor megszűnik minden aggodalom és elcsíttul minden kétség. Ezen a tanácsülésen azonban nemcsak az üzemgazdálkodásnak ez a rendszere jutott felsővilágitáshoz. Kiderült az is, hogy vannak a városnak haszonbérlői, akik hat-hét év óta egyetlen fillér haszonbért sem fizetnek. Vannak a városnak haszonbérlői, akiket senki sem tart számon,mnnak földjei a városnak, melgek jövedelme egyetlen nyilvántartásban sem szerepel. A városi gazdálkodás képe nem lenne teljes, ha az üzemi gazdálkodás rajzolta kontúrokat nem a haszonbéres városi gazdálkodás szineivel töltenénk ki. A város öt év előtti haszonbérek iránt még ma is perben áll bérlői százaival. Ezek a bérlők letétbe helyezték a vitás bérösszegeket s most a város javára holdankinti ötven koronák vannak letétbe helyezve. A polgármester ur egyik minapi nyilatkozatából megtudtuk, hogy több, mint négy milliárdot tesz ki a város hátralékos haszonbér-követelése. A városi tanács legutolsó ülésén elrendelte annak vizsgálatát, hányan vannak, akik nyilvántartás és bérfizetés nélkül használják a városi bérföldeket. Elég ezeknek az adatoknak feltárása minek ezekhez biráló megjegyzés? A város egyfelől kidobja bérleteikből és házaikból azokat a haszonbérlőket, akik ha tiz év óta használják is a földet és fizetik is érte a bért, a szerződésnek átruházását elfelejtették kérni. Azoktól azonban, akik ezt kérik, az egy esztendei haszonbér irtózatosan magas, semmivel sem indokolt jogcimü »•váltságdiját« követelik Egyfelől ez a példátlan szigorú, a humanizmus alapelveibe ütköző elbánás, másfelől négy milliárdos hátralék megtörése s megtürése annak is, hogy egyesek hat-hét éven keresztül egyetlen fillér haszonbért se fizessenek, — ki tud átgondolt rendszert, komoly gazdasági koncepciót találni ezekben a szétágazó cselekvésekben? Sokat lehetne még beszélni arról a könynyedségről is, amivel a város az OFB rendelkezésére bocsátotta azokat a földjeit, melyeken maga is eleget tehetett volna a szociális követelményeknek, több helyi ismerettel, legalább annyi szociális érzékkel, de a város fejlődését inkább szem előtt tartó igyekvéssel, mint ahogy azt az OFB végezheti. Az a kellően meg nem fontolt könnyedség, amivel a város maga mondott le területei egy részének rendelkezési jogáról, sokkal nagyobb" arányú következményekkel járhat még és járt is már, semhogy ennek a cikknek keretei kőzött érdeme szerint méltatható lenne. A mai városgazdálkodás olyan, mintha a »kisipar körét meghaladó módon« kivánna argumentumokat szállitani ahhoz a törekvéshez, mely egyre erőteljesebben követeli a városi gazdálkodások központi felügyelet alá helyezését Az önkormányzat ellen semmivel sem lehet hatásosabban harcolni, mint az ilyen gyeplőtlen vagyonkezelési rendszerrel m A kereskedői hitel problémája lrb: Dr. Kertész Béla A Federal Reserve Bank felemeli félszázalékkal a leszámítolási kamatlábat, másnap a szegedi kis rőfös kereskedő gondjai ujabbal súlyosbodnak. Kényes és érzékeny intézmény a loereskedelmi hitel szervezete Nyomban reagál, amint tul az ooeánokon. tul a távoli országhatárokon bármily kis rengés is áll be a pénz birodalmában. Épen ezért ehhez a kérdéshez csak óvatossággal, féltő gonddal szabad hozzászólni Kétségtelen, hogy súlyos hitelváltság vihara rázza a gazdasági élet legkiemelkedőbb lombkoronáit is. A közép- és kiskereskedelem hitelforrásai elapadtak, pénzkölcsön ma alig áll kereskedőink rendelkezésére. A gazdasági élet folyamatát azonban megakasztani nem lehet. Ha elakad a folyam természetes utja, ugy másfelé, egészségtelen, természetellenes medret vág magának. A közép- és kiskereskedelem számára pénzhitel nincsen, tehát áruhitel utján, közgazdaságilag egészségtelenebb módon kénytelen kielégíteni hitelszükségletét Ez anynyit jelent, hogy megromlottak a vételi kondíciók. Mig azelőtt nagyszámmal voltak cikkek, amelyek csak készpénzért, vagy nyolcnapos lejáratra voltak a gyárnál, vagy nagy. kereskedőnél kaphatók, ma a három havi lejárat a normális kikötés, ebből leggyakrabban hat, sőt kilenc hónapi fizetési haladék is válik. A fizetési határidőnek ez az egészségtelen kitolása nem egyéb, mint surrqgatum a közép- és kiskereskedelem számára az eldugult pénzhítelforrások pótlására. Az egyen| suly a gazdasági élet ilyentén alakulásával azonban "még nem állott helyre. Azáltal, hogy I a nagykereskedő és a gyáros csak félesztendő BELVÁROSI MOZI KORZÓ MOZI a Ma ESMOND HARMSWORTH Sonrun. Budapest, Szeged és Debrecenben vald látogatása a'ka'máb'l készült nagysikerű filmfelvételek bemutatása. AzonHvCI ROD LA ROQUE Gerard brigadéros. Connaa Doy> érdekfeszítő regénye 9 felvonásban Váfns 27-én, vatámai? Nem rcprlJE I! ! Nem repríz ! 11 HAR3RY LIEDTKE ^ Őfensége házasodik. Víg szerelmi történet 8 felvonásban. AMOkMil Híradók. B Előadások kezdete 5,7,9 vasár-és flnnepnao 3,5 7 és 9 órakor. | E'fledások k*zde<e 5. 7 9, vasár- és Bnnepnao 3. 5, 7, 9 órakor. 1 £ELVA€5SI MOZi KORZO MOZI ' Május 28.. 29., 30. 31-én hétfőtől csütörtökig ORLOWa cári gyémánt. Ej ö- Graniscbtaedien operettjének lilmváltozata 9 felvonásban. jaj Fős7ereplő. Peárovicf} Sxveti&xldv. § w**»*» a fen!»iy|*<sáq<?*»hf> bnrleszfci*. Máfus 28, 29, 30 ín. bé'Mtöl szerdáig ZORO HURU u ak töszerep éséve: Kaland a bombagyárban. 2 elszánt fiefró viszontagságai 8 vidám felvonásban. Ar>nlrvO . Banditák réme. Vadnyugati történél 6 felv .rásben. Előadások kezdete: U, 7, 0, v»sár- és iinn'pnap 3, ü, .üórakif. jjj Llösdáaik kezdete 5,7, 9, vasár- és Unn^t^p^^j^és^^^orjjj