Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-20 / 114. szám

1928 május 20. DÊLMAGYAHORSZAG A rolf>ermere~i gondolai Irta : Sslvessy Ce del Alig egy éve annak, hogy az ország köz\ ¿teményét megütötte messzi nyugatról egy hang, amelyre mindannyian felfigyeltünk. Magyarország helg<e a nap alatt, volt az első cikk dme. Trianon gyászos emléke óta számtalan kísérlet történt abban az irányban, hogy a nagyvilág érdeklődését felkeltsük a nagy igazságtalanság kérdésében és a müveit világ öntudatában lelkiismereti kérdéssé tegyük a magyar kérdést. Ezek a kísérletek nem voltak, nem lehettek eredményesek. Nem lehettek eredményesek pedig azért, mert a belülről kiinduló gondolatot természetszerű bizalmatlansággal fogadta a külföld, minthogy a saját ügyében birő senkisem lehet és mert ugy fogta fel a külföld a hangot és a gondolatot, mint a fájdalom és honfiúi gyász kitörését, amelyet azonban nem az igazság, hanem egy megvert és legyőzött nemzet gyásza sóhajt a nagyvilág tájai felé. Gondoskodott is arról a könnyen földhöz jutott győzelem véráldozata nélkül naggyá vált uj államok hírlapi hangversenye, hogy elhomályosítsa a föld mélyéből felkiáltó jajkiáltásainkat. Az utódállamok akusztikája természetszerűleg jobb is, hiszen hálás fülekre találtak igazságot elhomályosító cikkeik, mert a nyugatj győztesek saját müvüket védték. Történelmi távlatból is megállapíthatjuk, j hogy Rákóczi harcai, Kossuth Lajos küzdel- I mei is abban merültek el, hogy a nyugati | államok idteig-óráig felfigyeltek ugyan, de a hatalmasabb Ausztria, amelynek helyébe léptek az uj honalapítók, mindig el tudta homár lyositani a keresztre feszitett igazságot. Az idők azonban változtak és minden fegyvernél a Kossuthi gondolat magasan szárnyaló ékesszólásánál is erősebb gárda állott most mellénk. Az ólombetűk milliónyi gárdája A világhatalmat és világsajtót képviselő angol lapóriás és annak beláthatatlan és emberi érzékkel ki sem tapintható befolyása lelkekre, emberekre és intézményekre. A rothermere-i gondolat erejés és legyőzhetetlen hatásában egyelőre kiszámíthatatlan, vitathatatlan átütőerejét, magában a gondolat terjedőképességében és a nyomtatott szó közismert erejében látjuk. Épen abban van a nagy erő, hogy az egész világ tudja, hogy Magyarország mellett, nem fizetett toll, nem megrendelt propaganda, hanem lelkesedéstől fűtött, igazságtól meggyőzött világhatalom áll. Még pedig angol hatalom, amelyről jól jegyezzük meg, hogy háborút még soha nem vesztett. A rothermerei gondolat visszaadta a nemzet önbizalmát. Üdvözöljük ősi városunkban, a magyarság e végvárában a gondolat nagy szárnyrabocsátójának méltó fiát, mert tudjuk, hogy nála is, minden embernél erősebb, — a gondolat, ha azt az igazság ereje tüzeli ós hatja át Beszélgetés Szeged egyetlen angol — polgárával (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap Szegeden nagy nemzeti esemény zajlik le, amely előreláthatóan impozáns méretei ellenire is a területi integritásunk mellett való hatalmas országos tüntetésnek egyik fejezete. Mostani megmozdulásunk, amely minden részletében méltóságteljes, szárnyaló és nagyarányú, angol kezdeményezésen épül, hiszen kapcsolatos az egyik angol világlap nemzeti épségünk mellett folytatott agitációjával és azzal a látogatással, amellyel e világlap szerkesztőjének fia országunkat és ügyünket megtisztelte. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a mindenkit elfogó általános lelkesedés lázában e kicsi ország második városának egyetlen ujságirőnője is, mint kartársai ebben a szerkesztőségben angol kapcsolatok és vonatkozások után kutatott és hogy újságírói érzéke annak kiderítésére ösztökélte, ugyan hány •angol ember él Szegeden mint állandó lakos. A vállalt feladat egyszerű, a munka igen könnyű volt. Kiderült ugyanis, hogy Szegednek egyetlenegy angol származású lakója van, akit elég széles körökben ismernek, aki rövid megszakítással tizennégy éve lakik itt és aki nem más, mint Miss Edith Thomas, a nyelvnnesternő. A Miss egy angol lelkész leanya, 1914-ben, tehát még a háború előtt jött Szegedre, hogy egy megüresedett Berlitz-iskolai állást elfoglaljon. Azóta állandóan Magyarországon tartózkodik. A háború alatt néhány évet Orosházán töltött, azután visszajött Szegedre — A háború alatt zavartalanul folytathattam kenyérkeresetemet, egy nagyon, de nagyon kedves orosházi család védelme alatt, akiknek jóságát sohasem fogom elfelejteni — mondja Miss Thomas. Soha semmi bántódásom nem volt, csak kedvességet, előzékenysécfet tapasztaltam s amig a magyarok sok helyütt az internálások kinjait szenvedték, én testi, szellemi és anyagi biztonságot és szabadságot élveztem. Csak hálát érzek a magyarok iránt — folytatta — és végtelenül örülök, hogy hazámban most többen meg fogják ismerni ezt a lovagias nemzetet, amelyet ott kint ugy tekintettek, mint Ausztria kicsi és civilizálatlan provinciáját. Magam is annak tartottam, míg ide nem kerültem. Most pedig az a véleményem, hogy minél jobban megismerik a magyarokat, annál jobban kell szeretni őket, mint az velem is történt. Ésstbonió, tömör, meleg illat! A rejtelmes indiai fa&éj virágúnak Kompozíciója!! Kis Üveg ára: P 3-60. KöxépUveg ára; P 7-20. Nagy üveg dra: P 11 60. HlníaBveg Kipróbálásra: P ISO. Kapfialó m/mlen gyógytárban, drogériában és lllaisasertdrban. Vex6rképvlselö*ég: Ml&ály OU6 gyógyárunagykereskedés, naáapeaí. VI.. Poírannlcilcy acca 43. 112 — Ami pedig a civilizációjukat illeti — mondja tovább Miss Thomas —, bejártam Franciaországot, Olaszországot, Németországot és a tapasztalatom, hogy a magyar vidék nem áll műveltségben a nagyhatalmaknak elismert országok átlagának műveltsége mögött, ellenkezőleg, itt sokkal többet tanulnak, mint bárhol másutt, sehol se szeretik ugy az angol nyelvet, mint Magyarországon, sehol sincs több híve hazám irodalmának, mint itt — Lord Rothermere akciója? — kérdeztük. — Végtelenül boldog vagyok, hogy egy honfitársam kezdeményezte ezt a szép mozgalmat és bízom benné, hogy az angol igazságszeretetnek sikerülni fog áttörni azon a szomorú és szégyenletes korláton, amelyet Magyarország boldogulása elé állítottak. Ez a nemzet minden segítséget megérdemel. Miss Thomas hangja felmelegszik, mintha magyar lélek szállta volna meg. Ez az idegen nyelvű és gondolkozású ember is a — mienk lett. A trianoni igazságtalanság még jobban testvérünkké tette, mint volt. — Hogy került Magyarországba? — kérdeztük. Miss Thomas elnevette magát: Kuriózumból. — ? — — Ne igen. Linzben tanítottam és hallottam, hogy Magyarországon is vannak Berütz-iskolák. Kedvem kerekedett ide jönni Egy linzi katonatiszt figyelmeztetett: »Oda ne menjen, hiszen ott vadak laknak, teljesen barbár nép!« Most már kíváncsiságból is csomagoltam és vonatra ültem. A szemem le nem vettem a kupé ablakáról. Látni akartam, mikor érek Barbária határába. Egyszerre csak nagy fehérszőrű állatok törtek ki egy tanyaház udvarából és röfögve futkostak ki a mezőre. Ezeket az állatokat nem ismertem. Ezek nem szép rózsaszín bőr alól pislogtatták ki kövérségüket, mint a mi yorksearijeink. A linzi tiszt szavai jutottak eszembe. Vad nép! Hát ezek lennének a vad nép vadállatai? Nagy meglepetéssé változott várakozásom, amikor Budapestet megláttam, hogy egy viBELVÁROSI MOZI Május 21., 92., 38-án, hétfőtől szerdái? Bánky Vilma Ronald Collmann nagy filmje A sivatag Árvája Regényes szerelmi történet m 9 felvonásban. Ezt megelőzi: Busier festőművész. S£le!Zk Syd nősül. Amerik*i burleKk 2 felvonásban. Előadások kezdet? 5,7,9. vasár- i t ünnepnap 3,5, 7 és 9 Arakor. KORZO MOZI viátns 21, 22., 23-án, hétfőtől szerdáit; AZ ANYASZÍV a?, nnyai sz«retet filmje 8 felvonásban Azonkívül: Fridolin a vidéki Start gép burleszk 2 felvonásban burleszk 2 tehr.-banElőadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor.