Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-19 / 89. szám

» DÉLMAGYARÖRSZAtr 1928 április yH. véres háborúk veszélye is támadhat. Az európai háborús tűzfészkek kiirtására irányuló nagyha­tású tevékenységével igen jelentékenyen hozzá­járult Rothermere lord annak a nagy célnak a szolgálatához, hogy az emberiség életének leg­magasabb régióibaa, a nemzetközi viszonylatok­ban is az igazság és a jog uralma foglalja el az erőszak helyét. A jogtudomány művelői nem mehetnek el megindultság nélkül Rothermere lord munkás­sága mellett. Ez a munkásság a jog érvénye­sülésére, a jog eszméjére irányul; ez a mun­kásság a tudomány ideálját, az igazságot s a legmagasztosabb tudományos célt, az emberi­ség nyomorúságának az enyhiléscl szolgálja. Ezt a munkásságot az a szellem vezérli, amelyet a nagy königsbergi bölcs olyan szépen fejezett ki jogtanának azzal a tanításával, amely így szól: »ha az igazságosság elpusztul, vgy nin­csen többé értéke annak, hogy emberek élje­nek a földön«. (Kant: Rechtstehre. Alig. Aamkg. E. I.) Ezért mély tisztelettel azzal a javaslattal já­rulunk a tekintetes Jog- és Államtudományi Kar elé, hogy Rothermere lordot a jog- és igazság szolgálatában szerzett érdemeinek csekély elis­meréseképpen a jogtudományok honoris causa doktorává kreálni méltóztassék.. Az indítványt a jogi fakultás valamennyi tanára aláirta. zetközi pénzpiacon. Ebből a kölcsönből fe­dezné a város azokat a beruházásokat, ame­lyekre a hárommillió pengős kölcsönt kívánta felvenni, nevezetesen a hidjavitás, a rakpart­javítás, a bérházépités és a munkásházak épí­tésének költségeit, valamint a tanyai vasút motoros mozdonyainak beszerzési árát és az egyetemi pótkísajátitások költségét. Ebből építené fel az iparostanonciskolát, az ujsze­gedi elemi iskolát, a belvárosi elemi iskola két uj emeletét és, ha maradna, talán uf bér* házat is. Kétheti fogházra Ítélték a ­feljelentőt (A Délmagyarország munkatársától) 1926 karácsonyán történt, hogy Dorozsmán régi receptek szeriut megismétlődött egy legényháboru, amely kisebb-nagyobb sebesülésekkel végződött. A legények a verekedés végeztével könnyű testi sér­tés cimén kölcsönösen feljelentették egymást. Ügyükben a járásbíróságon már tárgyalás is volt, amikor Kalis László előadta, hogy a verekedés közben őt Tóth Tamás ugy megvágta, hogy ké­sőbb kórházba került. Jobbkarja megbénult és ezért kéri, hogy ügyét a törvényszék tárgyalja le. A dorozsmai verekedés ügye a járásbíróságról igy a törvényszék elé került. A törvényszék Vild-tanácsa szerdán délelőtt tár­gyalta a dorozsmai legények verekedési ügyét. A vádlottak padján Tóth "Tamás, KuJis László* Gera János és Gera Ferenc ültek. A legsúlyosab­ban vádolt Tóth Tamás nem tagadta, hogy részt­veit a verekedésben. Kölcsönösen ütötték-verték egymást, azt azonban tagadta, hogy ő vasdarabbal ütötte volna meg Kulis Lászlót. A tanuk kihallgatása után az orvosszakértök vé­leményéből kitűnt, hogy Kulis László karbénu­lása régibb keletű a verekedés időpontjánál. A' megállapítások szerint Kulis jobbkarján egy év előtt kocsi ment át és ez okozta a bénulást. , A törvényszék ennek alapján a súlyos testi sér­téssel vádolt Tóth Jánost felmentitte a vád alól, mig feljelentőjét, Kulis Lászlót, továbbá Gera Já­nost 14—14 napi fogházra ítélte. Az elitéltek feleb« bezést jelentetlek bc az Ítélet ellen. A belügyminiszter ellenőrzi a külföldi kölcsönök felhasználását 4 tanács ujabb tízmilliós kölcsön felvételére kér engedélyt az áprilisi közgyűléstől (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Tóth Béla főjegyző, akit a polgármester a hét első napján kiíldött fel Budapestre, a négyszázötvenezer dolláros függőkölcsön fel­rételére vonatkozó közgyűlési határozat jóvá­hagyásának kisürgetésére, szerdán érkezeit vissza Szegedre és kiküldetésének eredmé­nyérői jelentést tett a polgármesternek. A fő­Jegyző — mint a polgármestertől értesülünk — teljesen eredménytelenül jdrla végig a minisztériumokat. Sem a belügy-, sem a pénz­ügyminisztériumban nem találta meg azokat, akikkel tárgyalni óhajtott, mert valamennyien Debrecenbe utaztak, hogy ott, a helyszínen vizsgálják meg, vájjon Debrecen város arra használta-e fel a Speyer-kölcsönöket, mint amire kérte. Ezt a kölcsönt ugyanis a kor­mány előre meghatározott beruházásokra en­gedélyezte és a városok kötelezettséget vál­laltak, amely szerint csak az előre bejelen­tett és jóváhagyott célra, hasznothajtó beru­házásokra használják fel a dollárokat. A debreceni kirándulásból a szegedi vá­rosházán azt következtetik, hogy a kormány ellenőrző bizottsága Szegedre is eljön, hogy a kölcsön felhasználását itt is ellenőrizze. Szeged város a kölcsönt szintén kötött mars­rutával kapta. Az első Speyer-kölcsönt a kis­vasút épiiésére, a másodlkat pedig az egye­temi kisaiátiiásokra és az egyetemi épitési hozzájárulás fedezésére, bár ennek a két utóbbinak hasznothajtó jellege nagyon bi­zonytalan. A városházán azt mondják, hogy Szegeden, a helyszíni vizsgálat nem hozhat meglepetéseket, mert a város hatósága szigo­rúan alkalmazkodott a megszabott feltételekhez. A polgármester a Délmagyarország mun­katársának elmondotta, hogy az áprilist köz­gyűlés elé a tanács uj kölcsön/avaslatot ter• jeszt. Javasolja, hogy a már engedélyezett hárommillió pengős külföldi kölcsön helyett tizmiliió pengős kölcsönt vegyen fel a vá­ros, mert a sürgős és szükséges beruházá­sok fedezésére legalább ennyire van szük­ség és Ilyen nagyobb kölcsönt a város ked­vezőbb feltételek mellett szerezhetne a nem­jNagy leszámolás a ieai«teiiiBensebb 4 íábu sfar jglM-TljMIIM-Rei péntektől a Korzóban! A belügyminiszter leiratával szemben a gázgyári szerződés változatlan fentartását javasolja a tanács Nem hosszabbítják meg a gázgyár koncesszióját (A Délmagyarorszát¡r munkatársától') Beszá­molt a Délmagyarország arról, hogy a belügy­miniszter feloldotta a közgyűlésnek a külvá­rosrészek világítására vonatkozó határozatát cs a kérdés ujabb megfontolására hivta fel a város közönségét. A belügyminiszteri rendelet­nek különösen az a része keltett meglepetést Szegeden, amely burkolt formában, de egészen világos értelemmel azt a javaslatot teszi a városnak, hogy legalább tiz esztendővel, 1915-ig hosszabbítsa meg a gázgyárral kötött szerző­dését. A belügyminiszter ugyanis attól tart, hogy a városnak 1935-ben, a háramlási jog elkövetkezésének idején nem lesz egymillió pengője az uj beruházások akkor még amor­tizálatlan költségének megfizelésére. A gáz­gyárral kötött szerződés értelmében ugyanis a külvárosi vezetékhálózatért a városnak nem kell egyetlen fillért sem fizetnie, de akkor, amikor a régi szerződés értelmében a gázgyár tulajdonjoga áthűramlik a városra, meg kell fizetnie azt az összeget, amely az uj beruhá­zások értekéből meg amortizálatlan marad. Ez az összeg pedig körülbelül egymillió pen­gő lesz 1935-ben az elfogadott törlesztési ter­vezet szerint. Ha tehát a város tiz évvel meg­hosszabbítaná a gázgyár koncesszióját, akkor az uj beruházások értéke teljesen amortizá­lódna és igy a városnak nem kellene fizetnie egy fillért sem. Arra azonban nem gondolL a belügyminiszter, hogy a gázgyár tiz esztendei üzem nyeresége lényegesen többet tesz ki egy­millió pengőnél és igy a város rossz űzlelet csinálna, ha elfogadná a miniszteri tanácsot. , A tanács a belügyminiszter rendeletét kő-. telességszerüleg bemutatja az áprilisi közgyű­lésnek, de javasolni fogja az eredeti határozat fentartását. A polgármester, akihez kérdést intéztünk errevonatkozólag, kijelentette, hogy a miniszter tulajdonképen nem óhajtja, még kevésbé követeli a gázgyár koncessziójának meghosszabbítását, ezt csak, mint szerinte jobb és olcsóbb megoldást, tanácsolja a vá­rosnak. — A közgyűlés minden bizonnyal fentartja eredeti határozatát — mondotta a polgármes­ter—és ezzel a kérdés el is intéződik. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy a belügyminiszter rendelete alapján a gázgyár tett-e már valamilyen propozicíót a szerződés meghosszabitására, mert hiszen a belügymi­niszter rendeletét félreérthetetlen biztatásnak tekintheti. A polgármester kijelentette, hogy a gázgyár igazgatóságától eddig még semmi­féle ajánlat nem érkezett a város hatóságához. Kétszáz pengőre Ítélték a tennisztrénert, aki megvert egy rendőrőrmestert Zárórai jelenei Újszegeden (A Délmagyarország munkatársától) A' mult év márciusában Újszegeden kellemetlen kalandja támadt Pintér Károly tennisztréner­nek. Záróra tájban a Molnár-féle vendéglő­ből kijövet összetalálkozott két rendőrrel. A rendőrök távozásra szőlitották fel, az egyik rendőr pedig Pintért ellökte magától, aki erre felbukott. Pintér nagynehezen feltápász­kodott, majd mellbevágta és arcul ülötie Hollódl István rendőrtörzsőrmestert. A rend­őrök erre a központi ügyeletes rendőrtiszt elé vezették a trénert, aki ellen hatóiági közeg elleni erőszak cimén indult meg az eljárás. A törvényszék Hábermann-tanácsa szerdán délelőtt tárgyalta Pintér Károly ügyét. A vád­lott tagadta, hogy megütötte a rendőröket és azzal védekezett, hogy a rendőrök verték meg, A bíróság azonban a kihallgatott fanok vallo­másával betgazoltnak vette a vádat és Pintér Károlyt 200 pengő pénzbüntetésre itéite. Az ítélet Jogerős. DUSCHÁK fettőipar vállalat Szeged, Kálvária ucca 21b. & Készitek: szobafestést elsőrendű Külföldi mintáKKal, mázolást és fényezést a legszebb Kivitelben és a legolcsóbb napi áraKon. Költségvetéssel szive sen szolgáloK. Telelőn 771.

Next

/
Oldalképek
Tartalom