Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-04 / 53. szám

ШШ1 SZEDED; 9Z:rt;eMl6»ég: DeAk Ferenc ucca —. Telelőnr 13 ^KladóMvotol, KlHc«OnkOnyvt6r ét leflylrodo: Aradi ucco S. Telefon: 306. - Nyomda : U)w Uprtf ucce 19. Telefon : 16- 34.« » « » « » Vasárnap, 1928 Március 4 • « • IV. ÉVFOLYAM 53. 32SAM MAKÓ: Szcrkc»ztOi«o éa UadúMvaiali (Jrl ucca O. Telefon: 131. az/un.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY i Szerkeazteaée éa kiadóhivatal: Andr6aay ucca ZJ. Telefon: 49 azAm «» <-. » <<м Elötizeleai ara navanla >2U vldCHen fts a íövarasban ЭСО. /.ЦЧШа > «-4U рспч1). licycí szám 16, vasár- 6a Umcpnap 24 :Шец Az ¿stalsj Pesten Az őstalaj Pesten: ez annyit jelent, hogy a magyar falu ma bevonult az ország fővárosába. mint alanya és tárgya a községi kongresszusnak, amely elsősorban a magyar faluhoz és a magyar paraszthoz van cimezte, mint őstalajhoz. Máris igen szép szines tudósításokat olvastunk róla, hógy milyen nyalkán, milyen gangos léptekkel és milyen kevélyen csikorgó csizmákkal vonult fel az őstalaj a pesli aszfaltra, — szakasztott ugy, mint a hajdani népszinmüvék végén a lakodalom, tán még fonott kalács is koszorúzta a borosüveg nyakát A keddi lapokban valószínűleg más műfaj hangulatát fogják éreztetni a tudósítások. Olvasni fogjuk a beszédeket, amelyekben méltóságos és kegyelmes urak. úgyis, mint szeretve tisztelt vezérek, bizlOKiani fogják róla a magyar parasztot, hogy Ő az ország támasza és talpköve, illetve tengere és sárhányója, gerendája és szelemenje. Ez a programbeszédek lelkes hangulata, amclv bizonyára el fogja bűvölni , az őstalaj', különösen ha a bankettén kezet is fognak vele a honi vezérek és a;: állatkertbe is kiviszik őket, hogy tekintsék fel a hattyút, mint .jó tojó madarai és a vízilovat, mint ¿rdekes ' tenyészáílatqt, amelynek a tenyésztése nagyon kifizetné magát, különösen igy tavaszon, mikor úgyis annyi viz találtatik a tanyákon, hogy nem tud velük mit csinálni az ember®'a. jó Isten akárhová tegye őket. Nem szeretnénk, ha bárki- is félre értené ezt a fanyar tréfái, amit az fanyarit el, hogy nem is egészen tréfa. Nagyra becsüljük ezeket a kongresszusokat, elismerjük a j¿szándékokat, amelyek létrfe • hozzák , őket és őszinte szimpátiánk nemcsak a magyar falu gangos járású és csikorgó^ csizmáju kiküldötteié, de nem zárjuk ki belőle azokat az előkelő urakat se, akik összehívják őket, egy tálból esznek velük, noha most köveiválasztás sincs és bizonyára .önzetlenül teszik magukévá a falu problémáit. .De ugv látszik, 'mégis hiba lehet valahol. Mert sűrűn vannak' ilyen .hivatalosan megrendezett paraszt sokadalmak, anélkül, hogy'még eddig valami hasznukat láttuk volna és ennél nagyobb baj az, jiógy még eddig a paraszt se lá'ta hasznukat! Sőt azt lehet mondáiéi, hogy mentül többel deputációztaiják fel az őstalajt Pestre és mentül többet biztosítják róla, hogy ebl:en az országban minden, de minden ő érte. van és ő körülötte forog, — az őstalaj,. akit a Bánk bán költője Tiboréban személyesített meg, az őstalaj anná! lerongyollabb,' annál meggázoltabb és annál elhagyalottabb lesz. Igen, méltóságos és kegyelmes urak, itt valahol hiba lesz,, nem a jószándék, hanem a probléma körül. Az a hiba, hogy amit a kongresszusokon tárgyalnak, az nem a paraszt problémája, aki élni akar, hanem a politikusoké, akik, — no igen,, akik szintén élni akarnak, amely jussukat senki el nem is veheti tőlük. A parasztnak csak egy problémája van: nem akar se .támasz lenni, se talp kő, se gerenda, se szelemen, nem kell neki iiegemónia és politikai hai alomrészosedés, a paraszt egyszerűen meg akar élni a munkájából és a földjéből! mint ahogy a lakii-er meg akar élni az irodájából, a lisztviselő a fizetéséből és a kereskedő a bolljá 'Л O.akhogv mint ahogy ezek nem élhel,mk meg, nem tud többé megélni a paraszt sem. Nem többé, hanem már régen nem tud megélni. A kisgazda fénykora régen oda van. Jóformán nem maradt belőle más, mint a kisgazda nevezet a paraszt helyett, a városi nép ellenszenve, amely még most is azt hiszi, hogy a drágaságnak a paraszt kapzsisága az oka, — ós igen, meg maradt még Kuna P. András és Csontos Imre Egyébként a paraszt elmondhatja magáról a régi példabeszédet: tündöklően, mint az üst, elenyésztem, mint a füst. A paraszt, akit ideig-óráig az ország diktátorává, még pedig nagyon rideg és kíméletlen diktátorává lett a konjunktúra, ma újra abban a helyzetben van, mint | a háború előtt volt: adósságot csinál, s még az adóját is kamatos pénzből fizeti. 'A végzetes esztendők végzetes politikája elősiör kikészítette a középosztályt, aztán l'ölravatalozta az ipart és kereskedelmet s igaz, hogy* utoljára, de talán legalaposabban elbánt a paraszttal. Mélyebbre buktatta, mint fölemelkedése előtt volt s anyagi romlása mellett még a lelkéből is kiforgatta. Tiborc, az őstalaj nagyon gangosan vonulhat föl a kormánysajtö ólomszérüin, — de a valóságban a csizmáján nincsen kéreg, mert megette a mindenféle patkányféreg. A léghajói elragadta a szélvihar és magával rántotta a köteleken kapaszkodó munkásokat Izgalmas Jelenei a „Los Angeles" kikötésénél (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból je entik: Amikor a Les Ang les léghajó visszatért kubai útjáról és ki akart kötni, majdnem végzetessé váló súlyos szerencsétlenség történt. A htvs szélroham elkapta a még ki nem kötött léghajót és magason a lí vegőbe emelte. A hajó .kikötésén dol- i gozó négy munkás nem tudta idejében elen- i gedni a köteleket, a szélroham olyan hevesen • és hirtelen jött és a magasba emelkedő léghajó magával rántotta a köteleken Icapaszkodó ' munkásokat is. A telepen leirhalatlan. izgalom keletkezett az elragadt léghajó és a köteleken csüngő munkások látlára, szerencsére azonban az aggodalom nem volt alapos, mert vagy kétórai küzdelem után a Los Angeles visszatért a kikötőbe és simán kikötött. A kabinban maradt személyzet először beemelte a hajóba a köteleken kapaszkodó munkásokat, hosszú küzdelem után pedig sikerült visszakormányozni a hajót a dühöngő viharban a kikötő felé. így sem az embereknek, sem a gépnek nem történt jelentősebb baja. Hépszöwefiiéi Tanácsa k®dd®n határos a sientgotthárdl ügyben их fnyesxfigádét és kfsebb Mzoitséf száH ki Sientgotthérdra ? (Budapesti tudósítónk le.e'onjelentése.) Genfből' jelentik: A népszövetségi körökben az érdeklődé^ középpontjában a szentgotthárdi csel áll. A kisántánt működése kettős célt szolgál >• mondja ki a tanács az inv szligációt és ne Io'ya i:álja ezt Szentgotthárdra, hanem terjessze li minél szélesebb körre. Mivel a határozat kimondásához ebben az esetben elegendő a szótöbbség, az inveszligáció elhatározásában érdekeltek nagy nyomást gyakorolnak a tanács tagjaira, hogy szavazatukat megnyerjék. Hir szerinl a tanács kedden ti'kos ütésen foglalkozik a kisántánt bea'vánr/okkal és az i.'w sztigáció kérdésében határoz. Népszövetségi körökben álía'ános az a vélemény, hogy a tanács az invesztigációt ki fogja mondani bár nem olyan széles körien, mint azt a kisántánt részéről szorgalmazzák, hanem olyan formában, hogy lcatonai szakértő vezetése a alt vámszakértőkből álló /, isebb bizotság szálljon ki Szentgotthárdra. Az invesztigációnak ezt az enyhített formájál. főleg ha sikerül ahhoz Németországnak legalább is hallgatólagos hozzájárulását kieszközölni, a magyarországi precedens ulán akadály taanul fogják alkalmazni Németországban is, elsősorban a rajnai területen, ahová az ilyenféle szakbizottságok időnkint kiszállanának. Budapestről jelenük: Walkó Lajos külügyí miniszter ma délu'.án egynegyed 5-kor a Nemzetek Szövetségének tanácsülésére Genfbe utazott. Párisból jelentik: Chamberlain angol külügyminiszter ma megérkezett Párisba és nyomban megbeszélést folytatott Briandal, akivel együtt utazik holnap Genfbe. & 49-Sk ülésszak Genfből jelentik: A Népszövetségi Tanács március 5-én megnyíló ülésszaka immár a 49-ik ülésezése , a nemzetek szövetsége tanácsának. Ezúttal Co-umbin képviselője, Urutta, fog elnökölni az ülésszakou. A Népszövetség hivatalos közlönye a napirendi pontok sorosában legelső lieiyen a ro>nán és nwgyisr kormánynak oz optáns-pörbon eiőlerjcszte;t kérését közli, hozzáfűzve, bogy ennek a kérdésnek a tárgyalását a mult évi decemberi ülésszak alkalmával a tanács elnapolta egyrészt a román külügyminiszter betegsége miatt, másrészt »»ért, hogy időt adjon a román kormánynak, bogy alaposan tanulmányozhassa a hármas bizottság és ! a tanács elűítí eljárásban a két fél részéről elfog• lalt jogi álláspont érintése nélkül tett azt a ja\