Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

és megjavítani. Baromfitenyésztő telep létesítésére több ajánlat is érkezett. Többek között a Baromfitenyésztő egyesület három éveu keresztül 10—10 ezer pengő szubvenciót kér a várostól, dr. Dumka György budapesti Iakós 100 hold földet kér a várostól, vitéz Szendrc.v László és SzobaUki István vísíont nem kérnek készpéuzhozzájárulást, csupán az általuk bérelt 280 holdas balástyai bérlet bérének holdankint 10 pengőre való mérséklését kérte. Ez évente 4600 pengének felel meg, ami öt esztendő alatt 23.000 péngőt jelent. Ezért mindea évben meghatározóit mennyiségű fajkakast bocsájtanak a város rendelkezésére 30.000 pengő értékben. A tanács ennek az utóbbi ajánlatnak az elfogadását javasolja. Dr. Fnjka Lajos nem fogadja el a tanács javaslatát. A helyes megoldás szerinte az lenne, ha a város nyilvános Árlejtést hirdetne. DELMAGTARORSZAG Gárgyáa Imre a tanács javaslatát elfogadja. Kiss Ferenc szintén elfogadja a javaslatot, de kívánatosnak tartja, hogy a tenyésztendő baromfi faját egy szakbizottság állapítsa meg. Hoffer Jenő megkérdi, hogy az ajánlattevők milyen berendezkedéseket akarnak bérletükön létesíteni? Fodor Jenő válaszolt a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a SzsndreyJéle ajánlat a fajkakasok árát nem' szabja indokolatlanul magasra. A fajokat már kipróbálták, ezen a téren nincs semmi veszedelem. Olyan beruházásokra vau szükség, hogy uiár ebben az évben 3W fajkakast szolgáltathassanak be a városnak. A közgyűlés ezután nagy többséggel elfogadta a tanács javaslatát Ki«« Ferenc módosításával. Dr. Pálfij József tanácsnok ismertette ezután & védtekesés szabályrendelette rvezetét. Dr Ragdon Károly üdvözli a tanács javaslatit. Ha a város munkáslakásokat építtet, azokat elsősorban a tüdővészes családoknak ossza ki a tanács, vagy pedig épiüessen tanyai üdülő lakásokat. Dr. Fnjka Lajos a város fásítását sürgeti. Dr. SSreghy Mátyás nem fogadja el a javaslatot, Mihálovics Dezső szólalt még fel, de a polgármester közben bejelenti, hogy a kérdési leveszi napirendről, mert szükségesnek tartja, hogy egy vegyesbizottsággal előbb alaposabban letárgyaltassa a tanács. Back Lipót pénzügyi tanácsnok nagy érdeklődés közben terjeszti be. a belügyminiszter rendeletéi, amely az idei költségvetésre érkezeti. — Eddig nem volt ugyan szokásban az — mondja —, hogy a tanács beterjessze az ilyeu rendeleteket, de"most mégis beterjeszti, mert több oldalról felmerült ez a kívánság. Leszek bátor tehát a rendeletet kivonatosan ismertetni. — Tessék az egántt f-tol vasul! — kiálltját közbe több oldalról. — Olvasd föl az egészet. — mondja erre a polgármester. — Nagyon hosszú ez a rendelet, üzenkét oldal. — Hát akkor elóbb ismertesd, majd azután, ha kívánják, felolvashatod egyes részleteit. A pénzügyi tanácsnok pontoukiut ismertette ez. ulán azokat a változtatásokat, amelyeket a miuisz'er rendelt el a költségvetésen. ,»ásztor József szólal fel. Nem tudja, mi volt az oka annak, hogy a tanács ezt a rendeletet lilokban tartotta. .Most a tanács bemutatja, bár nem szokta az ilyen rendeletet bemutatni, a pénzügyi tanácsnok szerint azért, mert többen kívánták. — Nem azért hoztuk ide, mert mások kívánták, tsanem azért, mert éa kívántam, — mondja a potv'trmefctef. — örömmel vevzom tudomásul, hogy ezt a fontos aktát a polgármester ur kívánságára nem vonták el a közgyűléstől — folytatta Pásztor —, de legalább ugyanilyen mértékben hibáztatom, hogy adddig, a inig mások kívánták ennek a fontos aktának a közgyűlésbe való behozatalát, a polgármester ur ellene volt az egyedül helyes eljárásnak. A városi tanács egyébként következetesen folytatja a nyilvánosságtól való elzárkózás polllifiátát. Ez történt a tüdővész-szabályrendeleltel is. \ birottság tagjai nem ismerhették ezt a szabályrendeletet, ;zért kellett most levenni a napirendről. Ebben a belügyminiszteri leiratban igen fontos részletek vannak. Az egyedül helyes eljárás az lett volna, ha a rendelet másolatát eljuttatja a tanács a szegedi lapoknak, amelyekből a közgyűlés minden tagja idejében és alaposan megismerhette volna. így nem tartom összeegyeztethetőnek a közéleti lelkiismeretemmel, hogy akár pro, akár kontra hozzászóljak a kérdéshez. Azt kérem a polgármestertől hogy a jövőben gondoljon erre a szempoutra és az ilyen fontosabb iratokat résztelesen ismertesse a lapokkal. NÍVÓS közéleti munka «•sak Így képzelhető el, • )r. Bodnár Géza igazat ad Pásztornak, hogy a rendelet alapos ismerete nélkül a részletekhez nem lehet hozzászólni. Ebben a konkrét esetben a részletes vitának o*ncs külöubeu helye, mert a miniszter rendeletét a közgyűlésnek tudomásul kel! vennie, de tanulhat belőle, mert a miniszter takü. tfikosságra inti a várost. A polgármester sziveser, avatkozik mindig arra, hogy nem emelte a váro-> ' «dókat. - Mondom est most is — szól közbe a polgár—, községi adót sem emeltünk. - GMfc bükAuegl idót, — mondja nagy deUfiMikwto» — De a polgárság terhei növefcednek állandóm — mondja tovább Bodnár —, a belügyminiszter joggal inti takarékosságra a várost. — Vizet prédikál és bort iszik a belügymiaiszter — kiált közbe Hoffer Jenő —, maga sem ta- j karékoskodik. Bodnár hibáztatja a költségvetés összeállításának jelenlegi rendszerét. A városi autonómiáról szólva, megjósolja, Iiogy az uj közigazgatási törvény ellen az autonómiájukat védő és féltő városok fel fognak vonulni. Szeged törvénytelen közgyűlésének tiltakozása azonban nagyon gyenge lesz. A miniszter rendeletét egyébként tudomásul veszi. A polgármester reflektál végül a felszólalásokra. Elsősorban Hoffer Jenő kózbeszólására kijelenti, hogy »a magyar királyi belügyminiszter nem vádolható pazarlással*. Nem veszi rossznéven Pásztortól, hogy a nyilvánosság érdekeit védelmezi. Vannak azonban olyan üzleíl ügyek, amelyeket a nyilvánosság halálra kalapálja. Ismét kijelenti, hogy a forradalom óta a város nem emelt adót és egyetlen uj adót sem hozott, ellenben a város vagyona mégis tfl roiUióv I növekedet'. A közgyűlés felfrissítését aTért nem lehet keresztül vinni, mert a közgyűlés legutóbbi határozata ellen ugy a közigazgatási bíróságnál, mint a belügyminiszternél felebbezést jelentettek be, sőt a parlamentbeu is interpelláltak ebben az ügyben. Most a város csak összetett kezekkel várhatja a legfelsőbb fórumok döntését. — Ez a baj, — szólnak közbe többon is. — Ezt a miniszteri rendeletet nem tartom lényegesnek, nóvum alig van benne. A miniszter a költségvetést egyszerűen jóváhagyja. Éppen ezért feleslegesnek tartom a sokszorosítását is. A közgyűlés ezután tudomásul vette a laoá<s bejelentését, a polgármester a közgyűlés folytatását csütörtök délután négy órára halasztotta. Sfarry LiedtkewVereises Emő^Esiss Mermann Koldus-diák Iliit a M®Mm mms simítni dráma áldozata B msrénylő intézd ellen kürez5leve!e8 aM ki (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország két nappal ezelőtt részletesen beszámolt arról, hogy Kelebián ifj Franesik Győzőt három revoherlövéssel leterítette vetélytársa. A romantikus szerelmi dráma után a merénylő vetélytárs elmenekült. Ifj. Francsjk Győzőt életveszélyes sérüléseivel azonnal gyógykezelés alá vették, de segíteni már nem lehetett rajta, mert vasárnap hajnalban meghalt. A megindult csendőri nyomozás során nem sikerült a vetélytárs nyomára akadni. Az első megállapítások szerint valószínűleg megszállott területre szökött át és azért a hatóságok köröző levelet adtak ki ellene, amelyet megküldtek a román hatóságoknak is. A tragikum szerelmi dráma áldozata iránt Kelebián óriási részvét nyilvánult meg. Ifj. Francsik Győző nagyműveltségű fiatalember volt, akinek tragédiáját az okozta, hogy szülei ellenezték egyik szomszédos intéző leányával tervbevett házasságát, a leányt megszöktette, majd mikor haza hozták a fiatal szerelmeseket Olaszországból, nem messze a leány ablakából szóváltásba keveredett az uradalmi intézővel, aki szintén szerelmes volt a bérlő leányába. Ekkor dördültek el a revolverlövések, amelyek kioltották a fiatal főid' birtokos életét. Híromheti fogházra itélták az özvegyasszonyt, mert megrágalmazta a dorozsmai (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla Orosz-tanácsa szerdán délelőtt tárgyalta özv. Szúnyog Sándor né felhatalmazásra üldözendő rágalmazási pőrét, akit a szegedi törvényszék annak idején háromheti fogházra és 200 pengő pénzbüntetésre ítélt. A vád szerint özv. Szunyoy Sándorné Dorozsmán a legutolsó országgyűlési képviselőválasztások alkalmával Marcsa József háza előtt többek társaságában beszélgetett. A beszélgetés alkalmával többek között azt mon- 1 dotta, hogy a község bikája azért hullott el. mert Dózsa főszolgabíró a bika szénáját saját HWBUmjMSM céljaira használta fel. Arról is beszélt, hogy a népgyűlésen Czékus Imrét a főszolgabíró azért nem engedte beszélni, mert félt, hogy a bika ügyével is előhozakodik. A törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott tagadta, hogy használta volna az inkriminált kifejezéseket. A tanuk azonban igazolták a vádbeli kijelentések megtörténtét, mire a bíróság háromheti fogházra itélte. özv. Szunyogné felebbezést jelentett be az Ítélet ellen. A lábla Orosz-tanácsa az Ítéletet indokaival együtt helybenhagyta. HARMÓNIA viii#№3 liegedMvésznis kssgverssave ©ste & érakor Uj & Tiszában, tegyek ? t;ejiS3iö] a SelváresS Mezi pénztáránál $2mha£j&gyek a Qélmagyarország jegyirodájában elővételi dij nélkül válthatók.