Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

I 'ranara" v3S&sz?ᣠereÉMánve Tnc^L^RtéSíüfSik a* marffisPe'te Amikor a 'P' A vnrfuV károoní kezdenek, mer* 'iidfak. bonv rövideden hó lesz és »r plfnVarja a mezői, ahol eddig b5 'atromát találtak. Tegnan e«te a Módos-féle vendéglőben Is károeott réhánv vnrtu rrprt érzi. hoav köze'pdlk * bó ós eltakarta a bízonvos 'eriíptt a^falt amit közmunkának hívnak és igv tpnv'p'pn VCTPPV maid rás7örulni arra a blzonvr»« madarpledplrp. Fddfo wgrf"'!« héke-avülésekkei nróbálfak magoknak reklámot rsinálni — kevés predménnvel — mó«t már liihos iDarnsovülé*t>ben sTraHák el. hoov hát szívesen elhagvlák aíf a blronvo« elnöki helyet. de meois röslelnék, hn más táravalno a miniszterre), merf .sokkal lobban néz fef, ha Körmendy 'érával, mfnf eoy varoa" , . . Hát kérem azf, nmlf az urak a eüriin hangoztatott fiz ¿ven kerps7tfili a miniszterekkel való tárgvalásokkai plértek „az! akármelyik kisiparos" is PIMIPHP vo'na, meri a miniszter nem a R7emélv' nP7Í. banem. hogv kit képvisel. Mivel pedta ludfa és látta. bogv az urak esak önmamiknt képviselték, nem nagyon votte fiave'emb«» az urakat. Fovébként már kéf év óta könvöröon®k. hogv ültön le a miniszter 'árnyalni az IparOFnvuodü llovben, de a miniszter róluk sem fiove'. Ezzel szemben azonban leül a szociáldemokrata munkássággal és meoesinálfa a munkások rokkan! és nvugdil inlé7elél az iparossáa oén*ébő' mert a miniszter sohasem nézi. hogv fokozó varra-e. vaov pedig Iparloooal bíró mellénvszabó munkás-e az. akivel tárgyat. hanem azt réz?, hogy hánvtín és kik tfilnak a hóin mnnfilt. Hogv vp«7élv fenveopfi az urakat, azt tarasztalhallák már kéf éven keresztül és legjobb lesz bplenyuoodnl és széren csendben visszavonulni, mert aqv járnak, mini a kamarai nálasztásokfín Hogv rossz nekik arra oondolni. hogv más fll maid az elnöki székben, az érthet?»; de ml bala, vaov szérvene lehet a szegedi fparossáopaV. ha péMán' Gombos ístván 'esz az elnök, ha például Schiiiz lózse' pékmester az alelnök lesz, hn Hodács Andor kocstciyőrtó szintén alelnök lenne. Azt hiszem ezek az urak sem hoznak naoyobb szégvent az iparoséin felére, mini a telenteai urak eovike, aki hétfőn regge'ente iizletb51-ü*le»be iár és összeszedi a mellényeket, — ami egyébként egyáltalán nem széoyen —, de semmlpsetre sem nagyobb tekintély, mint akár egy suszter mesterség. Nem célom a mos'ani vezelőséget lebecsülni. mert le van beccű1ve ez iparosság ugy is eléggé — de azt feltétlen ki kell lelenleni, hogy ha a fent nevezeti bárom ur kerül az iparosság élére —, ami eaészen biztos —, akkor az warosságnah nem lesz a*a széavenkezm miattuk. A legnagyobb tanúság pedig ilt az. hogy ha az ugvnevezelt suszterek nem leltek volna, bizony 500 milliávat kevesebbet kaptunk volna az ipartestület házáért. Tisztelt uraim a közmondás azt móndia, hogy: aki haragszik, annak nincs igaza. Ezt az iparosság a legközelebbi közgyűlésen befoqfa hizonvitani. Berq János SIM0HY1 Fényképek MOtenr.* Korzó Mozival szemben. Ma lép hatályba az uj büntetőtörvény A nénzbüntetés alkalmazásának ir rendszere — Húszezer pengők) szabhat ki a a bíróság pénzbüntetést — Pénzbüntetést szabadságvesztési büntetés helyett ls lehet megállapítani A mai napon lép életbe a magyar bünte'őtörvénvkönyv második novellája; az első, mint a feltételes elitélést behozó s a fiatalkorúak bíróvá "át megalkotó ment át a köztudatba. A most életbelépő törvény — az 1928. évi X. t.-c. — három irányban jelenti nevezetes reformját a magyar bűnte'Ő iiazságszolsálatás rendszerének. 1. A büntetőjogi értékhafárokat újra megállanitia. a pénzhfinte'és pj rendszerét alkotja meg s sok esetben módot nyújt arra. hoctv envbltő körülménvek figyelembe vétele nélkül is pénzbüntetés legyen kisrabható elzárás, vagy fogházbüntetés helvett, 2. intézkedéseket tartalmaz a megrögzött bűntettesekkel szemhen és 3 korlátozza a perorvoslatot. ''Ahol kiterjeszti — a csatlakozás uj intézményével — ott is a korlátozás a célja.) I. Ha az elitéltnek megfelelő vagyona, vagy jövedelme van, akkor a va«rvnn pl'en;. vaov nyereséaváavbó' elkövetett hffncselelrménveV mindlen esetéhen mellékbtlntetésV4n< "énrbPntetést Is kl kell szabni Egyéb bünosplekménvek eseteiben ki lehet szabni pénzbüntetést, ha attól a bíróság kedvező hatást vár. Vétség, vaav kiháaás esetében fogház. Illetve elzárás mellőzésével mo<jfele!fi súlyos pénzbüntetést lehet kiszabni, ha a bíróság ugv találja, hogy a vádlottat pénzbüntetéssel érzékenvebhen lehet sújtani s ujabb bűncselekmény elkövetésétől hatályosabban lehet visszatartani, mint a cselekményre kiszabható fogházzal, vagy elzárással. Az igy kiszabott pénzbüntetések végrehajtását felfüggeszteni nem lehet. A pénzbüntetés kiszabásánál az elitélt egyéni. kereseti és vagvoni viszonvait is figyelembe kell venni. Ezentúl tehát nem az envhitő körülmények fenforgása esetén szabnak ki pénzbüntetést. Szerténvebb. kisvagyonu embereknél a pénzbüntetés sokkal sulvosabh lesz, mint a fogházbüntetés. (Gyakran hallottuk eddig is. hogy a pénzbüntetésben megnvtigodott a vádlott, ha ^le lehetett ülni«, de felebbezett, ha meg kellett fizetni.') Nehéz lesz minden esetben érvényesíteni az elitélt legsajátosabban egveni saemnontiait s nehéz lesz, amit pedig feltétlenül el kell kerülni, hogy ne váljon szét büntető iTarsátszolgáltatásunkban a gazdagok és szegények büntetési rendszere. A pénzbüntetés fiss'ce bfln<pt* esetében 20.000- véíséönél 8000, kihágásnál 600 pengő. Szabadságvesztés! büntetésre átváltoztatás esetén 1—100 pengőig 1—1 napot lehet számítani, de a lehetőség szerint ugy, hogy az elitélt inkább a pénzbüntetést fizesse le, mint a szabadságvesztés bünte'ést töltse ki A büntetőjogi értékhatárok ugyanannyi pengőben állanittatnak meg, mint ahány koronában voltak megállanitva. Ez magában véve is rendkívüli sulyositása a bűncselekmények minősítésének, mert például fele annyi árunak ellopása, vagy elsikkasztása büntette minősítheti a cselekményt, mint amennyinek eltulajdonítása a háború előtt állapította meg a büntetfi minősítést. Ezt a sulyosilást nemcsak a pengő és korona valutáris, hanem a vásárló erőben jelentkező különbsége is okozza. II. A törvény szerint azokban a törvényszéki ügvekben. melyekben egvesbiró ítélkezett, az Ítélőtábla ítélete ellen további perorvoslatnak nincs helye, ha az itélő'ábla bűnösség, xxi-ni minősítés tekintetében helybenhagyta a törvényszék ítéletét; egyéb esetben is csak korlátozott — bizonyos esetekre szorított — perorvoslat használható a Kúriához. Miután a förvém széki ügyek nyolcvan száza'éka tartozik egvesbiró elé, könnyű belátni, hogy er a törvényes intézkedés milyen rendkívüli mértékben szorította meg a jogorvoslat körét. A vádlottak ezentúl a törvényszék előtt sem nélkülözhetik a védő közreműködését s nem várhatják olyan nyugodtan, mint eddig, hogy a törvényszék előbb állapítsa meg bűnösségüket, azután is ráérnek ügyvédhez fordulni, mert rendkívüli érdekűk fűződik ahoz, hogy a törvényszék pontosan megállapíthassa a tényállást s szabatos helyességgel vegyék fal a bizonvitást. A tőrvénv ismeri a csatlakozó perorvoxlafot; az a fél. aki nem felebbezett az itéfet ellen, a felehbezési tárgyalás megtartása előtt legalább nyolc napot megelőző időben csatlakozhatik az ellenérdekű fél által be jetentett perorvoslathoz. Vagyis: ha az ügyész megnyugodott a törvénvszék Ítéletében, de a vádlott felebbezett, a felebbezési tárgyalás előtt az ügyész a vádlott terhére még bejelentheti a felebbezést s igv súlyosabb ítéletet lehet kiszabni esetleg akkor is, ha az ítélet kihirdetésekor csak a vádlott felebhezett. Ebben a törvényes rendelkezésben sokan a védelem elvének megsértését látják; a tényleges állapotot azonban ez a törvénvi szabályozás nem súlyosbítja a védelem terhére. uierl az a szokás fejlődött ki a törvénnyel ellentétben, hogy előbb a vádlottat hívták fel nyilatkozattételre? megnyugszik-e az ítéletben, vagy felebbez. Ha a vádlott felebhezett. akkor terhére felebbezett az ügvész — az esetek 95 szá^alékáhanA perorvoslat tárgvalásának módja átmenetileg korlátozva van, ez azonban a nem jogiszokat nem érdekli. III A tőrvénv harmadik fejezete a megrögzött bűntettesekről szól, akiket a törvény szerint szigorított dologházba lehet utalni. Az a megrögzött büníetles. aki élet. vagyon, vagy szemérem ellen Iega'ább három büntettet követett el, az utolsó két bűntettet öt éven belül s a bűncselekmények elkövetésében üzletszerűséget, vagy arra hajlamot mutat. A szigorított dolosbázba csak azokat lehet küldeni, akik már 21 évesek elmultak, a dologhází Őrizet legkisebb időtartama három év, az Őrizet lartama határozatlan — az első kísérlet jogrendszerünkben á határozatlan időtartamú szabadságvesztés büntetések felé — s nem birói, de adminisztratív uton szűntetik meg. E törvényt alkalmazni kel! a hatálybalépése előtt elkövetett cselekményekre fe. Ez büntető jogrendszerünkben ujabb esete a vhrszabató erő érvényesülésének. Delire János. Sajtot, vaíat, túrót, szardíniái, pácol *S|aa*B#n£8 vásárolunk. balal l«gwW«6bh»n ^39liiB%níf!6B Trapista sajt, wtro« kg» ? 3 —. Zlaörendfl fóhwee« sajt kgr. P 4 —. j «6 * BELVÁROSI MOZI Március 1. Z. 3. 4 én, csü UrtBIrtöl vartrnapie Bl'ó L"tos ra»v6ikerü drámája Dréma 7 íetomteban. F*sierepWk Pötty Ha és Joseph Schlldkraut f RED THOMSON ppu'abh t.a)»rd|a 7 felvoníshan. Előadás » 'erd "f 5,7 9. vasá'- « ímn-miao 3.5 7in 9óikor. KORZÓ MOZI Március ! én, csfltŐr'Bkön — C«ak 1« éven Minielmek — A kurtizán. Prevoit abbé ?n*gWrt rrgérye 12 Mrattn. F«B«WM JOHN BAREYMOBRf ArcralfívUl: EMgtttoofc Mzdctc béikawap x%. 9, vMár- éj itenepMp J, 5, 7 éa 9 érakor.