Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-28 / 72. szám

& DÉLM AGY ARORSZ ÁG 1928 március 24. HARROLD LOYD csak egy napig, csütörtökön a Belvárosiban. jére. Megnyugtató felvilágosítást kér a pol­gármestertől azokra a kósza hírekre, ame­ylek a belvárosi gyermekek egyetlen játszó­terének, a Stefánián lévő játszóterének be­építésére vonatkoznak és kéri, hogy a köz­gyűlés egyszer és mindenkorra mondja ki, hogy ennek a térnek a beépítéséhez soha, sem­miféle körülmények között nem járul hozzá. — Azt megmondhatjuk — szövegezte a vá­laszt a polgármester —, hogy ezidöszerint nincs szó a játszótér beépítéséről, de örökre kötelező nyilatkozatot nem tehetünk, mert el tudok képzelni olyan helyzetet, amikor a vá­ros minden okosan gondolkozó polgára hoz­zájárulna a játszótér beépítéséhez. Az uiszegedi villamosjáratok dolgában a kereskedelmi miniszter kér ujabb megfontolást a közgyűléstől, mert szakértői szerint nem ajánlatos a járatok megindítása. A tanács régi, egyszer elutasított, illelve lesza­vazott javaslalának elfogadását kéri a közgyű­léstől. Ezek lesznek a márciusi közgyűlés fonto­sabb tárgyai, közéjük tartozik természetesen a városháztartás mult évi zárószámadása, amelyet hétfőn a pénzügyi bizottság elfogadott. A szegedi filharmonikusok fis éve A kultuszminiszter beszéde a díszhangversenyen A Szegedi Filharmonikus Egyesület, mely 1918­ban alakult, kedden díszhangversennyel ünnepelte fennállásának* tíz éves évfordulóját. Alább néhány adatot közlünk az egyesület munkásságának e tíz égéből, részint olyanokat, amelyek legkiemelke­dőbben és leghűbben jellemzik ugy az egyesü­let, mint a város zenei erőviszonyait, részint olyanokat, amelyek együttesen hü képét adják a filharmonikus zenekar működésének, értékének és sikereinek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Szegeden vagyunk, ahol számolni kell azzal, hogy mit lehet és mi az, aminél többet nem bír cl a város, amennyit azonban produkálni kell és hogy a filharmonikus egyesület első évei az uttörés, a kultúraterjesztés nehéz és keserves mun­kájában őrlődtek fel. Az egyesületnek ezek az első évei a legszebbek és a fejlődés legnagyobb útját — elismerjük: uem «gészen a mostani vezetőség hibájából — a régi vezetőség alatt tette meg a zenekar. Az uj tisztikar két éve áll a helyén. A jubiláris ünnepség dicsőségét bizonyára uem is akarja le­foglalni a maga részére és az ügyek intézésének birtokaban is megelégszik az elismerésnek azzal az adagjával, amely kijár mindenkinek, aki a másoktól átvett kulturális bírtokállományt meg­őrizte vagy nem nagyon csökkentette* A filhar­monikus zenekar nagy hivatást tölt be Szegeden. Fennállásáért, gyarapodásáért, tökéletesedéséért, missziójáért és sikereiért hala és elismerés min­denkinek, akinek része van fölállításában, főu­tartásdban és munkájában, • A Szegedi Filharmonikus Egyesület 1918 októ­berében alakult néhány zenekedvelő mübarát kez­deményezésére, a harctérről hazaönzönlött ifjúság bevonásával és Fichtner Sándor elnöklete mellett. Az alakulást követő uéhduy hét múlva már meg is tartotta az egyesület első hangversenyét, amelyet rövidesen követett három népszerű hangver­seny. Ebben az évben ültek be a filharmonikusok először a szinházi zenekarba, hogy a Szeut­ivánéji álom előadásán Mendelssohn nyitányát el­játszák. Ekkor még nagyon kevés hivatásos mu­zsikus volt a filharmonikusok táborában, de a pódiumon már ott ült a város amatőrjátékosainak f.zine.java. Az 1020—21-iki szezonban a zenekar Ugjamak száma 76-ra emelkedett. Az 1922-iki sze-* zenig, tehát az első három évben az egyesület 25 nyilvános hangversenyt adott és majd minden hangversenyen kiváló szólisták szerepeltek. Néhány uevet sorakoztatunk fel az 1920., 21. és 22-ik év ¡zólószereplői közül: Dolmány í Ernő, Telmányi Emil, Koncz János, Szántó Tivadar, Stefániái Imre, Zsámbóky Miklós, Kemény Rezső, Gábor Arnoldné, Belle Ferenc, Fehér Gizella. 1925-ben tartotta meg az egyesület sz á za di k hangversenyét, mely­lyel bezárult a zenekar megalakulásának és fej­lődésének eredményekben gazdag és termékeny dsŐ korszaka. Működésének egész ideje alatt összesen 11 zon­gorista, 15 hegedűs, 4 gordonka, 1 oboa, 16 énekes, \ vendégdirigens és 6 énekkar szerepelt a zene­kar műsorán. Reprezentatív nevek: Hegyi Enmvi­nueJ, Geyer Stefi, Marteau Hemi, Vecsey Ferenc, Waldbaaer Imre, Bokor Judit, Földessy Araold, Németh Mária, Sándor Erzsi, Szende Fereuc, Szé­kelyhidy Ferenc. .Vendégdmgeus. louüszöri sür­getés és ügy érdekei ellen mindössze csak 6, Ábrányi Emil, Tittel, Bernát és Pleyer Bruno sze­repelt. 1910-től 1925-ig száz, 26—28-ig huszonöt hangversenyt adott a filharmónia. * A Filharmonikus Egyesület vezetősége csak ab­ban az esetben áll hivatása magaslatán, ha a zene­kar folytonos erösiíése és tökéletesítése mellett meg tudja teremteni a teljes harmóniát az egye­sületen belül, az egyesület életén kivül pedig mindazokkal a tényezőkkel, amelyeknek támoga­tására, vagy együttmunkálkodására szüksége van. Az a vezetőség, amely száz százalékig nem tud eleget tenni ezeknek az elsőrendű fellételeknek, ár­talmára van a szegedi zenekultúrának, kisebb vagy nagyobb mértékben megbénítja magát a Fil­harmonikus Egyesületet is. Ez jutott eszünkbe, amikor olvastuk, hogy az elnökség meghívta a budapesti lapok zene kritikusait. Nagyon helyes intézkedés volt, de ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a zenekar munkásságának ál­landó erősítője, élesztője, lelkesítője és ellen­őrzője a szegedi sajtó. Szeretnők, ha néhány ur, aki az egyesület élén áll, állandóan jelét adná annak, hogy nemcsak jubiláris hangver- i senyeken gondolnak a sajtóra és hogy a sajtó munkásságát akkor is értékelik, ha az újság nem Budapesten, uem Berlinben, nem Madagasz­kárban, hanem például Szegeden jelenik meg. Szegeden, ahol a filharmonikus zenekar működik, Szegeden, ahol szürke hétköznapok, kisebb ünnep­napok és a zene kivételesen vörösbetüs ünnep­napjain egyformán áll az ügy szolgálatába az itteni — sajtó. * Ennyit el kellett mondanunk a sajtóval való vo­natkozásról nem a magunk, hanem a zenekaz jövőjének kedvéért. Most j>edig jöjjön az elismerés uéhány meleg és a bírálat egy-két komoly szava a karmesterről, F i c h t n e r Sándorról, aki itteni munkásságának 25-ik évét jubilálja. Fichtner ne­véhez fűződik a zenekari hangversenyek megho­nosítása, amit vasenergiával: soha el nem ked- ' vetlenedő kitartással és buzgalommal hajtott vég­re. Az ő agilitásának köszönhető, hogy a katonai zenekar Szegeden az egyetlen igazán számbavehető zenei orgánum, a klasszikus zene propagálásának szinte egyetlen eszköze és hogy ma teljesítőképes­ségének örvendetesen fejlődött fokán áll, szintén az ő érdeme. Meg kell azonban hajtani a zászlót a karmester előtt is, aki huszonöt évet töltött a zenei tudomány művelésében. A mai díszhangverseny nem aisalmas arra, hogy Fichtner egész zeneszerzői munkásságát méltas­suk. így csak két bemutatott müvéről mon­dunk véleményt, de ez —— és aligha tulozunk —• többé-kevésbé egész zeneszerzői énjére vonat­koztatható. Az I. Szimfónia els őés harmadik tételének nehéz, sűrített, szinte nyomasztó polifoniájában vajúdik és birkózik formájának kitisztulásáért egy tehetség, akit tökéletes mesterségbeli tudása a legnehezebbre is képessé tett. Dómokat tud épí­teni, egy gondolatot a végtelenségig variálni, de •nem annyira költő és nincs benne az élettel szem­ben annyi egészséges naivitás, sem annyi áhítat, hogy a stúdiumokban megmerevedett zenei nyel­vét meg tudná óvni a mesterkélttől, önálló és eredeti stiliőrmázásra törekszik, de tulsok benne az idegen forma ideál. Ezek nyomják el sokszor viharosan esengő temperamentumát, és feltolakodó érzelmeit, egyéni ritmusát, holott sok olyan ere- 1 deliséget rejt még tehetsége, amely csak a teljes leegyszerűsítésben fog kivirágozni. Nem puszta vé­letlen, hogy az I. Szimfóniának, mint a Sui te­jének is legjobban sikerült tétele ismét a Scher­zo. Rövid, velős, repülő fantáziával felépített, meg­lepetéseket tartogató, színes, művészi munka. A Fohászkodás című nagyszabású, zenekarra és vegyes énekkarra komponált müvét már egyszer előadták a filharmonikusok, de másodszori hal­lásra is több érdekességet fedeztünk fel benne, A luteránus templomi zsoltárok tartózkodó, ke­mény ünnepélyessége letörölhetetlen nyomokat hagytak Fichtnerben, szinte jellegzetessé tették egész művészi énjét. A Fohászkodást is, amelyen átvonulnak ezek az érzéshullámok. A polifonia mámorából azonban ki-kihullanak megnyugtató melódiák, ezek a spontán alkotóerőnek megnyil­vánulásaj. Talán Fichtner is tá fog egyszer jönni, hogy az igazi művészet az átélés bensőségében rejlik, az igazán mesteri alkotás pedig kevéssel sokat mondani. • A díszhangverseny a legfényesebb keretek között zajlott le. Theatre parée volt a jubiláló zene­karral jubiláló karmester és az ezen alkalomból megjelenő kultuszminiszter tiszteletére. 9 óra táj­ban szétnyílt a függöny és a pulpituson megjelent Klebelsberg Kunó. Szegedet, a kulturváros felé növő alföldi met­ropolist méltatta, majd a zenének és művészetnek egy város és népe nevelésére és müvelésére gya­korolt nagy hatásáról beszélt. — Amikor nekünk külföldön még nem volt dip­lomáciánk, mondotta, akkor a magyar kultúrá­nak Liszt és Munkácsy voltak a követeink. A nagy tetszéssel kísért, gondolatgazdag beszéd után a különféle zenei testületek és egyesületek, a da­lárdák, zeneiskolák, a makói és vásárhelyi filhar­monikus egyesületek képviselői köszöntötték Fichtner Sándort és babérkoszorúkkal árasz­tották el a meghatott jubilánst. Az üdvözlések előtt Fichtner Diadalénekét adták elő az egyesi­tett dalárdák Kőnig Péter szakavatott vezény­lete mellett. A színházi zenekar szokásos helye fölé épített pódiumon a nézőtér első soráig ültek a teljes létszámban felvonult muzsikusok. Fichtner; I. Szimfóniájának előadása következett A tech­nikailag is nehezen begyakorolható müvet ké­szülten és lelkesedésre valló ügyszeretettel játszotta a zenekai'. Nagy feltűnést keltett a Fohászkodás előadása. Újszerűen hatott az emeleten elhelye* zett fiuk üde, csengőhangu kórusa, amely szár­nyalva kapcsolódott a férfi és női hangok és a zenekai- zugó összhangjába. A szereplők a lehető legjobbat adták. A közönség az ünnepélyesség emelésére mindea számot örömmel megtapsolt. Ismét a zene eU ismerő mecenásának bizonyult, ami remélhetőleg további fokozott munkára fogja buzdítani a fii. harmonikusokat, kengyel Vilma. wwm es noi és pultaverefc, férfi, női és gyermek harisnyák legnagyobb választékban 8233 olcsó szaboíí árakon Pollák Testvéreknél Széchenyi fér és Csekonics ucca. a mmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom