Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-28 / 72. szám

1928 március 29. DftLMAGV4R0RSZ*<? 1 A legnagyobb élmény IBIMBBBWBWlWIIIIWllirffWWiriWBTWffl^ LEL fii 0 ISI Síla: Vér a vér ellen f Mlatmgyember péntektől a Belvárost Moziban. § nagy filmje péntektől a Korzó Mc íRamper) Moziban. A Templom-tér rendezésének tervel Városfejlődés és városrendezés szempontjából Szeged a rekonstrukció kora óta nem állott nagyobb sulyu elhatározás előtt, mint most, mikor a Templom-tér rendezésének tervei felett kell dönteni. Ami most történőben van, évtizedekre, sőt falán évszázadokra alakítja ki a város reprezentatív jellegű terének képét, sőt az egész környéknek jövő alakulását. Érthető, ha a döntés körül a város vezetősége a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel akar eljárni. Ezúttal azonban az ügy sokkal egyszerűbbnek látszik, mint az pályázatoknál általában történni szokott. Az építészek, a művészek és mindazok, akiknek szeme külföldi és hazai terek é-S műalkotások látásán iskolázódott, kivétel nélkül azt mondják, hogy a bírálat, amely az első dijat Rerrich Béla tervének ítélte oda, feltétlenül igazságos volt és megegyeznek abban is, hogy ez a terv kvalitás dolgában messze, felette áll a többieknek. Ha szabad ezt a kifejezést használni, ennek a tervnek csupán egy nagy hibája van. A tervező puritán egyszerűségű rajzokkal vett részt a pályázaton. Ez okozhatja, hogy esetleg azok, akik egy képeskönyv nívójáról itéiik meg a •pályázatot, a grafikailag kiváló rajzok és színes illusztrációk mellett nem érzik át teljesen ennek a tervnek kiváló művészi kvalitásaitj. Hogy a Rerrich-féle terv miért a legkiválóbb, azt akkor lehet legjobban megállapítani, ha abból indulunk ki, hogy mi volt a pályásai kiírásának alapvető gondolata? Kétségtelenül a fogadalmi templom környékének rendezése. A legtöbb pályázó ezt tévesztette szem elől, vagy ezt nem ludta megoldani. Ezért tobzódtak barokk palotákkal, dozse palotákkal, krematoriumokkal, brémai városházakkal, tornyokkal és tornyocskákkal, de nem csináltak megfelelő alaprajzokat. Szinte valamennyien a Templom-tér előrészét egy monstruózus épülettömbbel záriák le és ezt az épülettömböt alagutszerűeu lyukasztották át a piaristák épülete előtt húzódó szük ucca és a Templom-tér között. Csak Rerrich mert arra gondolni, hogy elől még egy kis intim teret alkosson és a Gizella-tér felől így megteremtse a legtermészetesebb átmenetet a fogadalmi templom zárt teréhez. Ez ennek a tervnek az első nagy előnye. A második előnye a fellétlen nyugodtság. Ha zárt .teret alkotunk a fogadalmi templom körül, annak a célja csak az lehet, hogy a templotmnak artisztikus, de egyben nyugodt ünnepiességgel ható keretet adjunk. Kétségtelen, hogy a fogadalmi templom építészetileg nem nyugodt hatású. A megoldandó feladat tehát az volt, hogy a téren elhelyezendő épületek ne üssenek el túlságosan a fogadalmi templomtól, de mégis annak nyugtalan hatáÍ át letompítsák. Különálló, szaggatott épületek, tornyok és manzárdok a nyugtalanságot ne csak fokoznák, viszont olyan falsikok, melyekben a tömeghatás érvényesül, az öncélúság pedig háttérbe szorul, a szemet pihentetik, egyben pedig magának a templomnak centrális jelentőségét emelik ki. Egy további szempont, amely a Rerrichféle terv mellett szól, az, hogy a valószínűleg rendelkezésre álló pénzügyi eszközök keretében megvalósítható. Kupolákat és tornyokat ugyanis lehet szabadon tervezni, ha csupán tervről van szó, de ha meg is akarjuk építeni, gondolni kelt az anyagi lehetőségekre is. Itt egy szerencsés és artisztikus építészeti megoldás a pénzügyi lehetőségekkel is párosult és kétségtelen, hogy ennek is szerepe volt a bíráló bizottság döntésében• Mindezekre a körülményekre azok a felszólalók, akik a mérnökegyesület vitáján résztvettek, többé-kevésbé rámutattak. A lényegben igy az összes felszólalók megegyeztek és ami vita volt, az tulajdonképen már mellékvágányra terelődött. Ketten-hárman nagyon aláhuzottan emelték ki például, hogy Rerrich a tér perspektivikus képét egy olyan pontról Meszi fel, ahonnét a valóságban azt majd sohasem lehet látni. Hát ez kétségtelenül igaz. De viszont igaz az is, hogy az emberi szem a valóságban nem merev perspektívát lát, hanem összhatást érzékel. Ezért van domazonban a barokk elüt a templomtól, elüt a •város építészeti stílusától és mint a főúri építészet tipikus formája, belső ellentétben van azzal, hogy egy polgárváros akarja a maga reprezentatív terét megalkotni. Amellett a főúri barokk igazán csak akkor érvényesülhet, ha nemes anyagokból készül, aminek pedig kőben szűkölködő alföldi városban nincs meg a lehetősége. Mindezek szerint a bíráló bizottság döntése ború szemünk és ezért látunk két szemmel. j helyes és igazságos volt. A városnak, illetve Bellininek van egy képe a Szent Márk-téri körmenetről. A perspektívája annak sem felel meg a mérnöki valóságnak, de éppen azért érzékelteti fel a nézővel ennek a klaszszikusan szép térnek minden művészi hatását. Szintén a mérnökegyleti vitában merült fel az a nagyon helyies észrevétel, hogy a kivitelre kerülő tervnek lélekben egyezni kell a várossal. Ez az érzés és ez a megfontolás szól legerősebben akár a barokk, akár pedig a kupolákkal és tornyokkal való agvoncirádázás ellen. A barokk például önmagában lehet nagyon 6zé.p és egyáltalán nem osztom azok nézetét, akik nemzeti szempontból emeltek kifogást ellene, mert Mária Terézia elernyesztő korára emlékeztet. A jelen esetben ; az épitő bizottságnak egy jó, művészi kvalitásokkal bíró és kivitelre alkalmas terv van a birtokában. Ezt kell a valóságba átültetni.Uj pályázatra nincsen szükség, mert az csak azt eredményezné, hogy a pályázók ismét szanaszét csaponganának, vagy kisajátítanák azt a Kolumbus tojását, amelyet az első terv nyertese felfedezett. Ehelyett pontosan meg kell állapítani a Templom-teret szegélyező épületek rendeltetését és ki kell adni a megbízatást a részletrajzok elkészítésére. Ha ezek ismét átmennek egy szigorú birálat retortáján, megvan a remény, hogy Szeged városképe egy olyan térrel fog gyarapodni, amelyre büszke lehet elgondolója, megtervezője és a városnak minden polgára. Törielli Sándor. SaxlehnerAndrás Hunyadi János természetes keserüvizc raftr kis mennyiségben biztosan bal, az adagot nem kell fokozni. LlánszorulAs nem Ml De. Tartós fogyasztás mellett sincs kellemetlen mellékhatása. A város fogtálán adószedése A szegedi lóhusmészárosok husfogya&zlásl adóját vissza kell téríteni — Megállapította a közigazgatási bíróság a -visszatérítési kötelezettséget (A Délmagyarország munkatársától) ötéves elkeseredett háborúságnak vetett véget a közigazgatási bíróság, amely a város legnagyobb számú és legszegényebb néposztályát igen közelről érdeklő ügyben hozott érdekes határozatot. Még 1923-ra nyúlnak vissza annak az akciónak a szálai, amelyek azt célozták, hogy a város szüntesse meg a közvágóhídon levágott ló- és csikóhus után a fogyasztási adó kirovását és beszedését és ezáltal ne drágítsa meg az élelmi cikkeknek amúgy is nagy drágasága mellett Szeged szegényeinek óriási lörneee által fogyasztott hustápanyagot. A szegedi lóhusiparosok megbízták ügyük elintézésével (Ír. Kállai Emjl ügyvédet, akinek az érdekelt hatóságokkal folytatott tárgyalása évek során át nagyon sok akadályra talált, végül azonban teljes sikerrel járt. Szeged város tanácsa a közvetlenül és közvetve érdekeltekkel szemben még azon az állásponton volt, hogy a ló- és csikóhus városi fogyasztási díj alá esik és ugyanazon dijtétel alá soroztatik, mint a többi friss hus. A törvényhatósági bizottság 1923 december 19-én hozott határozata kimondta, hogy ezek után a husnemüek után fogyasztási adóban a-raak a difnsk csak a fels fizetendő', amely a többi friss húsra nézve meg van állapítva. Ez ellen a közgyűlési határozat ellen további felebbezéssel éltek a szegedi lómészárosok, mert a határozat nem mondta ki, hogy a vágási husfogyasztási adókötelezettség egyáltalában nem vonatkozik a levágott lő- és csikóhasra. A belügyminiszter a felebbezési kérelemnek megfelelően 151.987—1924. IV. szám alatt hozott határozatában kimondotta, hogy nem esik húsfogyasztás! ndo alá a 16 és a csikó lerágása, ennélfogva nem terhelhetők meg ezek a húsok fogyasztási adóval. Hiába mondta ki a belügyminiszter ezt, mégis elutasította a városi tanács a lóhusmészárosokat azzal a kérelmükkel, hogy térítse vissza a város a tőlük beszedett fogyasztási adót. A város közigazgatási bizottságához megfelebbezték a lómészárosok ezt az elutasító tanácsi határozatot. Dr. Aigner Károly elnöklete mellett 1926 szeptember 15-én azt a véghatározatot hozta a bizottság, hogy változatlanul hagyja a tanács véghatározatát. Ahogy a tanács határozatában nem nyugodtak meg a lómészárosok, a közigazgatási bizottságnak határozatát is megfelebbezték a közigazgatási bírósághoz. Hadd mondja ki a végső szót a sok véghatározat után. Ebben az immár megfelebbezhetetlen Ítéletben utal a közigazgatási bíróság a belügyminiszter rendeletére, hogy tudniillik valamely beszedési körben levágott áJlatok darabszám szerint adóztatandók meg. Suly szerinti adóztatásnak csak akkor van helye, ha a levágott állatnak csak egyes részei kerülnek fogyasztásra, avagy ha a fogyasztási adó tárgyát képező husmennyiséget más beBELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Március 28-an, szerdán Chaplin a Markóban Palrengítö burleszk 6 felvonásban. — Aíonklvfll NICOIAS SIMSKY, „PlumUis, a beíöröK ülrAI-ya" főszereplőjének nj fllmie, a Fehérszerecsen Bobözat 7 ¡elvonásban Március 2?., 29-én, szerdán és'csflförtekfln Harc a fenevadakkal | Ben Bu.-bridge expedíciós filmje 5 felvonásban. Azonkívül Egy világfürdő királynője Ejty manneq'nn karrierje 7 telvouáiban. Föszereplfl: l*JÖGEM ROBERTSON. Előadások kezdeie 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor | | E'őadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor.