Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-28 / 72. szám

1028 március 2S ÖÉLMAGYÁRÖRSZAG Márer Gyula és Sándor továbbra is fogva (Tömd Kedden délután kihallgatták a letartóztatott malom­tulajdonosokat (A Délrríagycbrország munkatársától.) 'A "Délmagyarország keddi számában részletesen beszámolt arról a nagy feltűnést keltő bűn­ügyi eseményről, amelynek során az ügyész­ség rendeletére a rendőrség letartóztatta Má­rer Gyulát és Márer Sándort. A fizetésképte­len malom főnökei ellen sikkasztás és csa­jén cimén tettek feljelentést a hitelezők. A megindult magánegyezségi tárgyalásokkal már­már ugy látszott, hogy a nagyarányú fizetés­képtelenség minden bűnügyi v onatkozások nél­kül zajlik le. Az Országos Hitelvédő Egylet szegedi szerve — mint ismeretes — a magáu­egyezkedési tárgyalások folyamán az adós cég könyveinek átvizsgáltatása után megállapí­totta, hogy az adós cég főnökei súlyos be­tzámitásu szabálytalanságokat követtek el, amelyek alkalmasak voltak a hitelezők meg­károsítására. A fizetésképtelenség aktái igy át­kerlütek a törvényszékre, majd az ügyészségre, ¿ahol a cég ellen a már régebben is beérkezett feljelentések alapján elrendelték Márer Gyula lés Márer Sándor letartóztatását. A nagy feltűnést keltő letartóztatásnak érdekes körül­ménye? voltak. A Márer-féle büuűgy ügyészi referense, Ür. Liszkay Lóránt ügyész még hétfőn a kora reggeli órákban elreferálta az ügyet dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnöknek, aminek eredrné­nyeképen rendelték el azután a letartóztatást, aminek foganatosítása végett keresték meg a rendőrséget, ahová délelőtt 11 órakov érkezett meg a letartóztatást elrendelő végzés. A rendőrségen dr. Papp Menyhért rendőr­kapitány kapta meg a végzést, aki azonnal detektiveket 'küldött ki a malomba és a Ie­lartóztatandók lakására. A detektívek azon­ban a fizetésképtelen malom két főnökét nem találták meg és eredménytelenül tértek vissza a rendőrségre. Dr. Papp Menyhért már rosz­6/at sejtett és telefonon felhívta a cég ügyvéd­jét, akitől azt az értesítést kapta, hogy a két Márer inála tartózkodik. Délután egy órakor a cég két főnöke már a rendőrségen volt, ahonnan később átkísérték őket az ügyészségre. Az ügyészségen Márerékat külön-külön cellá­ban helyezték el. Kedden délelőtt tizenegy órakor Zombory János vizsgálóbíró a bűnügy iratainak átta­nulmányozása után megkezdte a terheltek kihallgatását. A vizsgálóbíró először Márer Gyulát hallgatta ki. A kihallgatás délután egy óráig tartott, ami után a vizsgálóbíró a kihallgatást félbe­szakította és délután három órakor folytatta. A késő délutáni órákban Márer Sándor ki­hallgatását foganatosította a vizsgálóbíró. A terheltek, értesülésünk szerint, továbbra is fogva maradnak. Márerék védője a további fogvatartás ellen felülfolyamodást jelent be. I tanács paragrafusra való hivatkozással mm terfeszti a közgyűlés elé a 3100 kislakás ügyét ü házikezeléses színház, a csatornázás,, a Fehértó, az ujszegedi villamos ügye a márciusi közgyűlés »lőtt (A Délmagyarország munkatársától.) A város tanácsa kedden délelőtt ült össze, hogy összeállítsa a márciusi közgyűlés tárgysoroza­tát. A közgyűlés szerdáu délután négy órakor kezdődik és Fodor Jenő polgárrueslerhelyettes fog elnökölni, mert ugy a főispán, mint a polgármester a kultuszminiszter fogadásával lesz elfoglalva. Az előkészítő tanácsülésen a polgármester megállapodott Fodor Jenővel, hogy bzerdán délután csak néhány tanácsi elő­terjesztést tárgyaltat le, azután korán félbe­szakítja a tárgyalást. A fontosabb kérdések tárgyalását elhalasztják valószínűleg péntekre, vagy szembatra. A márciusi közgyűlés tárgysorozata nem liosszu. körülbelül hatvan pontból áll, ame­lyek között van néhány, mely előreláthatólag széleskörű vitát kelt majd a bizottsági ta­gok közölt. így beterjeszti a tanács & csatornázási bizottság Szakvéleményét és felhatalmazást kér a köz­gyűléstől a további intézkedések megtételére. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a megfelelő csatornázó szakértő megbízatása a •részletes és végleges tervek kidolgozásával is. iWimmer Fülöp, mint ismeretes. a Fehértónak halastóvá való át« alakítására Itett indítványt ós kérte, hogy a közgyűlés uta­sítsa a tanácsot a szükséges javaslat elkészí­téséire ugy, hogy az már a májusi közgyűlés .uapír iidjére kerüljön. Az indítványt Fodor 'Jenő pdgáruiesterhelyetics terjesztette a ta­nács elé és javasolta annak elfogadását — dc terminus nélkül. — Elfogadhatjuk az indítványt — mon­dotta a polgármester —, de ugy, hogy nem májusban, hanem majd bevisszük javaslatun­kat a maga idejében. Ezután Fodor Jenő Pásztor József ismeretes indítványát terjesztette, elő, amelyet teljes egé­szében leközölt néhány nappal ezelőtt a Dél­magyarország. Pásztor, mint ismeretes, a dr. Jung által elkészített lakáskataszter adatai alapján azt indítványozza, hogy a közgyűlés rendelje el 5100 egészséges kislakás építését, amelyben a nedves pincelakások lakói emberi hajlékot nyerhetnek. — Jelöl-e ki fedezetet rá? — kérdezte a polgármester. — A fedezetről nincs szó az indítványban — mondotta Fodor Jenő. — Én a magam ré­széről azt javasolom, hogy a közgyűlés térjen napirendre az indítvány fölött, mert a köz­gyűlés ezzel a kérdéssel januárban mát fog­lalkozott és akkor megállapította, hogy a há­romezer kislakás felépítéséhez tizeiihatmillíárd korona kellene, ennjivel pedig a város nem rendelkezik. Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy évente ötven kislakást építtet. —• Ma már az sem bizonyos, hogy a város ezt az ötven kislakást feltudja-e építeni, —' állapította meg a polgármester. — A szervezeti szabályrendelet értelmében ezt az indítványt vissza is lehetne utasítani — mondotta tovább Fodor Jenő —, mert a szervezeti szabályrendelet kimondja, hogy az el nem fogadott indítvány hat hónapon belül pem terjeszthető ismét elő. Az ötlet azounal megtetszett a tanácsnak. Gyorsan előkerítették a szervezeti szabályren­deletet és megállapították, hogy abban van ilyen rendelkezés... . — Az tény, hogy kellene az a Háromezer lakás — mondotta ezután a polgármester —­de pénz nincsen rá. Gyerünk tovább! A tanács a következő pillanatban mégis ugy határozott, hogy az indítványt nem tűzi a márciusi közgyűlés napirendjére, mert sze­rinte erre a szervezeti szabályrendelet nem nyújt módot. Erről a határozatról az indít­ványozó Pásztort külön végzésben értesiti a tanács. — Itt a színház... folytatta ezután a referálást a polgármester­heylettes. A város közgyűlése a mult év feb­ruárjában elhatározta, hogy a színházat egye­lőre próbaképen egy esztendőre házikezelésbe veszi. Az egy év ennek a szezonnak a végén letelik. Gondoskodni kell a színigaz jövendő sorsáról. Elmondotta ezután a polgármester­helyettes, hogy a kérdéssel foglalkozott a szin­ügyi bizottság is. A bizottság egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a házikezelés rendszerét továbbra is fenn kell tartani, mert ugy művészi, mint anyagi szempontból be­vált a rendszer, megoszlottak azonban a vé­lemények, hogy hány évre kérjen a tanács felhatalmazást a közgyűléstől a házikezelésre. Wimmer három évet javasolt, mások kettőt, Fodor Jenő viszont csak egyet. — Én is a három év mellett vagyok — mondotta Turóczy főügyész. — Elég egy év is, nem vagyok híve a hosszú megkötöttségnek — véleményezte Fodor Jenő. — Nekem más a véleményem — szólt a polgármester. — A mult évben azért kértünk csak egy évre felhatalmazást, mert nem tud­hattuk előre, beválik-e az uj rendszer. Most már előttünk van az eredmény. Szerintem az lenne a leghelyesebb, ha a színház további intézkedésig maradna házikezelésben, de leg­alább két esztendeig. A főjegyző erre megjegyezte, hogy a házi­kezelés ilyen arányú meghosszabbításához szintén hozzájárul, ha ez nem jelenti a szín­igazgatóval kötött szerződés ugyanilyen hosz­szu időre való meghosszabbítását is. Fodor Jenő ezzel szemben kitartott az egy év mellett. Kijelentette, hogy ez nem jelenti a művezető igazgató személye iránti bizalmatlan­ságát, csak azt, hogy elvileg nem híve a meg­kötöttségnek. Nem bánja, ha a tanács azt ja­vasolja, hogy a közgyűlés a további intézkedé­sig mondja ki a házikezelést, de azt ne mondja ki, hogy legalább két évre szól a meghosszab­bítás, mert két év alatt sok minden történhet. A tanács végül is a polgármester javaslalát fogadta el. Dr. Bodnár Gézának „ a lakbérleti szabályrendelet 'átdolgozására vonatkozó indítványát pártoló javaslattal terjeszti a tanács a közgyűlés elé, a városi nyugdijasok segélyezése ügyében el­fogadta a tanács a pénzügyi bizottság javasla­tát, a hárommillió pengős törlesztéses kölcsön jóváhagyását tartalmazó belügyminiszteri ren­delet alapján a Szent György-térre tervezett uj városi bérház dolgát ismét a közgyűlés elé terjeszti a ta­nács azzal a javaslattal, hogy a törvényható­sági bizottság változatlanul tartsa fenn eredeti határozatát, mert az uj bérpalotára ma még fokozottabb szükség van, hiszen az egyetem miatt nagyon sok lakást lebontottak és" több uj intézmény érkezett Szegedre. Dr. Regdon Károly, mint ismeretes, inter­pellációt ¿egyz'ctt be a közgyűlés napirend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom