Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-15 / 62. szám

DÉLMAGYARORSZÁG amely bámulatos energiát fejt ki az inproduktio alkotások terén. Ma már senki sem beszél az ujabb mélyfúrási kísérletekről, amelyeknek terve az első siker lázában született meg fc szinte hihetetlennek, lehetetlennek látszik," hogy magát az első kisérlefet végig csinálta a város. Ebből a sokat ígérő kísérletből ugyanis más hasznot nem tud kipréselni, mint azt, hogy a gőzfürdő megspórolja a viz mesterséges melegítésére használt szenet ur 99/l nemzetgyűlés leílengése volt a numerus clausus", — . mon&oíia a t^lső^úsban £őw Immánuel a mágnúsoR üdvözölték a numerus claususí és a többség megszavazta a „revíziói" Budapest, március 11. A felsőház mai numerus tlausus vitáját nagy érdeklődéssel kisérték'. Különösen nagy érdeklődés mutatkozott Löw Immánuel beszéde iránt. Az ősz főpapot már a folyosón sokan vették körül és érdeklődtek felszólalása részleteiről. A főrabbi kitért a konkrét feleletek elől, inkább Berzeviczy tegnapi beszédéről monriott méltatást. Töíb Károly, a szegedi egyetem felsőházi képviselője közölte a főrabbival, hogy Szegeden nagy érdeklődéssel várják felszólalását. Ilyen várakozások közepette kezdődött meg az ölés. Az első szónok Sjmontsfcs Elemér. — A Teleki-féle statisztikai adatok sem bizonyítanak egyebet — mondotta Simontsics —, minthogy a magyar társadalom következetesen távol tartotta magát bizonyos pályáktól. A zsidóság azért érvényesült, azért özönlött ezekre a pályákra és azért foglalta el ezeket, inert a keresztény társadalom magatartása ezt egyenesen és logikusan megkövetelte. Ebtől tehát nem lehet a zsidóság terhére hibát konstruálni. Nem a zsidóság foglalt (1 bizonyos pályákat, hanem a keresztéay »árssd^nm negligálta azokat a közismerten káros elöitélelck miatt, főként azért, mert nem tekintette «eket a szabad pályákat, eziket a gazdasági pályákat: url foglalkozásnak. — Egyenesen elfogadhatatlannak tartom Szily KalmáJ gondolatmenetét. Ez a gondolat: a parasztszekér C.Í az autó versenye. Kárhoztatandónak tartoui Szily Kálmán megállapításait pedagógiai szempontból is. Egyet kell még a magyar ifjúságnak megtanulnia, azt, amit a zsidó ifjúság re ár tud: távoli célok érdekébeu le kell tudni mondani a közelfekvő örömökről. Araikor egyesek heiyszüke miatt kénytelenek kimaradni az egyetemekről, lehetetlenéig, hogy helyüket olyanok foglalják el, akik nem tanulnak. Papp József, a budapesti ügyvédi kamara elnök3 a következei: Történelmi visszapillantást vet arra, hogy a reform-korszakban a haza legjobbjai a Jiberaljzrou&ért harcoltak. Törvényileg biztosították a Jogegyenlőséget és a vallásszabadságot. A háború előtti években a jogegyenlőség jegyében élte Magyarország 1867 óta felvirágozásának fénykorát, anyagi, szellemi és erkölcsi fejló'dését. Az 1S20. évi törvényeket a Jog szempontjából retrográd térvényeknek kell tartani. Ez a törvény ugyanabban » men'alitásban születetett, mint szomszédja a Corpus Jurisban, a lwtbüntetésröl szóló törvény és egy késíbbi szonv hzédja, a földbirlokreíormrdl szóló törvény. A botbüntetésről szóló törvényt kiküszöbölték már a magyar törvénytárból, ugyanigy ki kell küszöbölni a numerus claususról szóló törvényt, amely :>értj a magyar egyenlőséget és a magyar igazságot. Ha a zsidóságot az egyetemről kizárjuk, akár nyíltan, akár köntörfalazással, ez mindenesetre scrll a jogegyenlőséget. Meg kell kérdeznem, hogy miért legyenek a közalkaJmazo'.tak gyermekei rúonyben a többi gyermekekkel számién. A kultuszminiszter ur mellett a tettei beszélnek. Csodálom, hogy mégsem veszi észre, hogy nemzeti kulimat csak ugy teremthet, ha scakit sem zár ki a tanulásból. Giüc&siha! Samu beszéde elején hangsúlyozza, hogy raiut asidó vallja azt az álláspontot, hogy a magyar zsidóság Trbnont jogforrásnak el nem fogadja, inkább szenved a magyar törvényeknek esetleges mostoha rendelkezései alatt, de Trianonból, amely az ország minden keserűségének és nyomorának forrása, a maga helyzetére sem politikai, öem társadalmi előnyöket levonatni nem akar. — Évszázadok törvényei és szokásai folytáu egyetlen foglalkozás, amely a zsidóság rendelkezésre ¿11, a kereskedelem és az ipar. Évszázadok törvényei és ¡.zökásal őt ebbe az irányba szorították. Tudása ós tapasztalata ezekben a foglalkozásokban koncentrálódik. És most már Teleki Pál ezekből a foglalkozásokból is ki akarja szorítani a zsidókat? Teleki Pál gróf: Nem! Csak számarányuknak megfelelően foglaljanak ott is helyet! Glücfc&lhal Samu: Miért nem jött másfajta statisztikával is a gróf ur? Például, hogy mennyi zsidó köztisztviselő van? Milyen ott az arányszám? BEM 1928 március 15. Hova akarja a gróf ur elhelyezni azokat, akiket ki akar szorítani a kereskedő és iparos pályáról? — Kezembe jutottak a magyar béketárgyalás! jelentések, amelyeknek tulnyomórésze Teleki Pál gróf tollából került ki. A jelentés a zsidókra vonatkozóan ezt irja: »Nagyobbrészük tejesen asszimilálódott a magyarokhoz, képességeik a kereskedelem és ipar felé terelik őket, de kiváló magyar Írókat, tudósokat és művészeket adtak nekünk és a magyai- zsidó már nem is tekinthető zsidónak, hanem magyarnak.« Teleki Pál gróf: A békedelegáció irataiban nem saját véleményemet fektettem le, hanem az általános véleményt. Glüeköthal Samu: Higyje el Szily, hogy az ft tézise, hogy a magyar középosztály védelme megköveteli a zsidóság visszaszorüását, teljesen téves és veszedelmes a közgazdaságra. A zsidóság kizárása az egyetemről bün abból a szempontból is, hol lenne Einstein, Herez, a villamos hullámok nagy kutatója. Bergson, a nagy filozófus és az a sokezer zsidó tudós, ha a zsidókat mindig kizárták volna az egyetemekről. Ha volna a kulturhlstóriában összeférhetetlenség azt kellene mondani, hogy, a kultuszminiszter ur kulturális programja összeférhetetícn a numerus ebusus képvitelelével. H S2&n@k !éw imenánuel Minden szem az ősz szegedi főrabbi felé fordul, amikor felemelkedik helyéről. — Visszaemlékezéssel kell kezdenem — úgymond —, 1877-ben halt meg az első magyar kultuszminiszter, Eötvös József báró. Akkor én a szegedi kegyesrendi gimnáziumnak VIII. osztáljös tanulója voltam. Az iskola gyászünnepet rendezett a régi szegedi városházán. A piarista igazgató engsm bízott meg, hogy tartsam meg a gyászbeszédet. Ha akkor az én kegyesrendi tanáraimnak, akiket haló poraikban is áldok, azt mondotta volna valaki, hogy 57 év múlva Szeged város képviselője, EotVös báró hivatali utóda, egy ilyen visszakozó javaslattal fog élni, piarista professzoraim nagyot néztek volna és azt mondották volna, hogy ez lehetetlen. — Csodálkozással kell köszöntenem a javaslatot, mert nem tudom megérteni, hogy olyan nagy koncepciójú kiváló kulturpolitikus, mint a kultuszminiszter, hogy szánhatja rá magát arra, hogy ezt a javaslatot képviselje. Igaz ugyan, hogy mint kijelentette, kelletlenül képviseli. Pár nappal ezelőtt vezércikket irt a kultuszminiszter ur, amelyben arról értekezett, hogy a miniszterelnök debreceni beszámoló beszéde korszakalkotó volt, mert az őszinteség uj stílusát inaugurálta. Csodálkoznom kell afelett, hogy ez a köteles nyíltság miért nincs meg a miniszter ur javaslatában. A magánkilengések már megszüutek, az Igazságszolgáltatás kilengése! is sztmöben vannak. Manapság már egy szolnoki itélet elképzelhetetlen, de b belügyminisztériumba» me$ mindig vannak kilengések. Megtagadják például a zsidók névmagyarosítását. Hát az uraknak jobban tetszenék, ha a világhíres festő, László Fülöp, még mindig Laub néven élne az angol fővárosban, vagy hogy ha az Amerikát megjárt Molnár Ferencet künn Amerikában családi nevén ünnepelték volna? A nemzetgyü'és kilengése volt a numerus clausus törvény és ennek a kilengésnek a folytatása a mai javaslat. Olyan ez a javaslat, mint a trójai faló. Nem azért mondom, hogy zsidófaló. Hadicsel. Hadicsellel pedig ne mé'tózlassék a törvényhozás ©lé állani. A külföld követelésének és a zsidóság érzékenységének a kormány feláldozta a numerus clausus törvény elsó pontját, de más alekhan újra éledt a külföld előtt letagadott politikus. Azt mondjn a kultuszminiszter ur, hogy a kormánynak szomorú öröksége volt ez a törvény. Ezzel a javaslattal pedig most már jogos közszerzeménnyc válik. A képviselőházban megszavaztatta a többséget a. kormány, de pyrrhusi győzelmet aratott. Megmutatta, hogy van egy elszánt szavazótábora, de alig volt, aki oda mert volna állni és meg merte volna védelmezni ezt a javaslatot. Mert ezt a javaslatot meg lehet szavazni, de nem lehet megokolni. A régi főrendiház nem szavazta volna meg ezt a törvényjavaslatot. Hogyha a mostani felsőház csak arra. való, hogy az ilyen kilengéseket jóváhagyja, akkor kár volt ezt a nobilis, illusztris felsőházat létrehozni. Ennek a törvény javaslatnak a meg nem sznvazásn a nemzeti becsület kérdése, a nemzet presztízsének a kérdése, a uemzet presztízse pedig fölötle áll a kormány presztízsének. A javaslatot nem fogadja el. PaEóczi-Horválh Istváu után Wolkanberg Alajos" prelátus, egyetemi tanár felszólalása következik.1 A tőrvényjavaslat teljesen abszurdumnak látszik. Nem szelektál, de specifikál. Előre látja, hogy milyen bonyodalmakra, vádaskodásokra,' hírlapi meghuröoltatásokra, protekciókra fog alkalmat adni ez a törvényjavaslat. A felvételi eljárás kivételét annyira nehéznek látja^ hogy nem tudja a javaslatot elfogadni. Az ifjúságnak va'.óban nsm a tüntetéseknél, hanem a tankönyveknél van a helye. Széchenyi Aladár gróf: Helytelen volt a törvény, mert üdvösebb lett volna feltűnés nélkül adminisztratív uton elérni a célt. A tőrvény azután várakozás ellenére elég jónak bizonyult. Ezért hibának tarlom megváltoztatását, amely nyitva tartja az összes hátsó ajtókat, amelyeken át a zsidó' diákság bejöhet az egyetemekre. Ha a kormány kijelenti, hogy neki becsületbeli kötelessége a numerus clausus törvénynek módosítása, akkor lojálisán megszavazom a javaslatot De ha ez nem becsületbeli kötelesség, akkor kérem a felsőházat, vesse el a javaslatot és ez egyúttal mentesiti majd a kormányt az alól a vád alól, hogy cserbenhagyta a keresztény társadalmat. Tessék csak az ódiumot Genfben rám hárftanl. A javaslatot nem fogadhatom el. A következő felszólaló Hadig János gróf. Az előmenetelnek, az egyetemekre való felvételnek egye-, duli feltételo csak a jellem, a szorgalom, és a Uviáo lehet. A javaslatot nem fogadja el. Most Klebeltberg Kunó gróf kultuszminiszteremelkedik szólásra. A szélsőséges érvelések újból; meggyőztek engem, hogy a kormány álláspontja^ a helyes, — mondotta. — Arra semniiesetre sem' vagyok hajlandó, hogy az ifjúságot irányadónak fogadjam el ebben a kérdésben. Ne csináljunk:; azokból mesterségesen nemzetiséget és fajt, akik nem akarnak nemzetiség és faj lenni, de velünk)' együtt éreznek és do'goznak. A javaslat érdem« és erénye, hogy a világnézleti kérdést elimináljau A felvételt egyedül a bizonyítvány jóságához kötni; nem lehet. Elismeri, hogy a felvétel szempontja-1 ból bizonyos mesterkéltség mutatkozik, ez azon-; I>au mindaddig fenn fog állni, amíg el nem érkezünk a teljes konszolidációhoz. Az elaölr ezután szavazásra teszi fel a kérdést.. A túlnyomó többség a törvényjavaslatot általánost ságban elfogadta. A felsőház legközelebbi ülése kedden lesz. IVÉRTES! clpftszalonlAt t»z ul Csonijl Adl-paloíobo, Horváth Mihály ucca helyezte 4t. isiit evöszerek ©, 12, 24 személyes, tálcák, tálak, Briliáns, arany, ezllst ékszereit, svájci zsebórák részletfizetésre. Fiscbar Testvérek s2í(KS?í TIZ Telefon: lO 65. IftA^i» !fKlirtáa*3K-*R ÍZ (Royal melieíí.) Kalap, UTÍ és aől dival, köíöíí- és szöOlCill IrClcr HölC&ey*rla*Xa J. vöíléru különlegességek versenyen hívül állanak! i