Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-02 / 51. szám

í§28 március 2 DfXMAGYARORSZAG I gpaké! Kossuth párt elnöke a newyorki Kossuth-iinnepélyre, mert a szsgecSi ügyészség a királyság intézménye elSeni izgatás el* eltette — föafeó nem képviselteti magát a líosssifh-zarándoktetlian ­polgármester fegyelmi ügyének ujaiib bonyodalmai (A Délmagyarország munkatársától.') Makó város társadalmát állandó izgalomban tartja az a fegyelmi eljárás, amelyet Purgly Emil főispán rendelt el dr. Nikelszky. Jenő polgár­mester ellen, amiért a hídépítésre engedélye­zett 200 ezer pengőből 40 ezer pengőt más városi célra fordított Az izgalmat még fokozzák ennek a fegyelmi ügynek különös mellékhajtásai is. Makó város tanácsa és képviselő testülebe még régebben elhatározta, hogy a várost a newyorki Kossuth­zarándoklatban Nikelszky polgármesterrel képviselteti Néhány nappal ezelőtt az történt, hogy dr. Purgly Emil főispán tudomásul hozta a pol­gármesternek, hogy a fegyelmi eljárás gyor­sabb befejezése érdekében nem tartja kívána­tosnak amerikai kiutazását. Dr. Nikelszkyt meglepetésszerűen érte a fő­ispán óhaja. Elhatározta, hogy lemond az amerikai kiküldetésről és elhatározását be­jelentette a város tanácsának is. A bejelen­tés után kedden rendkívüli közgyűlést hivtak össze ebben az ügyben. A közgyűlésről azok, akik a főispánnal nem akartak szembeszállni, elmaradtak és igy történt azután, hogy a köz­gyűlés 15 szótöbbséggel tudomásul vette, hogy i»em a polgármester utazik ki a szoborlelep­lezésre. Elhatározta a közgyűlés, hogy Köny­ves Kolonics Józsefet, a makói Kossuih-párt régi vezetőjét küldi ki. Kolonics kiküldetése elé azonban most vá­ratlan akadályok kerüllek. Kitűnt, hogy Ko­lonics ellen a szegedi ügyészség a királyság intézménye elleni izgatás cimén eljárási in­dított és igy félő, hogy Kolonics nem kap­hat útlevelet Amerikába. A bizonytalanság eloszlatása végett dr. Gorcsa Péter polgármes­terhelyettes szerdán délelőtt beutazott Sze­gedre, hogy az ügyészség elnökénél érdeklőd­jön ebben az ügyben. Dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnök határozott választ nem adott dr. Gorcsa Péternek, hanem megígérte, hogy írásban küldi meg az ügyészség válaszát. A szegedi ügyészség válasza csütörtök dél­ben érkezett meg Makóra. A válasz elutasító volt. A szegedi ügyészség az amerikai utle­levél kiadatását minden indokolás nélkül meg­tagadta. Az ügyészség elutasító válaszának hire csü­törtökön még a kora délutáni órákban elter­jedt a városban. A kinos esetet a legnagyobb izgalom hangján tárgyalják mindenhol és el­határozták, hogy a történtek után Makó város nem képviselteti magái az amerikai Kossuth­szobor leleplezésén. • < Érdekes tanúvallomások egy szegedi №p8rben а kormánypárti sajtónak tett választási Ígéretekről & EndrényMéie könyvkereskedés bukásának állítólag poIUksI kBiisszatHksi vannak ) (A Délmagyarország munkatársától.) A örvényszék Gömöry-tanácsa csütörtökön kezd­te tárgyalni Endrényi Imre volt szegedi könyv­kereskedő bűnügyét, aki ellen az ügyészség Otalárd bukás büntette cimén emelt vádat. A vád szerint Endrényi Imre fizetési kötelezett­ségeinek nem tett eleget, egyes hitelezői ezért jelentékeny anyagi kárt szenvedtek. Nem ve­zetett szabályszerű üzleti és pénztári köny­veket és áruinak nagyrészét elvonta hitelezői elöl. A csalárd bukás folytán a hitelezők összes kára 387 millióra rug, amellyel szemben ak­tív vagyon csak a legnagyobb jóindulattal mu­tatható ki. Endrényi Imre régi ismert szegedi család sarja. A háború alatt főhadnagyi rangot ért el, a forradalmak után három szegedi lapnak, a Friss Híreknek, a Szegedi Naplónak és a Szegedi Híradónak lett a kiadója és főszer­kesztője. Lapjai azonban rendre megszűntek, amire Endrényi apjának Klauzál-téri régi és jómenő könyvkereskedését vette át. Üzletével .azonban nem volt szerencséje. A jól meg­alapozott üzlet a rossz konjunktura folytán egyre sorvadni kezdett. Endrényi előbb kény­»zeregyezséget, majd csődöt kért maga ellen. A csütörtöki főtárgyaláson Endrényi ta­giadta bűnösségét. Vallomása során előadta, hogy nem akarla hite'ezőit megkárosítani. Amikor az üzletet átvelte, az tele volt áruval. De a tankönyvek alig egy év leforgása után elértélde'enediek és silány makulalura pa­pírrá változtak, ö az üzletet hatalmas ösz­szeggel vette át. Hogy fellendítse üzletének forgalmát, földjét és házát eladta és az igy kapott pénzt teljes egészében belelek tette üz­letébe. Részletesen nyilatkozott ezután a vádról, majd a bíróság megkezdte a tanuk kihallga­tását A bíróság a főtárgyalásra 102 sértettet «3s tanút idézett meg. A sértettek közül azon­ban áig néhányan jelenlek meg és legtöbben bejelentették, hogy nem óhajtanak tanúvallo­mást tenni. A bíróság először dr. Mezei Pál ügyvédet hallgatta ki, aki vagyonfelügyelője volt a ccg­jRk. ШфкЦа, hogy Endrényi anyagi romlá­j sát részben a szakképzettség hiánya, részben j pedig az okozta, hogy az üzletben lévő áruk | az idők folyamán elértéktelenedtek. Szabály­, talanul vezették azonban az üzleti könyve­li ket és nem volt mintaszerű a pénztárkezelés j sem. A többi tanuk kihallgatása alapján meg­állapítható volt, hogy az üzleti és pénztár­könyvek vezetése ellen nagyobb kifogás nem merült fel és csak az átkönyvelés maradt el addig, amig Endrényi beteg volt és igy nem ellenőrizhette könyvelőjének munkáját. El­mondották a tanuk, hogy a vádlott a kény­szeregyezség lebonyo ilása után uj könyvkeres­kedést nyitott, de sokkal kisebb költséggeL Ekkor történt, hogy egy régi alkalmazott­ja végkielégítést követelt tőle és bírói uton ér­vényesítette követelését Endrényi ez ügyben pőrvcsztes lett, ugy hogy meg kellett fizetni a bíróságilag megítélt végkielégítés összegét. E sú­lyos anyagi kárt Endrényi nem tudta kihe­verni és csődöt kért maga ellen. A délutáni folytatólagos tárgyaláson Gö­möry tanácselnök bejelentette, hogy a tárgya­lás megnyitása előtt dr. Cserö Ede ét dr. Blsdl Jenő ügyvédek önkéntes tanúvallomásra jelentkeztek ná'a és bejelentették, hogy olyan bizonyítékokról tudnak, amelyek a vádlott előnyére szo'gálnak és tanúvallomásuk ulán a biróság esetleg kedvezőbb képet nyerhet a vádlottról. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész ellenezte az önként jelentkezett tanuk kihallgatását, mert — szerinte — a két tanú csak a vádlott er­kölcsi intaktsága mellett akar tanúvallomást tenni, ameiy körülmény a csalárd bukás bűn­tettének elbírálására teljesen közömbös. Kü­lönben is csodálkozik azon, hogy a vádlott a bünpör megindítása után két évvel jön elő I ilyen bizonyítékokkal. Dr. Burgcr Béla ügyvéd, a vádlott védője válaszában kifejtette, hogy a két önként jelentkezett tanút a biróság köteles ki­hallgatni, mert büntetendő cselekményt követ cl az az .egyén, aki a vállotlra vonatkozó mentőkörülmények birtokában nem teljesiti kötclezetlséaét. A birósás hosszas tanácskozás j után elrendelte a két tanú kihallgatását. Dr. Cserö Ede vallomásában elmondotta, hogy még régebben, az idősebb Endrényi Im­rének volt az ügyvédje, akinek könyvkeres­kedése legelső volt a városban. A folyton nö­vekvő konkurrencia azonban lecsökkentette az üzlet forgalmát. Tudomása van arról, hogy a vádlóit, amikor laptulajdonos volt. óriási Összegeket fekteteti be lapfaiba, hogy a kormány szegedi győzelmét elősegítse. A kormány ekkor tele volt Ígére­tekkel. A Iapkiadó-tulafdonos és a kétszeres főszerkesztő rekom­penzáció fejében azonban csak ígéreteket kapott. Dr. Biedl Jenő elmondotta, hogy egy alka­lommal a miniszterelnökségi sajtóosztályban jelen volt annál a beszélgetésnél, amely End­rényi Imre és Ángyán Béla sajtófőnök között folyt le. Ekkor hallotta, hogy Endrényi bizonyos anyagi Ígére­tedet kapott arra az esetre, ka lapfaival a kormány mellé áll. A vádlott, noha a vagyonát fektette be lap­jaiba, hogy azokkal sikeresen agitálhasson a kormány mellett, még sem kapott semmi ellen­értéket. A vádlott emiatt súlyos szemrehányásokkal illette a kormány vezető köreit, de azok a szemrehányások ellenére sem honorálták ál­dozatait. Dr. Burger Béla: Határozottan állithatja azt a tanú ur, hogy az illetékesek jutalmazni akar Iák a vádlottat. Tanú: Igen. Nekem ez volt a benyomásom. Elmondotta még a tanú, hogy a vádlott a kormány mellett nyilván politikai ambíció­ból is tevékenykedett Tud arról, hogy a vád­lott az időben, noha még nem érte akkor el a választhatósági korhatárt, ígéretet kapott arra, hogy a kormány képviselőséggel is ju­talmazza agitációs munkáját. A biróság ezután az idő előrehaladottsága folytán a tárgyalást elnapolta és folytatását pénteken reggel kilenc órára tűzte ki, ami­kor is Pál Dezső könyvszakértő teszi meg szakértői vallomását. „k Templom-tér a világ egyik legszebb ¿ere less" Előadás a rendezési tervekről a knUwr­palotában (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délután a Magyar Mérnők és Építész­egylet szegedi osztálya felolvasó ülést tartott a kultúrpalota nagy kiállítási termőben a Templom-téi* rendezéséről. Az érdekklődők teljesen megtöltötték a hatalmas termet, sőt sokan kiszorultak. Ott voltak dr. Glaltfelder Gyula megyéspüspök, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Tone'li Sándor kamarai fő­titkár, a törvényhatóság tagjai közül igen so­kan, a szegedi mérnöki kar teljes számban. Az ülést az épilészegylet nevében Feles mér­nők nyitotta meg. Először Berzenczey Do­mokos műszaki főtanácsos tartotta meg ax előadását és részletesen ismertette azokat a pályamüveket, amelyek a Templom-tér ren­dezésére beérkeztek. Előadása végén nagy tet­szés mellett mulatott rá arra, hogy ha majd készen lesz a művészi kiképzésű Templom­tér, kapcsolatot kell teremteni a Széchenyi­térrel, még pedig az Iskola- és az Oroszlán­uccák rendezésével. Berzenczej Domokos elő­adását a közönség melegen megtapsolta. Dr. Buday Árpád egyetemi tanár vetített képek kiséretével bemutatta azután az árkádos építkezéseket a legrégibb kortól a legújabb korig. Végül Rerrich Béla műépítész, az első dijat nyert rendezési terv készítője egyórás előadás, keretében ismertette a különböző városrende­zési formákat és térkiképzéseket. Megemlítette, hogy a szegedi Széchenyi-tér nagyságra néz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom