Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-02 / 51. szám

»s Európa tizedik tere, bír egy lcfcsé baj, hogy a tár tulnagy és igy például a gyönyörű városháza aera érvényesülhet kellően. Rátért a Templom-tér rendezésére ós hosszasan ismertette tervezetét. Kijelentette, hogy a Templom-tél' a tervezet kivitele esetén a világ egyik DftOfAGYAHORSZAG legszebb tere lesz. Rerrich előadását szintén vetített képekkel magyarázta, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az előadások anyagát a Magyar Mérnök és Épitészegyielet szegedi osztálya külön ülés keretében vitatja meg. 1928 március V TwnBfi№«BBK&agK iaify liedÉe-VereSíes Emő-üaiis Junkermai))! Koldus-diák ma ünnepelte & Jubiláló lerczeg Vilmost (A Dé&magyarország munkatársától.) Huzonötéves színészi jubileuma alkalmából csütörtökön meleg szeretettel ünnepelték a színházban Herczeg Vilmost. Az ünneplés hét Órakor kezdődött. A színház kapui ebben az időtien szoktál: kitárulni, a nézőtérre csak egyegy unatkozó vagy fázós ruhatáros vagy jegyszedő botorkált be. Háromnegyed nyolc körül lehetett, amikorra lezajlott a színpadon zártkörű társaság jelenlétében rendezett ünnepség üdvözlő része. Herczeg már a közönség jelenlétében mondta el köszönő beszédét. A csúfolt ház kitörő lelkesedéssel és meleg szeretettel ünnepelte kitűnő színészét, aki rászolgált az elismerés mindenfajta babérjára, mert köíeles&égtudá fáradhatatlan és tehetséges. • Herczeg Vilmos ünneplése a függöny' mögött kezdődött. Hét órakor a színpadon gyűlt össze ta ünneplők tábora. Megjelentek dr. Somogyi Szilveizter polgármester, dr. Fodor Jenő polgármesler-helvettef. dr. Gaál Endre, dr. Szeless József, dr. Dobay Gyula és dr. Tóth Imre, a színház teljes művészi, kar- és segédszemélyzete Tarnay EmŐ igazgatóval. A szinpad közepén egy asztalra voltak elhelyezve az ajándékok. Ezüst- és babérkoszorúk, ecüst tálak, piros-fekete selyempizsáma, cukrászati remekek, sok-sok virág. Neményi Lili és Bardócz Rózsa karjain lépett az ünneplők elé Herczeg Vilmos, akit az egybegyűltek percekig tapsoltak. Először Fodor Jenő üdvözölte a város nevében. Nem hoztam illatos virágokat — mondotta többek kőzött —, sem pénzzel megmérhető ajándékot, de* elhoztam, ami ennél sokkal értékesebb, elhoztam ennek a lelkes, nagy magyar városnak a szeretetét, az elismerését, melegen érző sávét. Szeged város közönségének az istenáldotta nagy művész a szomorúság éveiben sok derűs percet szsrzett és a város nem tudja méltóbban jutalmazni, mint azzal, hogy színházának örökös tiszteletbeli tagjává kinevezi. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Gaál ÍLadi-e a szín ügyi bizottság nevében beszélt. Megemlítette, hogy a szegedi közönség sohasem csalódott Harrjeg Vilmosban, aki mindenkinek tet-. szik, még a — kritikusoknak is. A jubilálók eddag babérból kaptak koszorút. Herczeg Vilmos nemes művészetéért csak nemes anyagból készült koszorút kaphat, ezért neki a szinügyi bizottság ezüst koszorúját nyújtja át Tarnay Ernő boldognak és büszkének mondotta magát, hogy Herczeget szivbol, melegen ünnepelheti. Színésztársa! nevében kedvesen köszöntötte az ünnepeltet Tolnay Andor, mondván, hogy neki nem könnyű a sugó nélkül beszélni. Géczy István 2000 színész üdvözletét hozta el és azt mondotta, hogy Herczeg Vilmos nsvét aranybetükkel irta be a magyar színészet történetébe. Kívánja, hogy Herczeg az 50 éves jubileumát már az integer Nagymagyarországon érja meg. Beszéde végén átnyújtotta Miskolc közönségének és a miskolci színház tagjainak ezüst koszorúját. Juhász Gyuia felolvasta ezután Herczeg Vilmoshoz irt gyönyörű költeményét, majd Gnosz Lajos a SzAK és a Bástya nevében köszöntötte a jubilánst, akinek Szabó Klári nyújtotta át a két sportegyesület piros-fekete selyemszallagos ba. bér koszorúját. C'dvözlő beszédet mondtak még és kosarukat nyújtottak át a MANSz nevében Láng Istvánoé, a Zrínyi bajtársi szövetség nevében Szalai István, a szegedi középiskolák tanári kara és 4000 tanuló nevében dr. Firb ás Oszkár. • Görög Sándor titkár az üdvözlő sürgőnyöl eglu tömegét olvasta fei. Hevesi Sándor, Iie¿edüs Gyula, a romáaiai magyar színeszet aeáben Leövey Leó, Faragó Odöa, Baróthy József, De Ily Ferenc és még sokan, nagyon sokap küldtek táviratot. Az üdvözlések utáu szétnyíltak a szinpad kárpitjai. A zsúfolt néző tér- perceken át tapsolta Herczeget, aki könnyekkei szemében állt, majd meghatódott hangon mondott köszönetet Kedves epizódként említette fel, hogy tulajdonképpen a SzAK-nak köszönheti, hogy Szegedre került Elmondotta, hogy amikor szerződésíéről tárgyalt Palágyi Lajossal, a SzAK éppen Budapesten játszotta le a vidéki bajnokság döntőjét, az ő kedvenc csapatával, a DVTK-val, amely Miskolc baj. noka volt. Elhatározta, hogy kimegy a meccsre éa amelyik csapat győz, annak a városába megy. A SzAK győzött 3:0-ra és igy került ő Szegedre. Kívánsága még csak az, hogy szeretne eljutni még egyszer Trencsénbe és olt magyarul eljátszani a Falurossza Gonosz Pistáját. A közönség soraiból ismét felhangzott a lelkes taps, a zsinórpadlásról pedig hullani kezdtek a babérlevelek. Azután megkezdődött a Süt a nap előadása. • A falusi tanitó szerepe Herczeg egyik legemlékezetesebb alakilása és a közönség szívesen látta ZVahy pompás vígjátékának felújítását. A jubiláns ma is kihozta a hibátlanul megrajzolt alak minden vonását. Kitűnő volt, A többiek — ujak is — nem kívánhatják, hogy foglalkozzunk velük. Annyit mégis fel kell jegyezni, hogy Pártos Klári közvetlen egyszerűségével, Jávor jellegzetes magyarságával méltó keretet adtak. No és még egyet Nem a református templomba mennek bs ugy, hogy a kalapot fenhagyják vagy felteszik. Herczeget a zsúfolt nézőtér nagyon sokszor tapsolta a függöny elé. Az ünneplés «B előadás végéig szakadatlanul tartott. hangversenyé?® legyek M Mén egyetlen magánház $m épül Szeneden (A Délmagyarország munkatársától.) A' műit év tavaszán és nyarán felbukkant Szegeden néhány olyan momentum, amelyből joggal arra lehetett következte!ni, hogy lassankint mégis csak megindul a magánépükezés Szegeden. A városi és ez egyetemi építkezéseken kivül megkezdték és befejezték löbb magénbérház építkezését is. Igy felép&lt a Kálvária-uccéban dr. Zöld törvényszéki bíró hatalmas, háromemeletes bérpalotája, a Deák Ferenc-uccában Breuer építési vállalkozó épileft ugyancsak háromemeletes bérházat, a Boldogasszony-sugárulon Hafós cukrász emeletes házának építését kezdték meg. Ezeken kívül sok kisebb magánház is felépült a múlt évben. A magántőke tapogatózó megmozdulását mindenki biztató jelnek vette és mindenki arra számítóit, hegy ez a megmozdulás 1928-ban hatalmas arányú mozgalommá fejlődik, mert hiszen a népjóléti miniszter a lakbéreket fokozalosan emelte, fokozatosan enyhített a lakásforgalom megkötöttségén, szóval Javultak az épitkezés előfeltételei is. Az u! esztendő mégis nagy csalódást hozott ezen a téren is. Az éoitkezési ha/tandóság teljesen eltűnt a város falai köztit, még olyan arányban sktcs meg, mint ez elm»iU évben voÜ. Érdeklődtünk a városi mérnöki hivetalban, hogy kértek-e már a város tanácsától az idén valami nagyobb arányú épiikezésre épiiési engedélyt. Azt ez eíssomoiiió fölvilágosítást kaptuk, hogy eddig egyetlen egy iiven ¡rányu kéretem sem érkezett be, amiből csak ezt lehet következtetni, hogy ebben az évben a magántőke a lehető tegridegebben tartózkodik a gyümölcsöző elhelyezkedésnek eilGt a móajálói. Régi tapasztalat szerinj ugyanis építkezési engedélyért az esztendő első két hőnapjlában folyamodlak mindig a , érdekeltek, mert alti építtetni akart az kora tavasszal kezdett hozzá, hogy őszre már bérbeadhassa uj épületének lakáséit és üzlethelyiségeit Annak tehát, hogy eddig még senki sem jelentette be a városnál épitkezés! szándékát, más oka, magyarézala nem leheí, mini az, hogy ez építkezési hajlandóság Ismét összezsugorodott. Pedig a lakásínség az elmúlt évek alatt nem csökkenj olyan arányokban, amely megindoko ná ezt a merev tartózkodást Egyelőre még nem egészpn bizonyos, hogy a város felépíii a Szent Gjörgy-uccaban az oda tervezett háromemeletes bérpalotáiéi. meit az építkezéshez szűirséaes kölcsön felvételét a belügyminiszter még mindig nem engedélyezte, de a polgármesternél máris tömege« sen jelentkezne* azok a lakásnélküliek, akik nem riadnak vissza a tulmagas városi lakbé« rekiől sem és bejelentik igényüket az iri bérház lakásaira. Az uj bérházban körüibettíl negyven lakás lesz, egy, két, három és négyszobás lakájok, jelentkezők száma viszont elérte, talán meg is haladta a százat. A lakáskereslet tehát megindokolná a magán« építkezéseket is, mert hiszen a Jelentkezőkben feltétlenül meg van a hejlandóség a drágább lakbérek megfizetésére is. Az építkezési hajlandóság visszafejlődésé« nek ez ország hiteloiszonyolban rejlik a magyarázata. Még mindig drága a pénz, sői egyre jobban drágul és a lakbérjövedelem nem fgen veheti fel a versenyt a mapas ka« matokkal. Nagy baj az Is, hogy a hosz« szu teiáratu, annuitásos kölcsön szinte tet* fesen kiment a díváiból, annyi készpénze pedig senkinek sincs, hogy építkezhetne belőle*. Ebben az évben tehát számo tevő magán« épiikezésre egyáltalában nincs kilátás. Apróbb építkezések azért lesznek, sőt már vannak Is. különösen Alsóvároson és a tanyákon építenek családi házakat és gazdasági melléképületeket, amilől azonban a lakásviszonyok nem igen javulhatnak meg. Nagyobbarányu építkezés is lesz a város belterületén, a retorikus egyház emeletet szándékozik huzetni Dugonic3-uccai házára, felépül a lókusi uj elemi iskola is, állítólag a vasúi és a posta is foglalkozik építkezési tervekkel. A minorita rendház sem mondott még le értesülésünk szerint erról a régebbi keletű tervéről, hogy az öreg kolostor helyén hatalmas, modern bérpalotái építtessen. Ha sikerül a rendháznak a kérdés pénzügyi részét megoldani, ha a kultuszminiszter ki tud eszközölni számára megfelelő nagyságú kedvezményes kölcsönt, él kor még ebben az évben megkezdik a Szenigyörgy-lérl minorita palota építéséi, amelynek tervel már készen vannak. A folyamatban lévő épükezéseken 'fivül azonban más, nevezetesebb épiikezésre r.<>m lehet számltanf. HBt, walaf, túrét, rzaréinJái. :acoi halat legotoeóbbta ^IUKKUVBO Trapista bajt, zsíros kar. P 3 —, Elsőrendű főhercegi sajt k*r. P 4"—. 6C5