Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

-íiMmsiBsmam SZEBED; szsriceszUiség: Deák Ferenc ucca Telelőn: 13- 33.^Kiadóiüvalal, •iöícíí/iiuenyvídr és jegyiroda: Aradi ucca 8. Telelőn : 306. » Nyomda: Löw LlTK&t ''.CCF. i9- Telefon: ÍG- 3-1.« » « » « » Csütörtök, 1928 Március 1 ® <&« IV. ÉVFOLYAM 30. SZAM MAKÓ -- Szerkeaztűtég éa kiadóhivatalt t'rl ucca G. Teleion: 13%. tzdm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerketztűség <» kladóhlralol: Andrásay ucca 23. Telefon: 49- szdm. « » « » H » u » K)k ElOtlzetes: ara lavouta Ji-Zit vidéüen 6» a íűvarosbon 3-ao, xUimidOa U-4U pengő. Egye» «zára íö, -vasár- és Ünnepnap 24 illlör Kétféle iörvésiyllszíelel Meghatva nézzük azt a páratlan igyekvést. el nem lankadó szorgalmat, ernyedetlen ki­tartást, amivel a városi tanács urai keresik a tőrvényeket, kutatják a szabályrendeleteket, felhalmozzák a bizonyítékokat s összegyűjtik a precedenseket, melyekkel a mérnöki hivatal vezetője kiakolbolitásának törvényességét és jogszerűségét vitatják. Soha taloghlajosi meg­fontoltság, baloghlajosi ötlet, baloghlajosi in­dítvány ilyen megbecsülésben nem részesült. Mintha a városi tanács szivéből szólóit és lel­kéből lelkezett volna a pécsi szénbánya ér­demes képviselője javaslata, amely a próba­fűtés előtt utolsó attakját inlézte a műszaki íőtanácsos ellen. Akták halmai, hivatkozások tömege, beszamárfülezett, elsárgult szabály­rendeletek rizsmái igazolják, hogy milyen nagyhatalmú ur egy tanácsnok és milyen kicsi legény a tanácsos. Nem tanácsos velők kikezdeni. A városi tanács gúnárjai elgágog­ták azt a vakmerő műszaki embert, aki mű­szaki ismeretekkel meg nem zavart nyugal­muk Capitoliumát fenyegette meg betöréssel. Csak éppen azt nem értjük, miért csak akkor visz véghez törvénytiszteletük s a sza­bályrendeletek előtL leboruló hódol atuk olyan csodát, amilyen ebben a buzgó munkásságban megnyilatkozik, amikor a maguk uri voltának zavartalanságát, az intézkedések monopolizált örömét s az egyedárusággá lett cselekvés ha­táskörét védelmezik meg? Egyszerű emberek­nek nincs nagyobb örömük, mint a más em­berek feletti uralom. Egyszerű emberek sem­mit sem védnek több elszántsággal, szívósság­gal és leleményességgel, mint örömüket az intézkedésben s hatalmukat az emberek fe­lett- A városi tanács urai ne tudnának tisz­tult abb belátásra s emelkedettebb gondolko­dás szintjére helyezkedni? A városi tanács jogász, — helyesebben jogvégzett, — tagjai miért csak most mutatnak ilyen minden el­ismerésre és őszinte tiszteletreméltó buzgó­ságot a törvényliszteletben s a szabályok be­tartásában s miért nem mutálnak akkor is, amikor a törvény végrehajtása hatalmi, avagy kényelmi pozíciójuk horzsolódásával járna? A polgármester »rossz néven veszi« a mű­szaki főtanácsostól, hogy mcgfelebbezte azt a tanácsi határozatot, melynek következtében minden egyes műszaki vonatkozású kérdés elintézése hátrányi szenved. A tanácsi határo­zatnak olyan tiszteletet, megbfecsűlést, tekin­télyt követel a polgármester, hogy még a köz­érdek megvédése jogcímén sem engedi meg ellene a jogorvoslatot s »megorrolás<:-t helye­zett kilátásba annak a vezető tisztviselőnek, aki reszortjába tartozó ügyei védelmében erre a szentségtörésre ragadtatta magát. Ha azon­ban a polgármester ilyen liszteletet követel a városi tanácsnak, annak a testületnek, mely a közgyűlés határozatait végrehajtani hiva­tott, miért nem ad ennyi tiszteletet például a — közigazgatási bíróság ítéletének is? Semmi­sem áll tőlüi1" távolabb, mint hogy kiseb­bíteni akarnánk a városi tanácsnak azt a te­kintélyét, melyet e tarác; munkájával és ered­ményeivél kiérdemel. De ugy gondoljuk, nem vétünk e tisztelet ellen, ha a legmagasabb bíróságnak a magyar állam nevében hozott Ítéleteit legalább egjenrauguoak tartjuk a te­kintetes tanács határozataival Végtére a köz­igazgatási biróság Ítéletéi: en a magyar állam­hatalom jogszolgáltatásán.' i .szuverenitásanyi­latkozik meg itéleiei' a »»íróság a magyar állam nevében hirdeti ki. A városi tanács vég­rehajtó szerve a közgyűlésnek s jellemzésül ne mondjunk mást, ne mondjunk többet: a mai közgyűlés végrehajtó szene. Ugy gondoljuk tehát, kétféle s egymástól mereven eltérő törvénytisztelet nyilatkozik meg abban a felfogásban, amelyik egyfelől tabu-vé. teszi a városi tanács határozatát s amelyik másfelől megtagadja a közigazgatási biróság ítéletének végrehajtását. S ez a bifur­kált törvénytisztelet megnyilatkozik másban is. Amikor a törvény rendelkezései alól ki kellett bújni, amikor ürügyeket kerestek a törvény parancsainak mellőzésére, hol késett akkor az a törvénytisztelet az éji homályban, amelyik most avult szabályrendeletek ódon szavai között keresi intézkedései hozzáférhe­tetlenségének tiszteletét? Tőrvényt csak egyféleképen lehet tisztelni: engedelmességgel. A paragrafusok nem vad­körték, amikbe válogatni Lehet. Nem köve­telheti az őszinte bensőséggel a törvény tisz­teletét s a hatósági intézkedéseknek "kijáró tiszteletet, aki a maga széles mellével állt a törvény megvalósulása elé s aki megtagadja annak az ítéletnek végrehajtását, amelyben a magyai- állam igazságszolgáltatási felségjoga nyilatkozik meg. Amnesztia államiéi működésének S-!k évf©rdaa!éja a politikai bűncselekmények eg^ cseperfjára Pestlsy Pál ssiltQB'tök©^ a Náz elé terieszti a Magánjogi Törvénykönyvet (Budapesti tudósiiónk telefonjelentése,) A képviselőház holnapi ülésén Pesthy Pál igazságügyminiszter beterjeszti a Magyar Ma­gánjogi Törvénykönyvet. A polgári törvény­könyv módosítására vonatkozó javaslat már 35 éve készül. Az egymást váltó kormányok ujabb és ujabb módosítást eszközöltek az ere­deti javaslaton, ugv hogy a mostani javaslat több mint 2700 szakaszból áll. Illetékes hely közlése szerint a miniszter azért választotta ezt a napot a törvénykönyv beterjesztésére, mert ezen a napon van a kormányzó állam­fői működésének 8-ik évfordulója. Az évforduló alkalmával a kormányzó a politikai bűn­cselekmények egy csoportjára amnesztiái ad. Ez az elhatározás a holnapi hivatalos lapbatt jelenik meg. Az amnesztiáról ssóEó kormányzói kézirat a következő: »Nyolc esztendeje mult annak, hogy a nemzet akarata végzettetjes időkben az ország élére ál­lított. Ebből az alkalomból egyrészt hálás szívvel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jog­biztonság helyreállítására és megszilárdítására irá­nyuló törekvésemben támogattak, másrészt ameny­nyire az ország érdeke megengedi, jövendő maga­tartásukba vetett bizalommal megbocsátást kivánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állam­polgárt kivétel nélkül kötelező mérséklet és ön­fegyelmezés elvetésével politikai természetű indo­kokból bűncselekményt követtek el. I. Ehez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntető bíróság jogerős ítélettel 5 évet meg nem haladó tartamn szabad­ságvesztés büntetésre, vagy pénzbüntetésre, itétt 1. az államfő megsértésének az 1913: XXXIV. te.-ben meghatározott (19211:1. tc. 14. §.) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a BTK 141. §. meghatározott vétsége miatt; 2. a magyar á:lam és nemzet megbecsülése ellen irányuló az 1921 : III. te. 7—8. §. meghatározott vétség miatt; 3. az a feotmány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (BTK VI. fejezel) miatt; 4. ¿i választójog ellen elkövetett az 1925 : XXVI. tc. és ezt. megelőzően 1913 : XXIII. és 1918 : XVII. tc.-ben meghatározott bűncselekmények miatt, va­lamint az országgyűlési és nemzetgyűlési válasz­tásokkal kapcsolatban politikai természetű indo­kokból elkövetett egyéb vétség miatt; 5. a BTK II. része VII. fejezetében meghatáro­zott uiEgáaas>ok ellen elkövetett erőszak miatt; valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XLI. tc.-ben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el; 6. az 1897-.XXXIV. tc. 20. §., valamint az 1912 : LIV. tc. 96. §. meghatározott vétség miatt; 7. politikai természetű Indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt rendkívüli méltánylást' ér­demlő esetben, ha a bíróság az elitélt egyénid ségének, életviszonyainak, a bűncselekményt meg­előzően s azt kővető példás magaviseletének, va­lamint az eset többi körülményeinek figyelembe­vételével ez elhatározás keltétől számított 3 hó­napon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyil­vánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetés­ként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlan­ság folytáu szabadságvesztés büntetésre kellene, átváltoztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. IL Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatáro­zásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény 5 évet meg nem haladó J szabadságvesztés büntetést, vagy csupán pénzbüu­| tetést állapit meg. Az emigránsok nem kapnak kegyelmet in. Sem az I., sem a II. pont alapján nem része­sülnek kegyelemben azok, akik 1. akiket a 4039-1919. ME. rendelet 1. § meg­határozol' bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki;. ellen ilyen bűncselekmény miatt kell eljárást inditani, vagy folytatni; 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el; 3. akik magukat a bűnvádi eljárás, vagy s büntetés alól elvonva, külföldre távoztak; 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vatty 3 éven betűi elkövetett s*in

Next

/
Oldalképek
Tartalom