Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
-íiMmsiBsmam SZEBED; szsriceszUiség: Deák Ferenc ucca Telelőn: 13- 33.^Kiadóiüvalal, •iöícíí/iiuenyvídr és jegyiroda: Aradi ucca 8. Telelőn : 306. » Nyomda: Löw LlTK&t ''.CCF. i9- Telefon: ÍG- 3-1.« » « » « » Csütörtök, 1928 Március 1 ® <&« IV. ÉVFOLYAM 30. SZAM MAKÓ -- Szerkeaztűtég éa kiadóhivatalt t'rl ucca G. Teleion: 13%. tzdm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerketztűség <» kladóhlralol: Andrásay ucca 23. Telefon: 49- szdm. « » « » H » u » K)k ElOtlzetes: ara lavouta Ji-Zit vidéüen 6» a íűvarosbon 3-ao, xUimidOa U-4U pengő. Egye» «zára íö, -vasár- és Ünnepnap 24 illlör Kétféle iörvésiyllszíelel Meghatva nézzük azt a páratlan igyekvést. el nem lankadó szorgalmat, ernyedetlen kitartást, amivel a városi tanács urai keresik a tőrvényeket, kutatják a szabályrendeleteket, felhalmozzák a bizonyítékokat s összegyűjtik a precedenseket, melyekkel a mérnöki hivatal vezetője kiakolbolitásának törvényességét és jogszerűségét vitatják. Soha taloghlajosi megfontoltság, baloghlajosi ötlet, baloghlajosi indítvány ilyen megbecsülésben nem részesült. Mintha a városi tanács szivéből szólóit és lelkéből lelkezett volna a pécsi szénbánya érdemes képviselője javaslata, amely a próbafűtés előtt utolsó attakját inlézte a műszaki íőtanácsos ellen. Akták halmai, hivatkozások tömege, beszamárfülezett, elsárgult szabályrendeletek rizsmái igazolják, hogy milyen nagyhatalmú ur egy tanácsnok és milyen kicsi legény a tanácsos. Nem tanácsos velők kikezdeni. A városi tanács gúnárjai elgágogták azt a vakmerő műszaki embert, aki műszaki ismeretekkel meg nem zavart nyugalmuk Capitoliumát fenyegette meg betöréssel. Csak éppen azt nem értjük, miért csak akkor visz véghez törvénytiszteletük s a szabályrendeletek előtL leboruló hódol atuk olyan csodát, amilyen ebben a buzgó munkásságban megnyilatkozik, amikor a maguk uri voltának zavartalanságát, az intézkedések monopolizált örömét s az egyedárusággá lett cselekvés hatáskörét védelmezik meg? Egyszerű embereknek nincs nagyobb örömük, mint a más emberek feletti uralom. Egyszerű emberek semmit sem védnek több elszántsággal, szívóssággal és leleményességgel, mint örömüket az intézkedésben s hatalmukat az emberek felett- A városi tanács urai ne tudnának tisztult abb belátásra s emelkedettebb gondolkodás szintjére helyezkedni? A városi tanács jogász, — helyesebben jogvégzett, — tagjai miért csak most mutatnak ilyen minden elismerésre és őszinte tiszteletreméltó buzgóságot a törvényliszteletben s a szabályok betartásában s miért nem mutálnak akkor is, amikor a törvény végrehajtása hatalmi, avagy kényelmi pozíciójuk horzsolódásával járna? A polgármester »rossz néven veszi« a műszaki főtanácsostól, hogy mcgfelebbezte azt a tanácsi határozatot, melynek következtében minden egyes műszaki vonatkozású kérdés elintézése hátrányi szenved. A tanácsi határozatnak olyan tiszteletet, megbfecsűlést, tekintélyt követel a polgármester, hogy még a közérdek megvédése jogcímén sem engedi meg ellene a jogorvoslatot s »megorrolás<:-t helyezett kilátásba annak a vezető tisztviselőnek, aki reszortjába tartozó ügyei védelmében erre a szentségtörésre ragadtatta magát. Ha azonban a polgármester ilyen liszteletet követel a városi tanácsnak, annak a testületnek, mely a közgyűlés határozatait végrehajtani hivatott, miért nem ad ennyi tiszteletet például a — közigazgatási bíróság ítéletének is? Semmisem áll tőlüi1" távolabb, mint hogy kisebbíteni akarnánk a városi tanácsnak azt a tekintélyét, melyet e tarác; munkájával és eredményeivél kiérdemel. De ugy gondoljuk, nem vétünk e tisztelet ellen, ha a legmagasabb bíróságnak a magyar állam nevében hozott Ítéleteit legalább egjenrauguoak tartjuk a tekintetes tanács határozataival Végtére a közigazgatási biróság Ítéletéi: en a magyar államhatalom jogszolgáltatásán.' i .szuverenitásanyilatkozik meg itéleiei' a »»íróság a magyar állam nevében hirdeti ki. A városi tanács végrehajtó szerve a közgyűlésnek s jellemzésül ne mondjunk mást, ne mondjunk többet: a mai közgyűlés végrehajtó szene. Ugy gondoljuk tehát, kétféle s egymástól mereven eltérő törvénytisztelet nyilatkozik meg abban a felfogásban, amelyik egyfelől tabu-vé. teszi a városi tanács határozatát s amelyik másfelől megtagadja a közigazgatási biróság ítéletének végrehajtását. S ez a bifurkált törvénytisztelet megnyilatkozik másban is. Amikor a törvény rendelkezései alól ki kellett bújni, amikor ürügyeket kerestek a törvény parancsainak mellőzésére, hol késett akkor az a törvénytisztelet az éji homályban, amelyik most avult szabályrendeletek ódon szavai között keresi intézkedései hozzáférhetetlenségének tiszteletét? Tőrvényt csak egyféleképen lehet tisztelni: engedelmességgel. A paragrafusok nem vadkörték, amikbe válogatni Lehet. Nem követelheti az őszinte bensőséggel a törvény tiszteletét s a hatósági intézkedéseknek "kijáró tiszteletet, aki a maga széles mellével állt a törvény megvalósulása elé s aki megtagadja annak az ítéletnek végrehajtását, amelyben a magyai- állam igazságszolgáltatási felségjoga nyilatkozik meg. Amnesztia államiéi működésének S-!k évf©rdaa!éja a politikai bűncselekmények eg^ cseperfjára Pestlsy Pál ssiltQB'tök©^ a Náz elé terieszti a Magánjogi Törvénykönyvet (Budapesti tudósiiónk telefonjelentése,) A képviselőház holnapi ülésén Pesthy Pál igazságügyminiszter beterjeszti a Magyar Magánjogi Törvénykönyvet. A polgári törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslat már 35 éve készül. Az egymást váltó kormányok ujabb és ujabb módosítást eszközöltek az eredeti javaslaton, ugv hogy a mostani javaslat több mint 2700 szakaszból áll. Illetékes hely közlése szerint a miniszter azért választotta ezt a napot a törvénykönyv beterjesztésére, mert ezen a napon van a kormányzó államfői működésének 8-ik évfordulója. Az évforduló alkalmával a kormányzó a politikai bűncselekmények egy csoportjára amnesztiái ad. Ez az elhatározás a holnapi hivatalos lapbatt jelenik meg. Az amnesztiáról ssóEó kormányzói kézirat a következő: »Nyolc esztendeje mult annak, hogy a nemzet akarata végzettetjes időkben az ország élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hálás szívvel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jogbiztonság helyreállítására és megszilárdítására irányuló törekvésemben támogattak, másrészt amenynyire az ország érdeke megengedi, jövendő magatartásukba vetett bizalommal megbocsátást kivánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mérséklet és önfegyelmezés elvetésével politikai természetű indokokból bűncselekményt követtek el. I. Ehez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntető bíróság jogerős ítélettel 5 évet meg nem haladó tartamn szabadságvesztés büntetésre, vagy pénzbüntetésre, itétt 1. az államfő megsértésének az 1913: XXXIV. te.-ben meghatározott (19211:1. tc. 14. §.) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a BTK 141. §. meghatározott vétsége miatt; 2. a magyar á:lam és nemzet megbecsülése ellen irányuló az 1921 : III. te. 7—8. §. meghatározott vétség miatt; 3. az a feotmány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (BTK VI. fejezel) miatt; 4. ¿i választójog ellen elkövetett az 1925 : XXVI. tc. és ezt. megelőzően 1913 : XXIII. és 1918 : XVII. tc.-ben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokokból elkövetett egyéb vétség miatt; 5. a BTK II. része VII. fejezetében meghatározott uiEgáaas>ok ellen elkövetett erőszak miatt; valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XLI. tc.-ben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el; 6. az 1897-.XXXIV. tc. 20. §., valamint az 1912 : LIV. tc. 96. §. meghatározott vétség miatt; 7. politikai természetű Indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt rendkívüli méltánylást' érdemlő esetben, ha a bíróság az elitélt egyénid ségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőzően s azt kővető példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével ez elhatározás keltétől számított 3 hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlanság folytáu szabadságvesztés büntetésre kellene, átváltoztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. IL Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény 5 évet meg nem haladó J szabadságvesztés büntetést, vagy csupán pénzbüu| tetést állapit meg. Az emigránsok nem kapnak kegyelmet in. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok, akik 1. akiket a 4039-1919. ME. rendelet 1. § meghatározol' bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki;. ellen ilyen bűncselekmény miatt kell eljárást inditani, vagy folytatni; 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el; 3. akik magukat a bűnvádi eljárás, vagy s büntetés alól elvonva, külföldre távoztak; 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vatty 3 éven betűi elkövetett s*in