Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-29 / 49. szám

mm BZEOCD: s: -rk c»ztó«ía: Deák Ferenc Ucco Telefon: 13- 33.-Kladóhlvalol, HölcUJnkönyvtár és Jegyiroda r Aradi licca S. Telefon: 306. ^ Nyomda: löw ff-ftpA* <icce 19. Telefon: lö- -34.« » « » « Szerda, 1928 február 29 « © 0 IV. ÉVFOLYAM 49. SZAM MAKÓ: Szerketztűség 6» kiadóhivatal) un ucca 6. Telefon: 131. szAol« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkeiztdség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 23. Telefon: 49 szóm, « » «» « » « » Elotlsetesi Ära navonta 3-20 vldtUci, es a lövorosbon 3-00, KtlWfldtSn 6-4U pcnqö. Egye» szára lö. vasór. és Ünnepnap 24 Ullőr Krisztus papla Lelkendező hódoattal csallakozunk azokhoz a köszöntő szavakhoz, melyekkel a város ta­nácsa üdvözölte Várhelyi József prelátust sze­gedi lelkészkedésének negyvenedik évforduló­ján A város tanácsa most az egész város népe nevében beszélt. Szétválaszthatnak ben­nünket mesterséges tagoltságok, politika, vi­lágnézlet társadalmi elhelyezkedés és osztály­helyzet töltéseket emelhet és árkokat vonhat közénk, — egyben méds mindig találkozunk: az igaz érdem előtti hódolatban. Nem most köszöntjük először Krisztusig« papját Várhelyi Józsefben. Hódoltunk már magasztaló szavunkkal s benső megillető­döttséggel a nagy templomépitő előtt, aki fölé, amerre csak járt, hogv a szeretet evangéliumá­ra megtanítson minden népeket, mindenütt templom épült. Amerre ő járt, templom épült mindenhol. De azok a templomok, melyeket az ő szere­tete, hűsége, áldott keze és áldott gondolata emelt fel. nem maradtak rideg épületek, nem váltak hideg tűzhelyeivé a szeretet oltárá­nak. Az oltár, a szószék, isteni küldetésé­nek jelentősségéig magasodott fel, ha Várhelyi József lépett fel rá. Ha nem lenne bántó min­iden megkülönböztetés, azt lehetne mondani. Várhelyi József a Hegyi Beszéd, a gyönvőrü példázatok Krisztusának papja, nem a meg­ostorozotté, nem a keresztrefesziíetté. Vallása, hite egyformán öleli magához Krisztus földi életének minden jelenetét, de emberi érzései, szivének parancsa s az a szent szomjúsága, mely mindig kielégítetlenül sóvárogja a sze­retet teljességét legtöbb a'ázattal s legmagasz­tosabb áhítattal a szeretet törvényét hirdető és valóraváltó Krisztus történelem fölé nőtt alakja előtt készteti térdhajtásra. Nem vállalkozunk arra, hogy »gonosz ha­marsággal nekrológ-adatait soroljuk fel an­nak a pályának, mely erejének fogyatkozás­nélküli teljével áll ma is küldetéses missziója szolgálatára. De annyit elmondhatunk már most is, annyit előlegezhetünk a történelem kutatójának megállapításából, hogy a forra­dalmak és ellenforradalmak békességét Vár­helyi Józsefnek, Várhelyi József szavának és példaadásának köszönheti legelsősorban ennek a városnak népe. Várhelyi József tanítása ák­• kor állta ki a történelmi próbát, amikor meg­ingott minden fegyelem s a talapzatról ma­guk kívánkoztak le a tekintélyek. A szó hatal­mát nem az az engedelmesség matatja meg. amit ki lehet kémjszeriteni. A szó hatalma akkor tárul fel, amikor nincs más kényszerítő erő. mint annak erkölcsi fölénye, morális súlya, aki szavát hallatja. Várhelyi József sza­vának égyforma nagy súlya, egyformán fel­mérhetetlen tekintélye volt. akár fegyveres ha­talom védte szentélyét, akár puszta szava. Abban a városban, melyben ő volt a lelkek pásztora, melyben ő volt az evangélium hir­detője. nem onthattak vért és nem rabolhatlak vagyont. Az igaz pap hivatását nem lehet felpar­cellázni a felekezetek szerint. Az igaz pap nemcsak azoknak lelkipásztora, akik a szü­letési anyakönyv rubrikái, avagy lakhelyük véletlene szerint tartoznak plébániájukhoz. Az igaz pap mindenki papja, akihez szólni tud. Krisztus az egész emberiségé volt, nemcsak a tanítványoké. Krisztus az egész emberiség­nek áldozta éleiét és áldozta halálát s nemcsak azokért halt meg, —en fiában s az idők teljességének elérkezésében. Várhelyi József igaz papja ennek a város­nak, e város egész népének, akármelyik temp­lomban imádja is az egy igaz istent Nem nézte soha, hogy báránvkáinak milyen a gyap­ja s hogyan szól kolompjuk, az igaz, a jó pásztor volt aki becsülettel és hűséggel telje­sítette kötelességét a földi és égi mezőkön Mindenkinek papja, nemcsak azoknak, akik isteni vágásához tartozna k Akik hivői a krisz­tusi szpretetnek. azoknak panja, lelkipásztora, prédikátora, zsoltárosa Várhelyi József. S a krisztusi szeretetnek lehetnek hivei azok is kiket nem a keresztség eltörölhetetlen .jegye avatott fel hívőnek. Mély hódolattal borul le elébe enuek a vá­rosnak osztatlan népe. Az az őszinte, spontán érzés, ami ezt az ünnepséget rendezi, nem le­het egvetlen vallásfelekezet tulajdona. Nem egjjházi ünneo ez a négy évtizedes évforduló, hanem városi A város egész népe részt kér macának Krisztus panjának ünnepléséből S talán ez a legtündöklőbb diadém, amit a sze­rénységben és a'ázatosságban is Krisztus igaz papja a lélek jutalmazó nyugalmával s él­tető derűjével tűzhet a mellére. Románia hallandó feártéritésf fizetni m optánsoknak, ha a magyar kormánv elismeri a Chamberlin-jjavasiat helyességét fi román kormány válasza az opténspfirben (Bndnpesti tudósítón!: ' e'onjelentése.) Bukarestből jelentik: Hivatalos jelentés sze­rint a román külügyminisztérium elküldte a román kormány válaszát Magyarországnak az optánspörben tett novemberi aiánla'ára vonatkozólag. A válasz szerint a román kor­mány azt ajánlja, hogv a magijar kormánv is­merje el a Chamberlain-féle jelentéin lefek­tetett e^vek helyességét. Ez esetben a román kormány hajlandó az optánsoknak kártérí­tést fizetni, amelynek összege később lenne meghatározandó. A román kormány azonban azt kívánja, hogy ezt az összeget tényleg a magvar kormánv fizesse rreq az érdekelteknek és vonja le a békeszerződések értelmében a Romániának fizetendő hadikárkövetielések ősz« szegéből. (Budanestí tudósifónk te'efonfelentése.") Genfből jelentik: A főtitkári hivatal közlése szerint a magvar kormámr a szentwlhá-dl ügybon va'6 képviselettel Tánczos Gábor tá­bornokot bizta meg. A szeittaoliári események a képviselőház külügyi bizottsága előtt „Maayerorsz&g lelkiismeretesen vénrehaítolla a leszerelési", — mondotta a feül­dgyminlszter — Apponyl klfeleníetle. iiooy velünk szemben megszegték a trianoni szerződési A Bleyer—Fábián-ügy nem kerüli sorra Budapest, február 28. A képviselőház külügyi ottani kommunisták és emigránsok körében izgatás bizottsága ma ülést tartott. Az ülésről a kővetkező hivatalos kommünikét adták ki: Wolff Károly először felhívta a kormány figyel­mét arra, hogy amerikai értesítések szerint az folyik a Kossuth-szobor leleplezésére utazó ma. gyar küldöttség ellen. Ezután Walkó Lajos kül­ügyminiszter ismertette • d a szentgotthárdi eseményeket. Az ügy historikumának vázolása után rámutatott arra, hogy az invesztigációs eljárás értelmében á nemzetek szövetségének tanácsa állapítja meg az invesztigáció tárgyát és kereteit és még elő­készületi intézkedések is csík tanácsi határozat alapján történhetnek. Mindaddig, amíg tanársi ha­tározat nincs, a magyar kormánvnak teljes ak­ciószabadsága van. Viszont erryetlen államnak, de a népszövetségi tanács elnökének sincs semmi joga arra,, hogy a magyar kortnánnval szemben bárminő kívánságot támasszon, mert ha ez így volna, alaptalan feljelentések iól kiénitett rend­szerével egész közigazgatásunkat, sőt gazdasági éle­tünket is meglehetne bénítani. Ezért kellett a ma­gyar kormánynak a leghatározottabban visszauta­sítani a csehszlovák és jugoszláv kormányok részé­ről még januárban bejelentett azt az óhajt, hogy a felfedezett hadianyag egv esetleges invesztigáció érdekében épségben tartassék. Egészen más volna, ha közvetlen háborús ve­szélyről volna szó, amely esetben és kizárólago­san csak ebben az esetben, a tanácselnöknek joga volna az előzetes közbeszólás .jogával élni. De ezt a szentgotthárdi eselfe alkalmazni tétlen. — Lefegyverzésünket a trianoni békeszerződés rendelte el, de ez a szerződés utalt arra is, hogy ezt az álta'ános lefegyverzés fogja követni. Jogsai számíthattunk arra, hogy lefegyverzésünk nem lesz egyoldalú. De ebből eddig még semmi sem vált valóra. Bármilyen egyoldalúnak és igazságtalan­nak tartjuk is azonban a lefegyverzést, Magyar­ország ezt lelkiismeretesen végrehajtotta és aláv©. tette magát a rendelkezéseknek, ami azonban nem jelentheti azt, hogy a lefegyverzés ellenőrzését kicsinyes bántó módon gvakorolják. Szilárdan hí. zunk a nemzetek szövetsége tanácsának böl^es. sédében és igazságosságában, hogy ilven törekvó» seknek nem fog segédkezet nyújtani. Peldl Gyula , kijelenti, hogy egyetért a külügyminiszterrel arra nézve, hogy a békeszerződésnek a leszerelési"« vonatkozó rendelkezését egyoldalúan csak a le­győzött államokkal szemben érvénvesitik és ha a magyar kormányzat a békeszerződésnek az álta« lános leszerelésre vonatkozó rendelkezéseinek vég­rehajtása érdekében ipdit akciót, pártja ebben a vonatkozásban, ha egyébként nem is áll a kormány mögött, támogatást nyújt a kormánynak. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom