Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-24 / 45. szám

DFILMAGYARORSZAG fobruAr 24. közzé, amelyben cáfolja az egyik budapesti lap hirét, hogy a Szentgotthárdon lefoglalt fegyverek a Steyr-gyárból származnak. Ha azonban a fegyverek mégis innen származnának, akkor csak olyanok lehetnek, amelj-eket a régi osztrák-magyar hadsereg számára szállított a gyár és amelyeket vagy a háború alatt zsákmányoltak az olaszok, vagy Ausztria a békeszerződések értelmében szolgáltatta ki Olaszországnak. Károly (perceg tárgyal Titulescuval ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) < szerint Károly találkozik a Riviérán tartózPárisból jelentik: Károly volt román trón- | kodó Titulescuval. Ennek a tanácskozásnak örökös ma Nizzába érkezett. Elterjedt hirek j igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Emelkedik a kölíségveíés — csökken a beruházási program Budapest, február 23. Az egységes párt ma este Almássy László elnöklésével értekezletet ! ártott, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök és a kormány tagjai is résztvettek. Bud János pénzügyminiszter ismertette az 1928—29. évi költségvetést, amelyet a Ház holnapi ülésén fog beterjeszteni. A költségvetés a mult évivel szemben emelkedő irányzatot mutat, aminek oka elsősorban ugy az aktív, mint a nyugdíjas tisztviselők illetményeinek rendezése. Ezután a jövő költségvetési év beruházási programját ismertette a pénzügyminiszter, kiemelve azt, hogy a beruházási programot ezután csökkenő arányban tudják csak folytatni. Az értekezletet pártvacsora követte. 3 birtokokat ? (.Budapesti tudósítónk telef onjclen'ése Bécsből jelentik: A szociáldemokrata Abend vezetőhelyen azt a feltűnést keltő hirt közli, liogy Seypel kancellár Benessel folytatott prágai tanácskozásai után ugy határozott, hogy Nyugatmagyarországon nagy birtokkisajátitást hajt végre a cseh agrárreform mintájára. Seypel tervezett földbirtokkisajátitása elsősorban a nyugatmagyarországi magyar mágnásbirtokokat érintené. »Ez az orszáp csak akkor lesz boldog, ha az egyenlőség, a testvériség hazája lesz isméi« Fábián Béla nagy beszéde a numerus clausus világában — A kultuszminiszter 1957-re jósolfa a törvény eltörlését Budapest, február 23. Zsitvay Tibor elnök a képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitja meg. Gömbös Gyula az első felszólaló. A zsidóságra vonatkozó különböző történelmi megállapítások és hosszabb fejtegetések után Sándor Pálnak a zsidók háborús vérveszteségére és a Vitézi Rendre vonatkozó megjegyzéseit teszi kritika tárgyává. — Nem volnék objektív, ha nem koncedálnám, hogy én is láttam hős és bátor zsidót. A Vitézi Rendnek nemcsak az a hivatása, hogy a világháború vitézeit a maga keretei között összegyűjtse. Hangsúlyozom, hogy nagyon sok vitéz katona van, aki nem tagja a rendnek. Ami a törvényt illeti, hangsúlyoznom kell, hogy mi tájvédelmi törvényt akartunk akkor, araikor • numerus clausust megszavaztuk. Sándor Pál: így van, ez becsületes beszéd! Gömbös Gyula: Vannak, akik azt mondják, hogy u XX. században nem lehet faji kérdésről beszélni, legkevésbé Magyarországon, ahol nagy a fajkeveredés. Hangsúlyozom, hogy a magunk részéről mi felekezeti kérdést nem csinálunk, mert sz a \elt:ményünk, hogy tisztelje az Istenét mindenki ott, ahol akarja. (Általános helyeslés.) Gömbös Gyula ezután hosszabb magyarázkodásba bocsátkozik a faji kérdési illetően. Ezután a numerus claususról beszél: — Amióta Klebelsberg elment Genfbe, azóta állandóan rohamozzák a numerus clausust, mert érzik, hogy tendenciája van. Meri van tendenciája, akár tagadja a kormány, akár nem. A külföld rossznéven veszi a numerus clausust. Ha rossz is a törvény, kifelé védeni kellett volna. A javaslatot az általános vita alapjául elfogadom. Fábián Béla szólal fe! ezután. Gömbös szavaira reflektál. A fajvédeimi gondolat nem adott kenyeret a népnek. Statisztikára van szükségünk ahoz, hogy meglássuk a valóságot. 1920-ban Sándor Pál volt az, aki javaslatot terjesztett a képviselőház elé, hogy a honvédelmi kormány statisztikával bizonyítsa a valóságot. Azt akarta, tudja meg végre a magyar nép, hogy az egyes felekezetek közül mennyi pusztult el a lövészárokban és mennyien hallak el • fogságban Leszavazták Sándor Pál javaslatát. Mit tehetünk, ha olyan kormányzatnak tan, amely statisztika-iszonyban szenved. — Ellenségeink örülnek, ha ebben az országban izgatás folyik, akár nacionalista, akár felekezeti, akár szocialista alapon. Ha békesség van ebben az országban, akkor minden energiát, amely ebben a nemzetben fel van halmozva, fölösen lehet a nagy magyar jövő építésére felhasználni. Fel fogom olvasni Kossuth véleményét a zsidókérdésről. Kossuth Lajos a következőket árja: »Én ember és ember között, faj, nyelv, vallás, felekezet miatt soha nem tettem és nem ls (ogok tenni különbséget. Az antiszemita agitáció! a XIX. század embereként szégyenleni, mint magyar restellem, mint hazafi kárhozlatom . . .< Meg vagyok győződve arról, bogy Bethlen István grófot sem a genfi utasítás, hanem inkább a külföldi utjain tapaszfalt hangulat hirla rá arra, hogy az egységes pártban azt a bizonyos beszédet a numerus claususról elmondja. Másrészt azonban nem értem Bethlen István grófot, minek kellett ezt a beszédet elmondani, ha . . . Pelrovácz Gyula: Azért, hogy Kállay Tibor örüljön! Fábián Béla: ... ha most a kultuszminiszter ur is megállapítja, hogy ez a törvény a régi törvénnyel szemben semmiféle változtatást nem lelent. Vagy Igaz az — mtat ahogy igaz —, hogy Magyarország tehertétele a numerus clausus és akkor el kell tőrölni, vagy nem Igaz, akkor nem értem, hogy egy Ilyen meggondolt komoly államférfiú, mint Bethlen, miért tartolta ezt a beszédet a numerus claususról, mtat Magyarország tehertételéről. A magyar népet kint a vidéken nem érdekli semmiféle numerus clausus. A népet az adók érdeklik, a kormány pénzügyi és gazdasági politikája. Az ország érdeke a numerus clausus eltörlését követeli. A mai közhangulat ennek a törvénynek az eltörlését követeli. Tessék a kerületekben megkérdezni, hogy van-e ott dübörgő néphangulat a numerus clausus fentartása mellett Pakott József: Vlcrián dübörög, mint nép hangúlat. (Derültség.) Fábián Béla: Meg vagyok g-tfiődve, hogy el: jön az az idő, amikor éppen a szélsőséges álláspont hivel fogják belátni az ország érdrkében a numerus clausus törlésének szükségességét. Nem azt akarom bizonyítani, hogy a magyar zsidók hazafiak, mert hiszen a magyar állampolgároknak kutyakölelességük, hogy magvai- hazafiak legyenek. En csak arra akarok rámutatni, mennyire magyar magatartást tanusl'flaak az utódállamok zsidói. Lapszemelvényeket olvas fel ezután, amelyek mind azt bizonyítják, hogy az utódállamok területen élő zsidóság hu maradt a magyarsághoz, Fábián Béla: Ennek a kormánynak az a' legnagyobb baja, hogy nem informálja a népét a külföld hangulatáról. Intézzen a TESz felhívást az ország papságához felekezeli különbség nélkül, hogy ezek hirdes&ék a szószékről, л katedráról a kölcsönös megbecsülést, a kölcsönös szeretetet, mert ezt az országol csak a belső béke segítheti meg. — Az egyetemi ifjúság ügyével ma nem akarót itt foglalkozni. Éu nem is hibáztatom az ifjúságot, hibáztatom azonban az ifjúság vezetőit, elsősorban az egyetemi tanárokat. (Mozgás jobboldalon.) > Bródy Ernő: És a kultuszminisztert. Fábián Béla: A magyar humanisztikus gimnázium ankétot rendezett. Az volt a cél, hogy a szellemi nívóról mondjanak véleményt. Az eredmény lesújtó. 75 egyetemi tanár szinte egyhangúan mondja ki azt a véleményt, hogy az ifjúság készületlenül jön az egyetemre. Altalános képzettsége csekély. Elmondják a tanárok, hogy a nagy többség alacsony értelmi szinvonalat árul el, hogy az ifjjusátgl utilitárista, nem a tudományra készül, csak a célt nézi, a kenyérért küzd. A kultuszminiszternek gondolkodnia kellene ezekről a kérdésekről, Klebelsberg kultuszminiszter: Háborús évfolyamok növendékei! Fábián Béla: Nem fogadom el a javaslatot Ma. gyarország liberális közvéleményének nevében. Magyarország ellenségeinek azt üzenem, hogy a magyar nép nem kivánja a numerus clausust. Magyarország barátainak, akik a magyar egysé. get követelik, azt üzenem: nem fogják sokáig fentartani a numerus clausust, mert nem lehet, hogy ez a nemzet átok alatt sorvadozzon. Magyarország urainak ezt mondom: Ez az ország csak akkor lesz boldog, ha az egyenlőség, a testvériség hazája lesz Isméi. Fábián Bélát beszéde után a baloldal lelkesen megéljenezte és megtapsolta. Klebelsberg Kucó kultuszminiszter aaonnal válaszol Fábián felszólalására. Fábián —< mondja — konstatálta, hogy az ifjúság előképzettsége hiányos. Én teljes mértékben viselem a felelősség*;?, ugy érzem azonban, hogy ebbe a kérdésbe rajtam kívül beleszólt a háború is. — Egyébként — folytatta a kultuszminiszter — elérkezett az ideje, hogy a numerus claususra vonatkozóan a kormány nevéb?n kifejtsem álláspontomét. Olyan időket élünk, amikor felül kell emelkedni mindenen, ami elválaszt és csak .'• . azt kell Iáiul, ami összeköt bennünket. • • Most már kiemelem, hogy vállalom a kormány, javaslatáért a felelősséget. Most, hogy a kormány, revízió alá veszi a törvényt, visszatér az eredeti szociálpolitikai alapra. Az 1920. évi XXV. tc. 3„ szakasza, amint Gömbös Gyula nyíltan megmondta, azzal a határozott szándékkal készült, hogy a zsidóságot fajnak, vagy a legjobb esetben nemzetségnek minősítette. A kormány mostani javaslata ezt változtatja meg. E törvénnyel visszaállítjuk az 1867: XVII. és az 1895:XLIV. tőrvénycikkek tiszta jogi álláspontját, amely szerint Magyarországon a zsidó a törvény szempontjából felekezet és nem faj. A vita során sokat emlegették, hogy a kormány elhatározásánál külpolitikai okok játszották a főszerepet. Minket elsősorban belpolitikai meggondolások vezettek. Peidl Gyula az idő előrehaladott voltára tekiutettel, beszédének elhalasztására kér engedélyt. A Ház az engedélyt megadja. Az ülés két óra előtt néhány perccel veget íft, Felosztották a Károlyi~hiíbizományt СBudapesti tudósítónk telcfonjelentése.) Egerből jelentik: A gróf Károlyi-féle kompolti hitbizomány felosztása megtörtént. A hitbizományhól 60 százalék az állam birtokába ment át és ez alapítványi birtok lesz, amelyet a mostani zárgondnok, Térfy Béla fog továbbra is kezelni, jövedelméből szegénysorai és kiváló elömenebelü egyetemi hallgatókat fognak segélyezni.