Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-18 / 40. szám
8 DftLMAGYARORSZAG m.miwwM Nyári zivatar pusztító orkánnal (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Ma este 7 óra tájban a főváros felett félórás nyári zivatar vonult végig, azután óriási szélvész kerekedett, amely leverte a cimtáblákat, az üzletek reklámtábláit és több sebesülést okozott. A Váci-ut 117. számú háznál a szélvihar kidöntött egy kerítést, amely az arra haladó Hajdú Jozefin kávéfőzőnőre zuhant, akit eszméletlen állapotban szállítottak a kórházba. Az orkán következtében többhelyen kéménytüz támadt, a tűzoltók egész éjjel munkában voltak. Az eső 10 óráig tartott, a szélvihar még éjfélkor sem csendesedett le. Szegedet is záporeső söpörte végig az esti órákban. Egy óra hosszáig zuhogott az eső és aizután, akárcsak Budapesten, hatalmas szélvihar dühöngött a városban. Az orkán Szegeden is több helyütt leverte a cégtáblákat és néhány helyen leszaggatta az ablakszárnyakat j és az ablaküvegeket betörte. Az orkán 11 óraI' kor szűnt meg. Másodszor fs felmenteftők Feleky Gézát azért a cikkért, amiért a Világot betiltották Budapest, február 17. Mini még emlékezetes, a Világ 1926 április 29-iki számában jelent meg a franküggyel kapcsolatban az a bécsi tudósítás, ami miatt a lapot örökre betiltották. A bíróságok most két fórumon keresztül mondottak ítéletet a betiltás fölött és felmentették dr. Feleky Géza főszerkesztőt. A bécsi rendőrség egy állítólagos hivatalos jelentését közölte a Világ az olaszliszkai pénzhamisítással kapcsolatban. A cikkért dr. Feleky Géza, a lap főszerkesztője vállalta a felelősséget, noha csak a cáfoló kommentárt irta a tudósítás után. A törvényszék a nemzetgyalázás vádja alól felmentette dr. Felekyt és az ügyész felebbezésc folytán ma került az ügy a tábla Gadó-tanácsa elé, amely helybenhagyta a törvényszék Ítéletét. A felmentő ítéletet terjedelmesen indokolta meg Gadó István táblai tanácselnök. Szemben a törvényszék által követett joggyakorlattal, a tábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy az olyan simítások, javítások és módosítások, a melyeket a szerkesztő végez a munkatárs Írásán, egyáltalában nem szolgálnak okul arra, hogy a bíróság a lapszerkesztőt társszerző gyanánt felelősségre vonja. Ez csupán akkor következhetik be, ha a lapszerkesztő által irt toldások önmagukban is alkalmasak arra, hogy bűnvádi eljárás alapjául szolgáljanak. Egyébként a megokolás szerint az összes tanúvallomások egybehangzóan megállapítják, hogy a Világ béesi tudósításán dr. Feleky Géza semmit nem változtatott. Tehát vele szemben a bűnvádi eljárásnak semmiféle alapja nincsen. Legfeljebb egy kérdést lehet vele szemben felvetni, nevezetesen azt, hogy mivel a nyomozás kezdeti stádiumában magára vállalta a sajtójogi felelősséget, a biróság tartozott mérlegelni azt, vájjon Feleky nem követett-e el bünpalástolást és bűnpártolást azzal, hogy egy nem általa irott cikkért vállalta a sajtójogi felelősséget? A biróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott ezt a vétséget sem követte el, anjikor a sajtójogi felelősség vállalása mellett a nyomozó közegekkel közölte azokat a tényeket, amelyek lehetővé tették már akkor a szerző személyének kiderítését. A Világ betiltásával szemben tehát most két fölmentő ítélet áll. „A végrehajtó sohasem kérdi a vallási, csak a jogoknál kíváncsiak a vallásra" Gél Jenő és Bródy Ernő támadása a numerus clausus ellen — Ilyen törvény helyeit a tehetségek harcoljanak egymással Budapest, február 17. A képviselőház mai ülése Zsttvay elnök jelentésével kezdődött, aki bejelentette a Háznak, hogy Pékár Qyula, a külügyi bizottság elnöke írásbeli jelentést terjesztett elő arról, hogy a külügyi bizottság legutóbbi üléséről, amely titkos volt, egyik lapban és egy pozsonyi újságban Moser Ernő nyilatkozata cimen közlemény jelent meg, amely az ülés titkosságát IHuzóriussá teszi. Kéri tehát a Ház elnökét, intézkedjék, hogy a külügyi bizoltsági ülések titkosságáról szóló rendelkezéseknek érvényt szerezzenek. Javaslatot tesz, hogy utasítsa a Ház a men'"Imi bizottságot az ügy megvizsgálására. A numerus clausus vitában az első szónok Gál Jenő, aki a tanácskozóképesség megállapítását kéri. A jegyző megállapítja, hogy csak 32 képviselő ran Jelen. Az elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Gál Jenő foglalkozik Pakats felszólalásával, majd Gaál Gaszton beszédével, amelylyel azonban nem tud mindenben egyetérteni, mert voltak benne olyan elcsúszások, amelyekre kénytelen lesz visszatérni. Figyelemreméltó az, hogy egy szocialista szónok, Maiasiís Géza ajkáról hangzott el a felszólítás, arra keli törekedni, hogy az elválasztó vonalak megszülnek és hogy az egész társadalom egységes legyen. — A fejlődést csak ott lehet elkezdeni, ahol Magyarország a háborút mege'oző években állott. A milleniumi időkre gondolok, arra a dicsőséges korszakra, amelyet Magyarországon a liberalizmus, a társadalmi egyenlőség fénykora jelentett. Ha pedig ez igy van, akkor olyan törvényjavaslat, amely elszigetelő törekvést képvisel, nem állhat meg a helyén. A miniszter ur azt mondja, hogy a felekezeti megkülönböztetés az eddigi faji megi-'ülönböztelés után haladást jelent. Nem Is törvény, hanem tulajdonképpen magyarárat a mai Javaslat. Hovatovább ott tartunk^ hogy c№ is a törvény a lényeg, hanem a végrehajtási utasítás. Nagyon elhibázott dolog a tanszabadságot összekeverni a zsidókérdéssel, kiskorúság jele az, hogy a nemzet valamelyik osztályát ki akarják zárai a kultúrából. Nem lehet szempont a diplomák csökkentése. A kultuszminiszter épületeket emel külföldön és belföldön a tudománynak. Ne rontsa el ezt a munkáját azzal, hogy gátakat emel az egyetemeken. Egyetlen nemzet kultúrájának sem árthat az, ha minden iskolájának a kapuja tárva-nyitva van. — Azt mondotta Gaál Gaszton, hogy a zsidók nem szeretik a testi munkát. Vájjon a miniszterek, államtitkárok, miniszteri tanácsosok és más magasrangu államhivatalnokok kőzött hány zsidó van? Megvan-e a számarány? Nézzék csak meg, hány zsidó zsákhordó munkás dolgozik a Dunaparton. Petrovácz Gyula: Nagyon kevés! Gál Jenő: Menjen csak le a Dunapartra és meglátja, hogy négyszer-ötször annyian vannak a zsidó zsákhordók, mint amennyi számarányuk szerint ebben a munkakörben őket megilletné. Nem méltó a magyar nemzet tradícióihoz a másodosztályú magyar állampolgárok megállapítása és az a tény, hogy valaki, mert zsidó, nem ¡járhat az egyetemre. A haza védelmében összeölelve taIáttuk a keresztény és zsidó katonákat és az anyap áldozatok kifejtésében sem tesznek különbséget a zsidó és nemzsidó között. Ne csak a hősi halmiakról, de hősi életekről Is lehessen megemlékezni ebben az országban. Petrovácczal polemizál ezután Gál Jenő és ezt mondja: — Nem sok politikai érettségről tesz bizonyságot, amikor biológiai alapon próbált beszélni erről a kérdésről. A magyar kulturának az érdeke, hogy a válaszfalakat lerombolják és oemhojó válaszfalakat enwljenek, 1928 február 18. tripie-sec, cherry-brandY» r&SWSfl'J'IM 32 Serédi hercegprímásról szólí uiun és azt mondta, hogy a főpásztor az apostolok utóda. A prímás cselekedetei az igazi Caritás cselekedetei és nem a Kontra Aladárok szemfényvesztése. A kultuszminiszter akkor lehet a jövő embere, ha be*' látja, hogy nem lehet ilyen javaslattal raegay«. morjtani a nemzetet és nem engedi a tanszabad ságot megfertőzni. Most éles vita fejlődött ki a Wolff-párt és Gíl Jenő között, amikor a demokratapárti szónok a zsidóvallásu szellemi kiválóságokról beszélt. Kontw Aladár felé fordulva ezt mondotta Gál Jenő: — Ne akarjanak önök jobb hazafiak lenni, mint a magyar hercegprímás, Kontra Aladár ne legyen jobb pap, mint Antal Géza és Haypá' Benő. — Azt mondják, konszolidációs időkben élünk és voltaképen forradalmi korszafc^ • vagyunk A kuiíuszkormánynak nincsen ereje meg- ^ zabolázni azt a fiatalságot, amely sztrájkol a tanulás ellen. Nem a sztrájkoló diákok hirdetik a magyar kulturfölényt, hanem a dolgozó diákok. A külföldön tanuló magyar zsidó diákok levélpapírján Csőn* ká-Magyarország térképe van és ez a felírás: Hungáriám Integram. — Nem tudom, hogy mennek ki Amerikába, a szabadság hazájába a Kossuth-szobor leleplezésére és mii mondhatnak olt azok, akik a numerus clausus hívei. Nyissa meg a kultuszminiszter az •iskolák kapuit és nemcsak néhány árvalányhajas ifjú fogja köszönteni, hanem az egész magyar nép. (Taps a baloldalon.) A következő szónok Wolíf Károly, aki hosszabb beszédet mondott a numerus clausus mellett. Kijelenti, hogy a zsidó bevándorlással szemben védekezni kell az államnak. Nem a budapesti urak ellen beszél, mondotta, akik nemzethüség szempontjából vitán felül állanak, de az ide szabadult gettő-e'eraek ellen. A Népszövetségről beszél azután, ahb! hetven zsidó ül. Kijelenti, hogy a corpus juris szerint elismeri, hogy a zsidóság nem faj. De csak papíron. Pathetikus hangon mondja ezután Wolff Károly, hogy ő keresztény és nemzeti demokráciát akar. Kijelenti, hogy 8 elismeri azoknak a zsidóknak jogát, akiknek már a nagyapja is itt élt, de azokét nem, akik lopva szűrődtek be Magyarországba. Beszédét ezzel fejezi be: — Innen üzenem a magyar ifjúságnak, hogy csak előre, a küzdelemre a kenyérért, mert az egész magyar közvélemény a keresztény magyar ifjúság mellett áll. A vita következő szónoka Bródy Ernő, azt han* goztatja, hogy a magyar zsidóság minden tagja a nemzetnek hü fia. A 48-as egyetemi ifjúságról beszél és a magyar ifjúság érdekében mondja^ hogy ne zárkózzanak el a verseny elől. Más ország is vesztett háborút, még sem nyúltak a szabadságjogokhoz. Csak nálunk akarják megnyirbálni. Franciaországban is van numerus clausus, de ott a tehetségek versenyeznek egymással. Ez a javaslat a szülök kiváltságos helyzete alapján kívánja az ifjakat felvenni az egyetemre. A közalkalmazottaknak kivételes helyzetük van, de mi van a fixfizetésüekkel, a munkásokkal, akiket teljesen kihagytak a javaslatból. Esztergályos János: Bolsi-kiskatasztert csinálnak. Bródy: A végrehajtó sohasem kérdi a vallást, csak a jogoknál kíváncsiak a vallásra. Mindenkinek teljesen magánügye, hogy melyik templomban imádja az Istent. Kossuth Lajos szellemét követem akkor — fejezi be beszédét —, mikor ezt a javaslatot nem fogadom el. A parlament legközelebbi ülését kedden délelőtt tartja. A ftlsí megfojtotta az alvé öregasszonyt (Budapesti tudósítónk telefonj ele ntése.') Ma délután öt órakor az Üllői-ut 3. számú ház egyik lakásában halva találták Rónay Józsefnét, egy 72 éves gombkötő asszonyt. A' szoba sűrű füsttel volt fele. Kiderült, hogy a iQkist egész télen nem fűtötték, a füst a szomszéd szobából szivárgott be és megfojtotta a délutáni álmát élvező öregasszonyt. ,