Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-18 / 40. szám
1928 február 18. DÉLMAGYARÖRSZAG se ff ROYAL-CIPOARUHA2 Kölcsey ucca 1. szám, dosabban felszerelt ároraktárral belilgymigfiszter ezerpengös költség¥etési tételekre kér felvilágosítást a várostól fl kormány szorosabbra vonja a városi ta^ácssk hatáskörét? (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt érkezett le a belügyminiszternek a város idei költségvetésére vonatkozó rendelete, amely a belügyminisztériumban még decemberben tartott szóbeli tárgyalások eredményeit tartalmazza. A rendelet lényege az, hogy a belügyminiszter a nótadót negyvenhat százalékra szállította le és több kérdésben felvilágosító jelentést kért a várostól. Többek között megkérdezte-leiratában azt is, hogy a színház házikezelésbe vételére vonatkozólag van-e közgyűlési határozat ós a tanács ezt a határozatot felterjesztette-e kormányhatósági jóváhagyás végett. A belügyminiszteri, rendelet végrehajtását a tanács Scutléty Sándor főszám vevőre bízta, aki már meg is tette a szükséges intézkedéseket. Hivatalos átiratokat intézett az egyes tanácsi ügyosztályokhoz és felvilágosítást kért azokra a költségvetési tételekre, amelyek iránt a belügyminisztérium érdeklődést tanúsított, így például a kulturügyoszlálynál az iránt érdeklődött a főszámvevő, hogy a tűzoltóság gyermekzenekara számára költségvetésbe iktatott ezerpengős segélvrc az önkéntes tűzoltótestület 2üü0 pengős segélyére és a Somogyi-telepi önkéntes tűzoltók 3000 pengős segélyére van-« jóváhagyott közgyűlési határozat. Felkéri a főszámvevő a tanácsot, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében abban az esetben, ha ilyen határozat nem lenne, terjesszen a legközelebbi közgyűlés elé a tanács megfelelő javaslatot és azt mielőbb terjessze fel jóváhagyás végett a kormányhoz. Közli a főszámvevő a tanáccsal azt is, hogy a belügyminiszter a kultúrpalota tatarozására előirt 20.000 pengős összegre is felvilágosító jelentést, pontos, részletes terveket és részletes költségvetést kért. ' A városházán ez a részletekre kiterjedő kormányhatósági intézkedés nagy feltűnést keltett és azt következtetik belőle, hogy a tanács hatáskörét a kormány a jövőben még szorosabbra vonja. Erősen megköti ugyanis a városi hatóság kezét az, ha nem dolgozhatja ki előzetesen a munkaprogramot, mert egy évvel korábban a mérnöki hivatal semmiesetre sem készítheti el a következő évek tatarozási , munkálatainak részletes költségvetését. A motorbicikli elgázolt egy 8 éves kisleányt (A üélmagyarország munkatársától.) Pénteken délután négy órakor súlyosabb kimenetelű motorbicikll-szerencsétlenség történt Banda Juliska 8 éves kisleány hazatelé tartott az iskolából. Amikor a Brüsszeli-körut és a Vásárhelyi'sugárut sarkára ért, át akarl menni az egyik oldalról a másikra. Ekkor száguldott ott el egy molor, amely a túlsó sarokra igyekvő kisleányt elkapta és keresztül gázolt rajta. A rémült sikoltozásra, majd a kétségbeesett jajgatásokra nagy tömeg verődött össze a baleset színhelyén. Értesítették a mentőket, akik autóval robogtak ki az elgázolás helyére és a súlyosan megsérült kisleányt beszállították a közkórházba. A baleset részleteiről a rendőrség a telvilágositásokat megtagadta azzal az indokolással, hogy a motorbicikli tulajdonosa katonatiszt. Egyházi háborúság a görögkeleti lelkész városi segélye körül A püspök álláspontja szerint a lelkész győzött az egyházközséggel szemben (A Délmartyarország munkatársától.) Érde- | kes háborúság tört ki az év elején a szegedi j görögkeleti szerb egyházközség és a görögkeleti lelkész között a városi szubvenció körül. A város törvényhatósági bizottsága által megszavazott segélyre ugyanis ugy az egyházközség, mint a lelkész bejelentették igényüket. A lelkész azzal érvelt, hogy a háború előtt a város az ő számára fizetett minden évben ezerháromszáz aranykoronát, ezzel szemben az egyházközség külön felekezeti segélyt sohasem kapott, hanem a város különféle címeken utalt ki számára meghatározott összegeket, például tanítói segély cimén 840, templomépitési segély cimén 500, tüzifasegély cimén pedig harminchat métermázsa fa értékének megfelelő összeget minden évben. Az egyházközség álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a háború óta megváltozott a helyzet, a város hatósága a segélyt egyházközségi segély cimen iktatta az idei költségvetésbe, ami kétségtelenné teszi, hogy ezt az összeget teljes egészében az egyházközségnek szánta, nem pedig a papnak. Az idei költségvetésben a görögkeleti egyház segélyezésével kapcsolatban két tétel szerepel, az egyik ötszázötvennyolc pengő kifejezetten egyházi segély, a másik pedig a háború előtti ezerháromszáz aranykorona valorizált értékének ÍLeCb óráfe/ékszerefe részletre is Győri Bélánál fitt megfelelő 1500 pengő. Ez d tétel az eredeti költségvetésben csak ezer pengő volt, de később a közgyűlés száz százalékkal felemelte az összes egyházi segélyeket, ezt is, később viszont az egyházközségek elnökeivel történt megállapodás alapján huszonöt százalékkal redukálták, hogy az alsóvárosi egyházközség is kaphasson a megtakarításból megfelelő öszszeget. A segélyért a görögkeleti egyházközség is, meg a lelkész is jelentkezett, a város azonban, vitás lévén a kérdés, felfüggesztette a segély kifizetését. A vita hetek óta tart és a felek nem tudtak megegyezni. A lelkész végül is felettes egyházi hatóságához, dr. Zubkovics György püspökhöz forduli igazságért. Zubkovics püspök most levelet irt a város tanácsához, köszönetet mondott azért, hogy a város a lelkész 1884-ben megállapított segélyét száz szásalékig valorizálta. Azután kifejtette, hogy erre a segélyre az egyházközség nem reflek tálhat, mert negyvennégy esztendővel ezelőlt a közgyűlés ezt a segélyt kifejezetten a papnak szavazta meg. Az egyházközségnek másra nincs joga, mint a költségvetésbe beillesztett 558 pengőre. A püspök természetesen örömmel venné, ha a város az egyházközség segélyét is valorizálná. A város hatósága Zubkovics püspök levelével, amely a lelkész álláspontját igazolja, teljesen elintézettnek tekinti a kérdést és így a lelkész a segélyt akadálytalanul felveheti a városi főpénztárban. Аж olvasó rovaía Két hitközségnél kell adót fizetni az egy vallású polgárnak! Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjék egy szegény adófizető polgár alábbi sorait az adófizetés méltányos behajtásáról nagybecsű lapjában közölni: Január folyamán a városi adóhivatal 4.80 pengőről szóló zálogosítást kézbesittetett nekem. Az adóhivatalnál érdeklődve, hogy milyen cimen kell ezt az összeget kifizetnem, a kerületvezető azon felvilágosítást adta, hogy római katolikus adó cimén, hololt éa más vallású vigvok. A kerűletvezető előtt erre kijeleutcttem, hogy mint más vallású, nem vagyok köteles ezen kiróll adót kifizetni és az éppen nálam lévő hitközségi adókönyvemmel igazoltam is előtte, hogy a megfelelő adót már hónapokkal ezelőtt kifizettem hitközségem irodájában. Erre ő azon kijelentést tette, hogy neki semmi köze a doia^hoz és utasított, hogy reklamáljak a plébáaia hivaiaioát és töröltessem követelésüket, ha az nem jogos. Három napou át ezután egyik plébánia hivataltól a másikig jártam, mivel egyik helyen sem találták előjegyezve, végre a rókusi plébánián megígérték, hogy majd töröltetik ezt a követelést. Dacára kijelentésüknek, illetve Ígéretüknek, legnagyobb meglepetésemre, megjelent nálam a végrehajtó és miután igazam tudatában ellenszegültem, hogy a lefoglalt tárgyat elvigyék, rendőri segítséggel hurcolta el azt. Most már csak azt szeretném tudni, hogy mennyiben vagyok én ebben hibás és kö'eles vagyok-e a rossz gazdasági helyzetben két különböző hitközségnél is adót fizetni, amikor amúgy is alig nyögünk már Я sokféle adó terhétől. Mély tisztelettel: Egy adófiz?tő polgár« Az építkezések és a járdák Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjuk nagy nyilvánossága utján szeretném az illetékesek figyelmét felhívni egy olyan panaszra, amely bizonyára rajtam kívül is sokaknak okozott már kellemetlenséget. Panaszom oka az, hogy az építkezéseknél — amelyeknek egyébként természetesen én is ugyaaugy örülök, mint mindenki más — a gyalogjárókat természetszerűleg eltorlaszolják, azonban nem goudoskodnak arról, hagy а járó-kelőknek legalább valami ideiglenes járdaféle biztosíttassék. Kirívó példája ennek a Markovics Ivánuccai úgynevezett Winkler-féle telepen most folyamaiban lévő házlebontás. A gyalogjárdát a szokásos módon itt is elzárták és ha az ember ezt figyelmen kívül hagyja, ki van téve annak, hogy nem is egy tégla, hanem mindjárt egy egész fal zuhan a fejére; viszont a másik oldal az ottani klinikai építkezés miatt teljességgel megközelíthetetlen, nincs tehát más megoldás, minthogy az ember belemásszon a kocsiút nem is bokán, hanem azon felül érő sarába. Pedig erre nem volna szükség! Eunek elkerüléséhez azonban egy kis figyelem szükséges: néhány tégla és esetleg 2—3 palló lerakása. Ezzel adva volna a módja nekünk, a szomszédságban lakóknak, akikre nézve elkerülhetetlen, hogy a bontás szinheJye előtt naponta négyszer is elmenjünk, hogy ez bosszankodás és kellemetlenség nélkül történhessék. Tisztelettel: Egy ezomsf';;! lakó. KERÉKPÁROK világszerte ismeri legjobb „Dürkopp", „Lucifer", AiaerlcAn", „Síeyer" stb egvedüli árusitóia. Gyári áraic. GYERMEKKOCSIK nagy választékban. iego csóbb érőn részletfizetésre Is. 454 műszerész Szegsd, С Cseltonics исса шиаиитждаяЕдж! MiUsxátQ Kálmán ucca 6. §