Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

D£LMAGríROitSZAG r&28 január í. Csabán, Ör. Erényi István és dr. Zajácz Lajos, aki az állami gyermekmenhelyen másodorvos egészen rövid idő óta, kerüitek. Kinevezték azokat az egészen rövid prakszissal biró fiatal orvosokat is, akik csak az elmúlt esztendőben kerültek a pénztár kötelékébe A pénztári tisztviselők kinevezésének lajstromából — amint tegnap közöltük — néhány név kimaradt. A népjóléti miniszter dr. Mályusz Egyédet, a szegedi pénztár segédtitkárát az Országós MunkáSbiztositó Pénztár státuszában titkárnak nevezte ki és ebben a minőségben az egri pénztár vezetésével bizta meg. Milyen Idős Duna-llsza csatorna ? Irle: Tonelll Sándor. Ne tessék megijedni, nem a valóságos csatornáról, hanem csak a tervéről van szó ezekben a sorokban, amelyeknek áz az cgv körülmény ad aktualitást, hogy a csatornatervek, amelyek Szeged városát is közvetlenül érdeklik, mostanában érték meg a kétszázesztendős jubileumot. Érre a jubileumra egy véletlen körülmény terelte rá a figyelmet. A monarchia összeomlása után tőrfénettudósok nagy számmal kezdték átböngészni a bécsi titkos levéltárakat és ezeknek egyikében, a néhai császári hCdilttnács archívumában bukkanlak annak nyomára, hogy egy De Gred nevű egyén már 1727 végén javaslatot terjesztett elő a DunaTisza közötti hajózható csatorna megépítésére. Tervét a haditanács 1728 januárjában, tehát pontosan kétszáz esztendő előtt tette irattárba, minthogy pénzügyi okoknál fogva megvalósíthatatlannak találta. Hogy ki volt ez a De Gred, akinek a neve francia eredetre mutat, nem tudom. Hogy miért nyújtotta be tervét éppen a haditanácshoz, azt már könnyebb megállapítani. A temesi bánság csak nemrégiben került vissza Magyarországhoz, a határőrvidék felnyúlt egészen Szegedig és a haditanács nemcsak, mint katonai, hanem nagyon sok tekintetben, mint közigazgatási és közgazdassági fórum is működött a törőktől visszaszerzett területeken. De Gred tehát ehhez a bécsi hivatalhoz fordult és elmagyarázta tervének óriási katonai és gazMiMWJiHMMMÉfiliMWItMH Schweizi különlegesség Szavatolt tiszta gyapjú selyem és gyapjú kombinék, naprágok -» divat kötött ruhák Pullowerek és harisnya különlegességek Weiss Márton cégnél § IWIWIIWPPWWIWIWIIWW Tatai iojásbrikeü pótolja » porosz szenet.» Kenriellen próbára J7él'ÍCSnél Telefon 9-58 Félselyem esöernyök 10 részes divatos kivitelben ÍO.- Pengőtfii feljebb Kötött ruhák, kabátok, pullowerek a legjobb és legfinomabb kivitelben, a legolcsóbb árakon Selyem, Flór Gyapjú« harisnya külőn'egességek Selyem, Flór Gyapjú nadrágok nagy választékban Zacharlas HammerlI bőrkeziytik, cérna és svéd kezlyOk Irgolcfóbban tes erezhelők Káldor J. és Ti? ,.J Kárász ucca 8. Szeges?. Telefon 11—02 1« _ : dasági jelentőségét, de mint már emiitettem, hiába. De Gred nem volt mérnökember, amit abból lehet megállapítani, hogy tervezetét Anguissola olasz származású vízépítési igazgatónak véleményével támasztotta alá, aki a tervet practicabilisnak találta és kijelentette, hogy i>a negyven esztendő alatt, melyet császári szolgálatban töltött, nem találkozott még olyan proposítioval, amely szemmelláthatólag nagyobb hasznot ígért volna«. De Gred a csatornát ugy akarta volna megépíteni, hogy néhány mértföldnyire Pest alatt szakadjon ki a Dunából és Kőrös és Cegléd kőzött elhaladva Szolnok alatt torkoljék be a Tiszába. A keresztülvihetőséget De Gred azzal bizonyította, hogy bár a föld itt nem olyan sima, mint Sienár földje Babiloniában, melynek szépségét Flavius Josephus, a zsidók történetirója nagyon dicséri, mégis hegyek, sziklák, vagy nagykiterjedésű erdőségek nem állanak a csatorna megvalósításának útjában. A tervet mindamellett pénzügyi okoknál fogva nem lehetett megvalósítani. Ugyanúgy kútba esétt a magyar rendeknek 1740-ből eredő határozata is, amely szintén a DunaTisza közötti csatorna kiépítését sürgette. Ebben az esztendőben lépett trónra Mária Terézia és tört ki az osztrák örökösödési háború; igazán nem lehetett csodálkozni, ha a királynő kormányának nem sok kedve és ideje volt csatornát épiteni. Később megint 1789-ben került napirendre a csatorna ügye. Schönstein Ferenc báró, helytartósági tanácsos dolgozott ki egy tervezetet, amelyet József császárnak mutatott be. ö a szolnoki megoldás mellett foglalt állást. Egy másik tervet Maillard Sebestyén vezér' őrnagy és Heppe Szaniszló országos építészeti főigazgató készítettek, ők a csatorna tiszai torkolatát Csongrád mellé javasolták. Ezt a két tervét agyonütötte a császár halála, de méginkább a francia forradalmi háborúk kitörése. Az első igazán magyar csatorna-terv tudomásom szerint a szegedi Vedress Istvántól való, aki 1805-ben »A Tiszát a Dunával Öszve kaptsoló ujj hajózható csatorna« cimmel egy kis könyvecskében fektette le a csatorna megépítésére vonatkozó gondolatait, ő a csatornát Szegedre akarta vezetni és a régi várat megfelelő átalakítás mellett gabona-tárháznak szerette volna felhasználni. Könyvében még a tervezett tárház is le van rajzolva, amelyet köröskörül csatorna vesz körül, ahol a gabonával megrakott uszályok horgonyoznak. A negyvenes években Beszédes mérnök volt a csatorna gondolatának legerősebb propagálója. ő Pest—Dabas—Bugac—Orgovány— Szeged útirányt javasolta. Az ő tervével kapcsolatosan a Duna—Tisza csatornáról széleskörű vita indult meg az akkori sajtóban, amelyben a régi Iparegyesület organuma, a Hetilap vezetett. A Hetilap hasábjain egymásután szólaltatja meg a hazai és külföldi szakértőket, közöttük Clark Ádámot is, akit Széchenyi a Lánchíd megépítésére hozatott Angliából Magyarországra. Meglepő ezeknek a negyvenes évekből való cikkeknek, véleményéknek éfc< siakértői nyilatkozóknak a biíaködó har.gja. Szinte áz öséng ki belőlük, hogy csak akarni kell a csatornát köszvény, esuz ellen legjobb a Ara 1 P СО f. Minden patikáhan. Kírje mindi:; a* valódi Kricgitcr-féSa Rtpáratort a» Ismert védjeggyel. Firaktár: Krie~ner gyógyszertár, BnAa> roet. VIII/ CalvinJtér, Mnjenn-kOrnt I sarok. és feltétlenül meglesz, még pedig rövidesen. A csatorna még sem lett meg. Ezúttal a tervet az önvédelmi harc temette el. Az ötvenes évektől kezdve a csatorna ügyö nagyon hosszú időre lekerült a napirendről, nem mintha az abszolutizmus idejének császári kormánya, vagy 1867 után az uj magyar kormány érzéketlen lett volna technikai kérdések iránt, hanem azért, mert világszerte a vasútépítés foglalta le az államok és a köz> gazdasági élet anyagi erejét. Csak a vasúthálózat kiépítése után tűzte Hieromnyi, majd Kossuth Ferenc kereskedelmügyi miniszter a csatornaépítés ügyét ismét napirendre. Az eredmény nagy tanácskozási jegyzőkönyvekben és szakvéleményeket tartalmazó kötetekben van lefektetve. Hogy ezekkel a tervekkel mi történt, azt már a mostani újságolvasó közönség is nagyon jól tudja. Elvesztek a világháború vérzivatarában. Ma, a csatorna gondolatának kétszázesztendős jubileumán, megint tárgyalnak a Duna—Tisza csatorna megépítéséről. Vájjon: hány jubileumot fognak még ezek a kétszáz-"1 esztendős tervek megérni? NAGY TOMBOLA ESTELY ma és mináen vasárnap az Európa-kávéházban. Szolid és figyelmes kiszolgálás. Rendes kávéházi árak. Zene reggel 4 óráig. Szives látogatást kér Baksal Géza, kávés. nnnütf jegy-, pecsét', kövesgyOrQk, láncok, ÜÜHilI fn995k' ki,ün5 kari rák, nlckel és ezüst Hlvvaiv H órák legolcsóbb készpénz árakon Babós Árpád S^íííík «S£ft! Ora- és éksxerkésxltés, becserélés í 85» Ijfévi alRalnii vásári Sehol olcsóbban! SPITZCR FERENC UTÓDA WOLF DEZSŐ bőséges választékban kaphatók: KOUttt mellény, „ pulower, „ smoklng. „ tweller, „ harisnya, kezlyU Női, férfi és gyermek fehérnemll. 6X4 Selyem ihawl, Nyakkendő, Bűrkezlytl, Sapka, Eíűernyő, Alsótrikó fogéinál Szegedjakaréfctáru. Telefon €-45. 10-45. Dozzi József szalámigyár rt. Budapest-Rákospalota. * Világmárka!