Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

1928 január 1. Szilveszteri köszöntések a városházán. (A Délmagyarország munkatársától) Szilveszter napja az idén is vidám hangulatot i-arázsolt a szegedi városháza hideg folyosóira és hivatalszobáira. A tisztviselők vidám szivvel búcsúzkodtak az elmúlt esztendőtől, amely örömet nem hozott ugyan sokat, de csalódást annál többet. Régi szokás szerint, munkával nem igen rontották meg az ünnepi hangulatot, inkább a polgármesteri hivatal körül tartózkodtak, hogy beállhassanak a névnapi gratulálók közé és elmondhassák jókívánságaikat gazdájuknak. A gratulálók száma szinte megdöbbentően nagy vol t. A folyosót egészen megtöltötte a várakozók tömege. Voltak, akik megszámolták, hogy háromszáznál több látogatója volt ezen a napon a város első tisztviselőjének, aki mosolyogva és fáradhatatlanul fogadta vendégeit, köszönte meg a szapora jókívánságokat és titokban annak örült leginkább, hogy nevenapja egybeesik születése napjával, a régi esztendő utolsó napjával és így egy füst alatt elintézhet három gratulációáradatot is. A látogatás reggel kilenc órakor kezdődött, amitcor a polgármesteri gyorssegély-alap állandó látogatói jelentkeztek jókívánságaikkal egy kis ujesztendőre valóért. Természetesen senki sem távozott ezen a napon üres kézzel és így a városi főpénztárnak alaposan meggyült a munkája a segélykiutalásokkal. Tiz órakor kezdődött meg a tulajdonképeni özönlés. Hatalmas küldöttségek vonultak fel, ékes szónoklatok hangzottak el hol a tanácsteremben, hol a polgármester szőnyeggel borított szobájában. A küldöttségek között megjelentek az egyéni üdvözlök is, nagyurak és egyszerű emberek. Ezen a napon mindenki csak jót kívánt a polgármesternek és mindenki csak mosolyogva beszélt hozzá, hivatalos dolgokról nem esett szó, égy se, nem csuda tehát, ha elejétől végig jókedvvel tűrte, fogadta és viszonozta a gratulációkat és jókívánságokat a polgármester. Sokan apró ajándékokkal köszöntötték. A hölgyektől virágcsokro kat kapott, meg diványpárnákat, a Hajósok önsegélyző Egyesülete elhozta az aranyrámába foglalt, kézzel festett diszel nő ki oki evelet, mire azonban kettőt ütött a toronyóra, a névnapi szivar-, cigarettaés cukorkadobozok is kiürültek teljesen. Szilveszter napját fáklyás szerenád vezette be. A Szegedi Dalárda, majd a Visszhangdalkör adott szerenádot pénteken este a polgármester lakása előtt. Ferravín cíimavasbor ssasss&i i bh. Kachiíó HPSC'tlTZ „Mefivílli« -vógrsrerMrban Szeged. Kelemen utca 11 >zin>. Főposta mellett. <2 DÉLM A fí V A KORSZ AG Tatai iof á^slbr ikef í pótolja a porosz szenet." Rendelten pr*h<rn gJég'í&SFkél Telefon 9 - 58 W Szabó L. és Társa I cégnél Szeged, Kárász ucca 8. sz. • r • r r üievi vasar mélyen lesscállstoii áraiéiban Január hó Í5~lg tart. Bori, jbuzúi, Síéifeessége?, Fát, füvet, feleségei. Tányérodba tyúkot, kappant, Nagymosás&oz A EMU S szappant! Hogyan lelt a Vásárhelyl-sugárutl Mezítlábas fiúból Amerika legnagyobb egyetemének tanára? Á Délmagyarország pénteken megkezdi dr. Szabó László szegedi regényének közléséi Az olvasó e szenzációs« címekből már eltalálta hogy itt csak dr. Szabó Lászlóról lehet szó, nemcsak a magyar újságíróknak, de a világ összes újságíróinak egyik legjobbikáról, ki ezen a máskülönbén elég hálátlan pályán tüneményes utat futott meg, s akiről nem kisebb ember, mint Rákosi Jenő azt irta egy vezércikkében, hogy hozzá fogható tudásu és hozzá fogható munkabírásu újságírót ő életében még nem látott. Évtizedekre terjedő távollét után dr. Szabó László az idén egyszerre csak megjelent Szegeden, barátainak és tisztelőinek, kik rögtön köréje sereglettek Szegeden is éppen'.:gy, mint Newyorkban, Chicagóban, Londonban, vagy Amsterdamban, — nem kis őrömére. Haza hozta közénk dr. Szabó Lászlót az egyetem, melyen hajdanában Kolozsvárott tanított, s amelyen a filozófiai fakultásnak dr. Szabó László a legrégibb magántanára. Ez a magántanárság, mellyel aránylag csekély díjazás jár, nem egyéb dr. Szabó Lászlónál, mint egyéni passzió: fenn akarja tartani a kapcsolatot a főiskolai világgal, mellyel valaha együtt dolgozott, mig egymásután irta súlyos tudományos könyveit. Újságírónak azonban a legnagyobb mértékben aktiv maradt dr. Szabó László, aki ma is mindennap legalább három ember helyett dolgozik egyszerre három újságban itthon — s talán ő maga sem tudja, hogy hány újság számára Angliában és Amerikában, mert például Lord Rothermere sajtója kizárólagossági joggal bérelte ki dr. Szabó László munkaerejének azt a részét, melyet az angol közönség számára rendelkezésre bocsájthat, Amerikában pedig a Chicago Tribüné érdekkörébe tárlozó száztíz nagy újság számára dolgózótt évek során át. Dr. Szabó Lászlónak a Pesti Naplóba irott, úgynevezett »csillagos« cikkei olyan népszerűséget szereztek, melyre nincs példa a magyar sajtóban. Nemcsak hivei, de. szinte rajonsói is vaxujak az országban mindenütt, — mert kimond mindent, amit igaznak tart, a maga igazságának védelmébea kész leülni a vádlottak padjára és ott is imponáló férfiassággal viselkedik — s emellett írásaiban annyi a tudás, annyi az ötlet s annyi a, könnyedség és a stílus egyszerű és természetes eleganciája, hogy e cikkek olvasása ma már igen sokaknak mindennapi lelki szükséglet. Dr. Szabó Lászlót most már minduntalan hívják az ország minden részébe tisztelői, akik látni akarják és ő járja is az országot, nyilvános előadásaiban érdekesnél érdekesebb dolgokat mond el saját küzdelmes életpályájáról, oly őszintén és oly közvetlenül, hogy mindenütt magával ragadja a hallgatóságot. E miatt jutottunk mi arra a gondolatra, hogy dr. Szabó Lászlót felkérjük életo egész pályájának részletes megírására. örömmel jelenthetjük olvasóközönségünknek, hogy dr. Szabó László kívánságunk teljesítésére hajlandó is volt s rövid tárgyalásaink azzal végződtek, hogy pénteken, január 6 áa megkezdjük dr. Szabó László küzdelmekkel és érdekfeszítő élményekkel teljes önéletírásának közlését. Egyelőre hetenkint egy-egy fejezetet közlünk ebből a ritka érdekességü munkából, később hetenkint öt-hat fejezetet is. Valóságos ~ történeti munka ez az irás, de egyszersmind regény is. Amikor; dr. Szabó László leirja származását, kisgyermekkorát és diák-éveit: egy korán kinyílt szemű gyermeknek a megfigyelésein át ' Szeged társadalma egy reszéoek a történet« : tárul elénk: 4 ~ ' a nyolcvanas évek Szeded városa, a rm^y alfWdtl