Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-08 / 6. szám

DÉLMAGYAROBRZAG folytatta beszédét és azt mondta, hogy a kormány a kendőzött fasizmus kormányának tekinthető. Az országot csak becsületes választójoggal lehet meg­menteni. .4 rendőrhatóság képviselője itt Ismét figyel­meztetőleg szólt közbe, amit a közgyűlés közönsége viharos tiltakozással kisért. Propper tovább folytatta fejtegetéseit és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a passzivitás kérdését a jövőre kell biznl, a parlamentet, mint msmm kül lehet beszélni. — Reakciós kormányzatnak nem lehetnek kül­földi sikerei — tér rá Propper a külpolitika bírá­latára — és Trianon revíziójának sorsa szarosan eg.vbefüződik a demokrácia sorsával. Ha a demok­rácia háttérbe szorul, Trianon megmarad, ha a demokrácia győz, megbukik Trianon. Befelé de­mokráciát, kifelé pacifizmust. Dr. Kiss Jenő, Weinberger József, Büchler Jó­zsef. Kristóf Anna, Szeder Ferenc, Kéthly Anna szószéket meg kell tartani, mert még cz az egyet- j és Dick György felszólalása után a kongresszus !en hely, ahol büntetőjogi következmények nél- | folytatását vasárnapra halasztották. Sok kárí okozott Szegeden a szombati vihar. jét bizta meg a szükséges intézkedések elren­delésével. Berzenczey Domokos érdeklődésünk­re a következőket mondotta: — Komoly veszedelemről nem lehet beszélni, de azért mégis meg kell tennünk az elővigyá­zatossági lépéseket, hogy az esetleges későbbi bajokat elhárítsuk. A Tisza védőtöltése a hár­Budapestről jelentik: Budapesten reggel óta hatalmas északnyugati szél pusztított. A város­ban 72 kilométeres sebességgel tombolt a szél. A hatalmas orkán mindenfelé nagy károkat okozott, különösen az épülőfélben lévő háza­kat rombolta és több helyen még a tetőtartó (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton Szeged is kóstolót kapott azokból az Ítéletidőkből, amelyek egész Európában ak­kora pusztítást visznek mostanában véghez. A gyorsütemű olvadás a pénteki szerény beve­zetés után már a kora reggeli órákban meg­kezdődött, a háztetőkről valóságos zuhatagok ömlöttek az uccára, ahol felgyülemlett a pisz­kos hólé, majd hirtelen Irtózatos erejű szél keletkezett, amely csakhamar valóságos vi­harrá fejlődött és órákon keresz­tül verte a várost. Az emberek tántorogva bukdácsoltak a sí­kos járdákon és birkóztak az erős szélro­hamokkal, amelyek nagyon sok komoly kárt is oköztak. Sok helyen felborzolták a tetőcse­repebet, letépték az Ozleíi cégtáblákat és lesöpörték a háztetőkről az át­ázott, súlyos hótömegeket. Az Oroszlán-uccai városi bérház állványzatát nagyobb baleset történt is erősen megrongálta a szél, a gyöngébben ? odaerősített deszkákat, gerendákat pehelyként \ dobálta le két-háromemeletnyi magasságból és I csak a szerencsés véletlenen mult, hogy ember- ' életben nem tettek kárt a földrezuhanó súlyos deszkák. A vihar erős próbának tette ki a védő töl­téseket is. Az a szerencse, hogy a Tiszának nagyon alacsony a vízállása és igv a vastag jégtáblák nagyobb károkat nem okozhattak. A polgármester mégis, bár komoly árvizve­szedelemről nincsen szó, szükségesnek tartotta az árvízvédelmi intézkedések el­rendeléséi. 1928 január 8$ mas algyői ármentesitő társaság területén a leggyöngébb. Ez a töltés őrgróf Pallavicini bír-1 tokán van és már évekkel ezelőtt konsta­tálták az illetékesek, hogy méretei nem meg­felelőek. A földmivelésügyi minisztériumnak kellene a töltés rendbehozását elrendelni. Ez valószínűleg azért maradt el eddig, mert évek' óta nem volt komoly árvizveszedelsm a Ti­szának ezen a szakaszán. Most majd mi is megtesszük a lépéseket, hogy a tiszai töltésnek ezt a leggyön­gébb pontját megfelelő mérték« ben megerősítsék. — A többi árvízvédelmi intézkedés nem lesz jelentősebb a minden évben szokásosnál. A bizottság elnöke valószínűleg Fodor Jenő pol-j gármesterhelyettes lesz, akivel majd tüzetesen megtárgyaljuk a tennivalókat. Hangsúlyozom,' hogy semmi veszedelem nincs. a Tisza jelenlegi alacsony vízállása mellett; még akkor is ártalmatlan, ha a rohamos olva-1 dás tartósabb lenne. Budapest pusztító ssétvlharban. kigyulladt a viharos szélben. A tűz csakhamar elboritotta a barakkot, melyből a személyzet idejekorán kimenekült. A tűzoltók először a szomszéd barakkokat ürítették ki s a betege­ket a legtávolabb eső barakkokban helyezték el. Az erős szélviharban nehéz küzdelmet vív­tak a tűzoltók a tűzzel. A teljes élelmiszer-­gerendákat is szétverte. Cégtáblákat sodort ma­gával, bádogreklámokat szakított le a falról, \ készlet és a kórházi felszerelés elpusztult. mindenfelé vakolattörmelékek és hulló tető- I cserepek jelezték pusztítását. Az uccán siető ! 900 pengőt rabolt el a szél.; emberek alig tudtak megbirkózni a szél erejé­vel, de ennek következtében igen sok kisebb­Kórháztüz Ö szélviharban. Budapest, január 7. A délutáni órákban a Szent László-járványkórház egyik barakkja Özvegy Sonnenschein Henriknét ma a So-] roksári-uton, amint egy autóból kiszállott, fel-; döntötte a szél. A szélroham az úrinő kezéből kikapta pénztárcáját, melyben 28 darab száz. pengős volt. A bankjegyeket a szél széjjel hordta, ugy, hogy csak 19 darabot sikerült megtalálni belőlük. Nansen északi sarki utazása — az árvízfenyegeleíí Pozsony alatt. A kora reggeli órákban Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost, a mérnöki hivatal vezető­(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pozsonyból jelentik: A hirtelen beállott olva­dás a Dunán uj helyzetet teremtett. A hő­mérséklet szombaton egész nap hat fok me­leg körül mozgott. A vízállás egyre emelkedik. Délután 4 órakor 350 centiméter magasan állott a viz, 6 órakor 376, 8 órakor 400, 11 órakor 408 centiméter volt. Ha a viz még egy métert emelkedik, elönti a rakpartokat. Minden óvintézkedés megtörtént és az árvizt' bizottság tífoandó permanenciában van. A befagyott Száva hajó körül egy bécsi filmvállalat ma elkezdte a felvételeket. Bécs­ből megérkeztek a szánok és a farkaskutyák, amelyeknek segítségével Xansen északsarki utazását fogják lejátszani. T. P. G. és társai. írta: Móra Ferenc. r P. G. egy eddig ismorctlan magyar kóltő, akit én fedeztem föl több ismeretlen magyar költővel együtt... Ne tessék azért megijedni, nem olyan veszedelmes a dolog. Ezek az ismeretlen költők már nem küldenek előfizetési felhívást senkinek, már vagy száz éve halottak s én, mint akinek sok­féle mestersége közé tartozik az ásatás is, a Kor­művészek-bÖl, Icarusi-mulatságokból, Regéld k-bö\ ástam ki őket, amik magyar divatlapok voltak száj évvel ezelőtt s otthon voltak ^minden müveit ^salad asztalán. A mi könyvtárunkban nagyobbára\meg vannak a magyar szépirodalmi folyóiratoknak eme tiszte­letreméltó ősei, sok közülük még azon felvágatla­nul, csak éppen a párisinak mondott bécsi divat­képeket szedték ki belőlük annak idején városunk ¡zéplelkü leányai. Elég gyakran akadt bennük sze­gedi iró is, mert minden időben voltak olyan megkeveredett emberek, akik irói szenvedelembe estek. Csakhogy a jobb érzésű emberek akkor még tartózkodtak attól, hogy tisztes nevüket komp* romittálják, tehát mindenféle álnevek alatt bujkál­tak a pesti zsunuilokban. Csupa poétikus, szomor« kás álneveket válogattak, mert így kívánta a kOÍ divatja, a heveny mélabú. Bustavi, Csendvölggíf Ködhoni, öszvirángi, ezek a Iegandalitóbb pozen­donimok, amelyek többnyíre komolycsák alatt találhatók. (Így hívták akkor az elégiákal.) Tisza­háti Viclorl csak eflyet találtam a buköltészek között, de azt is szüretes időben. Ellenben a próza­írók közül csak a humorista s ezek közül különö­sen fölkeltette az érdeklődésemet az, aki egysze­rűen ugy nevezi magát: Muki Szegedről. Ez az elődöm olyan közérdekű recepttel szolgált az 1834­iki esztendőben, hogy azt érdemes elolvasni még 1928-ban is. íme: ' Icartisi ir szivfájás ellen. J Végy szerelmes gondolatokat a legfinomabbakból 6 latot, francia csókocskákat 3 latot, szivsóliajokat 300 fontot, bókoló füvet 4 kocsival, kacér intéseket 7 ölet, hunyoritási gyökeret 700 darabot, búbánatot 2 akót, cirógatásokat 8 mérőt, nefelejcset 1 latot, égő szerelmet 1 drachmát, szivgyötrelemvízet, amennyi egy malomkereket elforgathatna, pirosajk­füvet, amennyit a száddal egyszerre befoghatsz, orcacsipést, amennyi az ujjaid közé fér, — ezen darabokat szárítsd a szerelem tüzénél, törd üveg­mozsárban, tégy ebből egy borítékot a szivedre, kilenc óráig nyugodj kedves gyötrőd karjai közt, s megszűnik fájdalmad. Probatum est. Azt hiszem a recept még mindég méltó rá, hogy az ujabb nemzedék kipróbálja, csak éppen a mér­tébeket kell méterrendszerre átszámítani. Malvinka irótársnőnk küldte be a következő tré­fás rejtvényt szintén Szegedről: Milyen fővel ülnek legszívesebben a nők var­rőasztaluknál? Ez valóságos felnőtt leányiskolába való kérdés!" mert ősanyáinkat állítja példaképül a mai léha bubifrizurás generáció elé. (Igaz, a szó közöttünk maradjon, a bubifrizurát is ismerték ám s^jz év­>el ezelStt ís. Csakhogy akkor csak a rabasszo­nyok hordták.) Tehát, milyen főve 1 ültek legszívesebben a rég? erkölcsös világ dámái a varróasztaluknál? — A szerefővel, — felelte Malvinka Szegedről. Természetesen nem ő az egyetlen nőirója e kornak. Találtam egy Leopoldinát is, aki a há­zasulandóknak ad tanácsot a következőkben: ^ — Kik házasodni akarnak, mindenek előtt ssük-'j séges, hogy 1. jó foguk legyen, mert sokszor kénytelenek savanyu almába harapni; 2. jó ujjaik legyenek, mert sokszor kénytelenek azokon ke­resztül nézni; 3. jó gyomruk legyen, mert sokszor kénytelenek kemény lenyelt falatokat emészteni; 4. jó lábuk legyen/mert tudva van, hogy a háza­sokat igen-igen sokszor nyomja a cipő. Nem állítom, hogy ezeket az irókat most mind beválasztaná tagjai közé a Dugonics-Társaság. Én ugyan jó ember vagyok és mindenkire rászavazok, de egy szavazás esélyeit sohasem lehet kiszámí­tani. Van azonban a kiásott ősök között egy, ¡}ki olyan újkori költő, hogy föltétlenül elbukna min­den irodalmi céhünkben. Nem mondja meg a ne­vét, csak T. P. G. huszárhadnagynak nevezi ma­gát. Találtam egy olyan versét, amit, nincs az a nagy költő, aki a magáénak ne vállalhatná. Val­lomás a címe s érdemesnek tartom ideírni elejé­től végig: Derült az est, a szél vadon zúgott, Bőszülten a folyam hullámzott S im ott ülék a parton és onnac l'igyelve a habok fehér Táncukra, érzém mellemet Dagadni, mint tenger, mikor vihart

Next

/
Oldalképek
Tartalom