Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-31 / 25. szám

1928 január 31. DÉLMAGYARORSZAG 3 II város hisszoBiicéfezer pengővel szubvencionál mV iiaromfi-fenyészfeEepe!. Hatósági akció a baromfitenyésztés fellendítésére. madik évben 400 kakast és 40 törzset, a negyedik és ötödik évben 500—500 kakast és 40—40 törzset. Ezenkívül nagymennyiségű fajtojást is. A város hatósága ezt a baromfimennyiséget a baromfitenyésztő egyesület utján kioszthatná a szegedi gazdák között, ugy, hogy a gazdák minden egyes fajbaromfiért egy közönséges baromfit adnának és minden fajtojásért egy közönséges tojást. Ezeket viszont a város napi áron értékesíthetné és igy kiadásainak legnagyobb része megtérülne. (A Délmagyarország munkatársától.) Szegeden, mint ismeretes, már hónapokkal ezelőtt megindult a mozgalom, amelynek célja, hogy a város gazdatársadalma minél jobban megkedvelje a baromfitenyésztést. Az utóbbi évek alatt ugyanis a külföldi kereslet ezen a téren annyira növekedett, hogy Magyarország nem képes akkora baromíitömeget produkálni, amelynek ne találna nagyszerű piacot a külföldön. A baromfiexport szinte hónapról-hónapra emelkedik, Szegedről is vagontételekben szállítják ki a vágott aprójószágot. K A Szegedi Baromfitenyésztők Egyesülete szervezte meg a mozgalmat, amelynek eredményeként a város hatósága is belátta már, hogy a baromfitenyésztés ügyével a hatóságnak is foglalkozni kell, mert, mint a mezőgazdaság minden más terén is, ezen a téren is a lehető legkűlterjesebb gazdálkodás folyik Szeged környékén, a szegedi gazdák pedig csakis akkor aknázhatják ki ezt a kínálkozó jó konjunktúrát, ha szakszerit tenyésztési rendszert alkalmaznak. Az egyik legutóbbi gazdagyülésen már szóbakerült ez is, hogy a városnak minta-baromfitenyészetet kel lene berendeznie, amely azután a szükséges tenyészanyaggal ellátná a gazdákat. A város hatóságában azonban nem volt valami nagy hajlandóság egy ilyen városi üzem berendezésére, a város hatósága inkább nagyobb támogatást helyezett kilátásba a magánvállalkozás számára. Valószínűleg ez hatott buzdításként az érdekeltekre, mert most három ilyen irányú ajánlat is érkezett a városhoz. Fodor Jenő polgármesterhelyettes és gazdasági tanácsnok hétfőn bejelentette a tanácsnak, hogy három ajánlatot kapott baromfitenyésztő telep létesítésére. Az elsőt Fazekas Endre nyugalmazott százados tette, akinek Sövényházá van nagyobb, 18 5 holdas bérlete. Itt hajlandó baromfitenyésztő telepet létesíteni, ha a város harmincezer pengővel szubvencionálja. Ebben az esetben három éven keresztül annyi nemes baromfianyagot, tojást és kakast bocsájt a város rendelkezésére, a mely elegendő a belterjes fajbaromfitenyészet meghonosítására Szeged egész határában. A második ajánlatot Kollauch Károly tette, akinek Újszegeden van tizholdas városi bérlete. Kollauch kilencezer pefkgő kölcsönt kér a várostól bjiromfi-tenyészbelep berendezésére és ezt a kölcsönt fajbaromfianyagban fizetné vissza. A harmadik ajánlat vitéz Szendrey Lászlóé és Szobotka Istváné, akiknek Felsőtanyán van 267 hold városi bérletük, ők nem kérnek szubvenciót a várostól, illetve a szubvenciót bérkedvezmény cimén kérik. Bérletükért jelenleg 27 és íélpengőt fizetnek holdankint. Ajánlatuk szerint öt éven keresztül csak tiz pengőt fizetnének, ami 22.690 pengő szubvenciónak felel meg öt év alatt és ezért már ebben az évben adnának a városnak 300 darab fajkakast, a második évben 300 kakast és tiz törzset (a törzs egy kakasból és négy ty;:,;1;ól áll), a harszegedi vezérképviselete FOJSi lO SOMM villamossági szaküzletében 421 Szeged, Kölcsey ucca -4. Ganz-féle villamossági részv. társ. Állandó móior raRtár eredeti gyári árakon Mólorok, dinamók bármely áramnetme, erőátviteli és vüági'ási berendez.sek építése. A tanács hosszas vita után ugy határozott, hogy a vitéz Szendrey-féle ajánlatot fogadja el további tárgyalások alapjául, mert Fazekas Endre bérlete nem szegedi területen, hanem Sövényházán van, tehát a szegedi gazdák magát a tenyészetet nem tanulmányozhatnák, Kollauch Károly viszont Újszegeden rendezné be telepét, amelyet a felső- és alsótanyai gazdák nem igen közelíthetnének meg. A tanács a legelőnyösebbnek pénzügyi szempontból is Szendreyék ajánlatát találta és megbizta Fodor Jenőt, hogy a szerződést vele, valamint a baromfitenyésztők egyesületével is mielőbb kösse meg. A számitások szerint a baromfiakció a városnak öt éven keresztül évenkint körülbelül kétezer pengőjébe fog kerülni, ezt az áldozatot pedig feltétlenül megéri az eredmény. WImmer Fülöp felebbezését. .Interpellációra adóit válasz iudomásulvéíelél nem lelne! megíeleSibezní". (A Délmagyaiország munkatársától.) Emlékezetes, hogy a decemberi közgyűlésen Wimmer Fülöp meginterpellálta a polgármestert a közgyűlés felfrissítése ügyében hozott közigazgatási bíróság Ítélete végrehajtása tárgyában. A polgármester válasza azt tartalmazta, hogy a januári közgyűlés elé fogja a tanács bevvinni a közigazgatási bíróság Ítéletét. Ezt a halasztó választ a közgyűlés tudomásul is vette. E közgyűlési határozat ellen Wimmer Fülöp felebbezést nyújtott be s kérte felebbezésében a belügyminisztert, hogy a tudomásulvételt kimondó közgyűlési határozat megsemmisítésével utasítsa a törvényhatóságot a közigazgatási bíróság ítéletének végrehajtására. A felebbezést a polgármester visszautasította azzal az indokolással, hogy a megtámadott közgyűlési határozat nem ügydöntő véghatározat s mint ilyen ellen felebbezésnek nincs helye. A visszautasító határozat ellen Wimmer Fülöp most felfolyamodást nyújtott be s felfolvamodásában kifejtette, hogy a felebbezését csak azért nem terjesztették fel s 'azt a felebbezés benyújtása után csak azért utasították vissza négyheti várakozás után, mert ezzel is csak az ügyiratoknak a belügyminisztériumba való feljutását akarják megnehezíteni. iiSvárosrentleze gyűlés országos politikával, puccsal és száficosárrai. Az úgynevezett »külvárosi nagybizottság« — mint ismeretes — vasárnap délután politikamentesnek hirdetett vándorgyűlést tartott a Módos-féle vendéglőben. Először Mihályffy László műszaki tanácsos a csatornázás terveiről tartott előadást, majd rátértek arra, amiért tulaj donképen összehívták a poli'.il-ameotcs vándorgyűlést. Elhatározták, hogy paprikát és tarhonyát, halbicskát és papucsot küldenek ajándékba Klebelsberg Kunó grófnak és az elnök kijelentette, hogy roszszaló-táviratot« küld Rassay Károlynak. Hogy valójában mi is történt ezen a politikamentes külvárosrendezési gyűlésen, kiviláglik az alábbi sorokból. Petrik Antal ur, aki ma*is adós egy kimondottan hozzá intézett nyílt levelemre adandó válasszal, vasárnap újra megjelent a porondon és a Módosféle vendéglőben névre szóló meghívókkal egy úgynevezett nagybizottsági gyűlést hívott egybe. Mint megnyitójában mondotta: vitaeste lesz a csatornázás tervei fe'.elt. Tényleg hallottunk igen értékes előadást Mihályfly László műszaki tanácsos úrtól, de hallottunk és láttunk ott mást is. Láttunk ugy száznéhány tagot számláló hallgatóságot, de láttuk ennek megnyergelését is egy önkényesen, minden parlamentáris formákat nélkülöző gyűlés levezetésében. Hallottunk várospolitikai kortcsksdésl is és hallottunk országos politikai vonatkozású dolgokat tárgyalni olyan formában, amilyet még ennek a egyformán lelkesen dolgozni akaró polgárok közé. Nem szállíthat akkor bizalmat és bizalmatlanságot jobbra és balra, puccsal és erőszakoskodással, ugy tüntetve fel a határozatokat, mintha azok egyhangúlag hozattak volna. Ehez már van szava még az egységespárti polgároknak is, mint ahogy igen helyesen jegyezte meg egy fehérhajú gazdaember a gyűlés puccsszerű bezárásánál: — Ilyent még nem őttem. Annyit tösz e szomszéd, hogy kuss paraszt. Nekünk azonban, liberális polgároknak ennél is többet tesz, nagybizottsági elnök ur. Precedenst látunk benne a jövőre. Látjuk jól, hogy ma ön, holnap talán már a keresztény zenészszövetség hoz hasonló módon határozatokat, szomorúan nevetségessé téve Szeged város polgárságát. Mert ki nem látja azt nevetségésnek, ha ön névre szóló meghívóval ősszecsődít hatvan egységespárli polgárt és azok bizalmatlanságot szavaznak annak a Rassay Károlynak, akit a közelmúlt választásoknál ennek a városnak 6009 polgára tisztelt meg bizalmával? 30.000 szavazó közül 60 bizalmatlan! Ugy-e, hogy ez a nagybizottság tekintélyének a rombolása?! . Nem találna-e engem 'mindenki cevetségesjiek például ebben az esetben ? Szeged iparossága 3000 tagot számlál, van vagy 28 szakosztálya, ezeknek elnökségei. Mint ahogy Petrik ur tette: összehívta a város szavazópolgárainak kéttized százalékát, Rassay választóinak 1 egész százalékát. Én is összehivatom az iparosság 1 egész százalékát, 30 | embert a szakosztályok vezetőiből és kimondjuk egyhangúlag, hogy 28 szakosztály nevében bizalmatlanságot szavazunk gróf Klebelsberg képviselő városnak józan polgársága nem pipált Éppen ez a j urnak% ^ert dacára h°gy m8gigérte, máig sem forma az, ami papirosra kívánkozik, hogy lássák azok, akiket illet, miként és hogyan lehet Szegeden politikai gyűléseket rendezni azoknak, akik kegyeltjei a hatalomnak. Amint láttuk: nagylére eresztett, agyondicsérő beszédekben bizalmat szállítottak a miniszter-képviselőnek paprika- és szerezte meg az ipartestületi ház építéséhez szükséges kedvezményes kölcsönt. De ez a határozat azután egész bizonyosan egyhangú lenne, nem ugy, mint a nagybizottságé, hogy utána az ott jelenlévő liberális érzelmű bizottsági tagok küiön értekezleiet tartottak, amely értekezlet a SsokanSSSaI egyetemben' de mindez szava" | következő levélben értesítetté Rassayt a bizalmak Semmi kifogásolni valő nincs benne, tisztán a lansá2i távirat megszületéséről. msga ügye az egységes pártnak és tagjainak, hogy mennyire és hogyan tisztelik meg képviselőjüket. Más azonban a nagybizottság, de különö- j sen más akkor, ha j a külvárosrendezés örve alatl egyoldalúan 1 — politikát dob be a városukkal szemben | Méltóságos dr. Rassay Károly urnák országgyűlési képviselő Budapest. Méltóságos Urunk! Kötelességünknek tartjuk, hogy a Szegeden mai