Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-31 / 25. szám

halasztották cl a főtárgyalást azzal, hogy a tanuk nem jelentek meg. A sorozatos elha­lasztások különösen francia radikális körök­ben keltettek megütközést, minek folyománya­képen szombaton két francia ügyvéd érkezeit meg Bukarestbe. A két párisi ügyvéd egy hal­van aláírással ellátott memorandumot akart eljuttatni Duca belügyminiszterhez, a minisz­ter azonban nem fogadta az ügyvédeket, ha­DÉL-MAGYARORSZÁG nem értesítést küldött lakásukra, hogy két órán belül hagyják el Bukarestet. Ilyen előzmények után nyitották meg ma délelőtt a tárgyalást. A délelőtt a hetven­kétoldalas vádirat felolvasásával lelt el. Ste­fanov mellett a vádlottak padján három er­délyi magyar ríiunkás is ül: Illés József, Gulya József és Luka László. nMMWtMHMMMMM 1328 január gcépviseiiiiáz liiEisiie megszavazta a hadikölcsönszakaszt, nem lesz valerszáoió. Malasiís: „Destrukció, hogy nem akarják valorizálni a hadikölcsönt". Budapest, január 30. Hiába volt az ellen­zék energikus harca: a képviselőház mam­muthtöbbségc ma megszavazta a »valorizá­ciós« javaslat hadiköícsön-szakaszát, amely jónéhány esztendőre elinlézte a hadikölcsön­valorizáció ügyét. A mai ülésen Esztergályos János után Gál Jenő beszélt a javaslat ellen. Szédítő, mennyi felesleges pénze volt az államnak — mondotta —, mégsem valorizált. Szilágyi Lajos megnyugszik a pénzügymi­niszter kijelentésében, mire Sándor Pál ki­jelenti, hogy Szilágyi magatartása — árulás. Amit a kormány ad, egyenlő a semmivel. Malasits Géza kijelenti, hogy destrukció, ha nem akarják valorizálni a hadikölcsönt. Gás­A.& uj hercegprímást toeiRíaÉtök Esztergom, január 30. Vasárnap délelőtt Magyar­ország hetvennyolcadik hercegprímásának instal­lációs ünnepségére kondullak meg az esztergomi bazilika harangjai. Felfelé törekvő ünneplő ma­gyarok tömegeitől feketéllett az esztergomi ba­zilikahegy oldala. Egynegyed tizenegy utáu ér­kezett a prímás fogata a bazilika főkapuja elé. A prímás skarlát biborosi' ruhában, biborszinü selyemcipőben, uszályos, hermelines gallérban, ez­alatt finom müvü csipke karingben, bibor reve­rendában érkezett. A kórusban felzendül az »Ecce Sacerdos Mag­nus». A biboros a brokátos bibor baldachin alatt belép a templomba, ahol 8000 ünneplő várja. A prímás bevonulása után Drahos János prelátus­kanonok felolvasta a Serédj Jusztinián kinevezésé­ről szóló pápai bullát, majd dr. Walter Gyula püspök-nagyprépost üdvözölte latin nyelven az uj főpásztort, háromszoros vivát hangzott az üdvöz­lésre, azután a galambősz nagyprépost flui kéz­csókra járult fiatal főpásztora elé. A hercegprímás írearaiiwiwwwwwwwwww i."> i A bélíerevmó : a A szegedi szocialdemobraía párt nagygyűlésen íiliakozotl Trianon ellen. (A Délmagyarország munkatársától.) Va­sárnap délelőtt a szociáldemokrata pórt sze­gedi szervezete nagygyűlést tartóit, hogy a minden elnyomás és igazságtalanság ellen küzdő párt Szegeden is tiltakozzon Trianon döbbenetes igazságtalanságai ellen. A Szé­chenyi Mozit zsúfolásig megtöltötte a hallga­tóság. A gyűlésen Kéthly Anna és Kabók Lajos országgyűlési képviselők a trianoni béke revízióját sürgették, beszédeikben rá­mutatva arra, hogy ez a revízió csakis az ország demokratikus átalakulása után vihető keresztül. Kéthly Anna szólalt fel először a nagygyű­lésen és Trianon keletkezéséről beszélt. El­mondotta, hogy az összeomlás Idején a szo­cialisták annextó és hadikárpótlás nélküli békét követeltek. — Trianon revíziója — mondotla Kéthly Anna — feltétlenül szükséges, miután ezt nem a józan ész és a belátás, hanem a kard és a titkos diplomácia alkotta. Trianon hatá­rai csak a dolgozók tönkrelételét jelentik. Az ország urai ülnek Trianon mellett és sir párdtj Elemér (kormánypárti) erre azt mon­dotta, hogy Tisza István ígéreteit ma már nem lehet beváltani. Pakots József kijelenti, hogy az uj hadi­kölcsön-szakasz nem egyéb, mint kendőzött negáció. . A pénzügyminiszter válaszolt ezután, aki kénytelen volt megállapítani, hogy teljes meg­oldást nem hoz ez a dolog, egyelőre azonban tovább menni nem lehet. A többség pedig ezután megszavazta a hadi­kölcsön-szakaszt. Az ülés végén Györki Imre arról szól, hogy végre likvidálják az emigrációt és tegyék le­hetővé Garami Ernő hazatérését. Az ülés 2 órakor ért véget. magához ölelte az ősz püspököt és arconcsókolta. A papság hódolata után Serédi Jusztinián meg­kezdte első főpapi miséjét, majd evangélium után szentbeszédet mondott: — Esztergomi érsek még ilyen nehéz viszonyok között nem foglalta el székét, — mondta többek között. — Az Isten törvényei ebben az egy szó­ban foglalhatók össze: szeretet, őrizzétek, ápol­játok szivetekben a szeretetet, tegyétek félre min­den önös érdeket, csak az egyház és haza javát tartsuk szemünk előtt. Mise után a prímás 300 vendégnek reggelit adott a primási palota termeiben. A reggeli alatt értesült megdöbbenve a prímás arról, hogy Zsit­vay Tibor házelnök és Ripka főpolgármester majd­1 nem szerencsétlenül járt a fagyos országúton. Zsit­| vay elnök autója az árokba csúszott, Ripka fő­| polgármester gépe felborult az egyik utmenti árok­; ba, de szerencsésen egyiküknek sem történt semmi ; haja. clalisták azért akarnak demokráciát, hogy ezen a címen követelhessenek azután igazságot. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kabók Lajos szólalt fel, aki kijelentette, hogy a reakciótól igazságot és békét várni nem lehet. A választójoggal foglalkozva azt mon­dotta, hogy egyetemi városokat építenek, de az általános titkos választójogra még mindig éretlennek tartják a nép széles rétegeit. Végül Szeder Ferenc volt nemzetgyűlési képviselő beszélt és adatokat sorakoztatott fel Trianon igazságtalanságairól. Kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt azon van, hogy Trianon revizióiát az egész nemzettel együtt működve kivívta. etmrrtrmTOTimgiwMm SZEGED^SAKKÉLET. Február 2-án, délután 4 órai kezdettel tartja a Szegedi Sakk-Kór első rendes közgyűlését. Ekkor ejtik ineg a szokásos választásokat, melyre a vá­lasztmány által kiküldött bizottság hivatalosan a következőket jelölte: Dr. Pálfy József elnök, Vil­nak, ahelyett, hogy megteremtenék Trianon j lányi Armand" dr. Kiss Albert, Gross Marcell és elpusztításának előfeltételeit. A magyar reak- Mindszentliy Lajos társelnökök, Zoltán Hugó és ció vezetőinek nagyrésze Trianonnak és az Zwickl Ferenc alelnökök, Szántó Pál főtitkár, Pesti ellenforradalomnak köszönheti létét. A szo- I Mihály titkár. Pauer Zoltán jegyző, dr, Hunyadi­i városi üzemek építik fel a városi strandfürdőt. I I „SzegssMiirtíáváíss" tioíga a tanács elül. Í (A Délmagyarország munkatársától.) Pálfy József tanácsnok a hétfői tanácsülésen ismer­tette azt a beadványt, amelyet a városi párt | nyújtott bű »Szeged-fürdőváros« ügyében, j Dr. Pálfy József tanácsnok elmondotta, hogy, a városi párt akciója a város idegenforgal­mának növelését célozza elsősorban. Ebben az ügyben az elmúlt héten megbeszélést is tar­tott az érdekeltekkel és a párt vezetőivel.' Az értekezleten az a kívánság merült fel, hogy, a város hívjon össze egy nagyobb bizottságot és erre a bizottságra bízza a részletek meg­beszélését. Elmondotta Pálfy tanácsnok, hogy a mult héten tartott értekezleten dr. Cserzy Mihály, a kereskedelmi és iparkamara titkára felhívta az érdekeltek figyelmét arra is, hogy a propagandát csakis megfelelő alapokon le­het eredményesen megindítani, mert a jelen­legi viszonyok között Szeged még nem fürdő. város. Hiába hirdetnék a külföldön, hogy itt nagyszerű intézmények, fürdők, üdülőtelepek vannak, a külföldi vendégek csalódva me­nekülnének, mert az ujszegedi partfürdők piszkosak, kényelmetlenek, szegényesek, ugyan ez a helyzet az egyetlen tiszai uszodában is. Felmerült az értekezleten az a terv is, hogy. a város megfelelő illusztrált füzettel propa­gálja a szegedi fürdővárost. Már vállalkozó is akadt a propaganda füzet kiadására, ha a város megfelelő anyagi támogatást ad hozzá. A hétfői tanácsülésen hosszú vita keletke­zett a kérdés körül. A polgármester eleinte ko­molytalannak tarlotta a kérdést, sőt a jelszót is, mert szerinte Szeged sohasem lehet olyan fürdőváros, amely varázserővel vonzaná ide a külföldieket. De később a polgármester meg­változtatta felfogását, különösen akkor lelke­sedett fel, amikor a tanács egyik tagja a hő­forrásra hivatkozott, mint nagyszerű propa­ganda eszközre. — Nem is lenne rossz gondolat — mondotla a polgármester —, felépítenénk a nagy, mo­dern városi strandfürdőt és megfuratnánk Újszegeden az uj, az ezerötszázméteres mély\-, kutat. A strandnak igy hőforrása is lenne.! Dehát egyelőre a városnak nincs pénze erre! a beruházásra. — De a pénzügyminiszter sem engedélyezné1 — szólt közbe dr. Tóth Béla főjegyző. — Engedélyezné bizony — mondotta meg-i győződéssel a polgármester. — Legutóbb, ami­kor szó volt a városi strand építéséről, én beszéltem Lukács miniszteri tanácsossal, aki' kijelentette, hogy a kormány ezt feltétlenül1 engedélyezné, mert a város bünt követne el, ka nem használná ki a Tisza vizét. Akkon azonban ez a terv elbukott, mert a városnak más, fontosabb célokra is kell a pénz. Abban a formában talán meg lehetne oldani a kér­dést, ha a városi üzemek maguk építtetnék fel a városi strandot, amely uj városi üzem lenne. A tanács végül is abban állapodott meg, hogy a kérdéssel mint üzemigazgatóság fog-, lalkozik, de az idén már semmi esetre sem gondol a városi strand felépítésére. A propaganda ügyében pedig dr. Pálfy ta­nácsnok javaslalára ugy határozott a tanács, hogy az értekezletet nem hívja össze, mert a város hatósága értekezlet nélkül is elbírál­hatja a kérdést, kimondotta azonban a tanács, hogy a propaganda füzetek kiadását szívesen támogatja bizonyos összeggel, de előbb tudni akarja, hogy mi lesz a füzet tartalma. Vass Gergely ügyész, Lőwinger Mihály pénztáros, Pick Lajos ellenőr, Weisz Imre háznagy, Liebmann Béla könyvtáros. Választmányi tagok: Béndek Ár« pád, Bölcsházy Pál, dr. Burger Béla, dr. Csikós­Nagy József, * Fischer Lipót, Görög Sándor, dr, Grosser Jenő, Konrád Alajos, Ivorponay János^ i Körmendy Mátyás, dr. Lustig István, Puskás Jenő, dr. Scháffer János, Schwarcz István, Szántay Kiss János, Szigeti Ernő, Vas Pál, dr. Vas Zoltán Jó« zsef, Weiszberger Marcell és Wolff Endre, szám« vizsgálók: Györki István. Orszáeh József és Weisel Samu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom