Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-29 / 24. szám

a szomszédja hat év óta elfoglalva tartja az ő jogos tulajdonát és jogos birtokát képező ingatlant, akkor ügyfelének is azt fogja mon­dani, hogy »ne bolygassa a nyugalmi hely­zetet'?« A magánjog szabályainak érvényesü­lése iránti érzék lehet kifinomodott, kicsi­szolt akkor, amikor a quieta non movere ál­láspontját hirdeti a törvénnyel megadott köz­jogi jogosítványok birtokháboritásával szem­ben? Lehet törvénytelen helyzetet védeni a nyugalmi állapot kényelmes célsze­rűségével? S a törvénnyel szemben célszerűségi és párt­politikai meggondolásokkal lehet védeni azt a helyzetet, amelyikben azok, akik elvesztették jogukat, leszavazhatják a jogok birtokosait? Nem tudjuk, honnan áll rendelkezésére az az adat, hogy a szociáldemokraták sürgetik a virilisták névjegyzékének kiigazítását. De ha már ez a valóságnak meg nem felelő adat felemlittetett, megkérdezzük: a politikai okos­ság nem tiltakozik-e az ellen, hogy politikai ellenfeleiknek engedjék át a törvényes rend helyreállításáért, a törvény rendelkezéseinek végrehajtásáért vivott küzdelem erkölcsi ered­ményeit és morális fölényét? Talán szabad — Tisza Istvánra hivatkozni Tisza István hívével szemben. Amikor Tisza Istvánnak az volt a meggyőződése, hogy a nemzeti lét legfőbb parancsa követeli meg a házszabálysértést, »egyszer, egyetlenegyszer« — ahogy ő mondta —, megtörténhetett, hogy a salus reipuhlicae nevében a képviselőház a saját maga által alkotott házszabályokat megsértse. Egyszer, egyetlenegyszer lehetett Tisza István szerííit megsérteni a szabályokat, de akkor is a képviselőház többsége 6értette jseg a saját maga által alkotott házszabályo­kat s ekkor is, meggyőződése szerint, az ál­lami lét őnfentarlási ösztöne cselekedett raj­tuk keresztül. Egyszer, egyetlenegyszer — mondotta Tisza István. A szegedi városháza urai pedig hét év óta állandósítják ts. törvényenkivüliséget, hét év óta tagadják meg a törvény végrehajtását. Az, aki hitében, meggyőződésében, magyar­ságában, az alkotmányos életről vallott fel­fogásában, egész világszemléletében Tisza Ist­ván politikájához hü maradt, helyeselheti-«, igazolhatja-e, támogathatja-e önmagának a törvénytől való függetlenitésében a mai város­házi rendszert s szállithat-e e rendszer szá­mára olyan elméletet, mely a törvény végre­hajtását »pártpolitikai és célszerűségi meg­fontolások« eredményétől teszi függővé. Mi azt hisszük, hogy nem. Egyszer, egyetlenegy­szer sem. (x.) gallérok, nyakkendők, harisnyák, mindenféle uri divatcikkek csipkék, szalagok, gyöngyök, csattok, tüllök és virágok óriási választékban rendkívüli olcsó szabott úraUon. Szavatolt minőségű scSiwelzi selyemharisnyik minden létező szinben 237b Pollák Testvéreknél Széeiienyi fér és CseUsnics utca. HwEf Saxlehner András természetes keserllvize t bélmUködést szabályozza, megszünteti a székrekedés kellemetlen k8vetke/^ny«lt és Idelekorín használva aok komoly bajt hárít el Tolitay Koméi előadása az iparkamarában. Külkereskedelmi mérlegünk és az iparpárlolás. (A Délmagyarország munkatársától) Tolnay Kornél nyugalmazott államtitkár, az Or­szágos Iparegyesület elnöke, szombaton este »Kül­kereskedelmi mérlegünk és az iparpártolás« cimen érdekes előadást tartott a kereskedelmi és ipar­kamarában. Az előadáson Szeged közéletének szá­mos kiválósága jelent meg és nagy figyelemmel kisérte Tolnay Kornél fejtegetéseit, aki a többek között a következőket mondotta: — A mult ősz folyamán az ország közgazdaság­gal foglalkozó és az iránt érdeklődő köreit szinte páni rettegésbe ejtette az a tény, hogy külkeres­kedelmi mérlegünk állandónak mondható pasz­szivitása hirtelen ijesztő módon felszökött. 1927. első kilenc hónapjában ugyanis 177 és félmillió pengővel több értékű árut hoztunk be külföld­ről, mint a megelőző év azonos időszakában s ugyanakkor kivitelünk értéke 17 millióval maradt vissza az előző év mögött. Az emiitett három­negyed év külkereskedelmi deficitje tehát 191 és félmillióval haladta meg az előző évit és össze­sen 276,4 millió pengőre rúgott. Sokan a keres­kedelmi szerződések révén keresik a baj orvos* szerét. A külkereskedelmi deficit kérdésének súly­pontja a szorosabb értelemben vett ipari terme­lésre esik. A lefolyt év első kilenc hónapjában áruk behozatalára fordított 834 millió pengőből 677 millió pengő iparcikkek behozatalának ellen­értéke volt. Ha ezt az összeget évente 20 szá­zalékkal apasztani lehetne, 3 év múlva büszkén mutathatnánk rá deficitmentes külkereskedelmi mérlegünkre. Hogy ez nem utópia, hivatkozom arra, hogy például 1926. évben 19 és félmillió értékű gyapjúból 38 millió értékű szövetet állítot­tak elő belföldön. Ugyanakkor azonban 50 millió, értékű gyapjúszövetet hoztunk be 25.500 méter-1 mázsa súlyban és 93.000 métermázsa nyers gyap­jút vittünk ki. íme a közgazdasági pazarlásnak valóságos iskolapéldája. Meg kell azonban küz­deni az akadályokkal, az érdekelt tényezők egyér-! telmü összefogásával. Ilyen tényező pedig, ugy nézem, három van, a hatóság, az érdekelt ke­reskedelmi és ipari körök és az egész társadalom mint fogyasztó közönség. A kormányhatóságnak feladata, hogy elhárítsa azokat az akadályokat, amelyek a társadalom munkájának útját állják és ilyen akadállyal az ipari vállalkozás lépten-nyo­mon találkozik. Rendezni kell az ipari hitel ügyét. Az iparosoknak viszont haladniok kell a korral és az immár tudománnyá fejlődő reklám minden módját fel kell használni a vásárlóközönség figyel­mének felkeltésére. A külföldi áruval szemben szükségleteik beszerzésekor mindenkor a hazai cik­keket kell keresniök. Tolnay Kornélt előadása végeztével az egvbo­gyűlt közönség meleg ovációban részesítette. HMMimi R Gazdasági Egyesület megkezdi az áiiatok törzskönyvezését és baromfi-, bor-, valamint gyümöicskfáfüfást rendez. (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton délelőtt a városháza dísztermében tar­totta évi rendes közgyűlését a Szegedi Gazda­sági Egyesület. Dr. Aigner Károly főispán nagyobb beszéd keretében nyitotta meg az egyesület közgyűlését. Indítványára a köz­gyűlés egyhangúlag örökös tiszteletbeli elnök, nek választotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármestert a gazdatársadalom és a város érdekében kifejtett munkásságáért. Aigner fő­ispán meleg szavakban üdvözölte a polgár­mestert, aki válaszában azt mondotta, hogy a föld a leghálásabb és a legigazságosabb a világon. A földet megcsalni nem lehet, aki a földdel jól bánik, annak a föld jól fizet, aki pedig rosszul bánik vele, rosszul fizet. Arra hivta fel a gazdák figyelmét, hogy minél erő­sebben szervezkedjen a földmivelés is, amint hogy az iparnak és a kereskedelemnek is már megvannak a maga világszervezetei. A város tanácsa és minden szerve igaz szeretettel fog­lalkozik, mint eddig, ugy a jövőben is a gazda­társadalom ügyeivel. A polgármester beszéde után Tarr József felolvasta az egyesület évi jelentését. Ezután dr. Aigner Károly főispán emelkedett szó­lásra és azt indítványozta a közgyűlésnek, hogy mivel gróf Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter a gazdasági szakiskolák emelésével a gazdatársadalom szellemi műveltségét oly hathatósan előmozdítja, válasszák meg a kul­tuszminisztert is örökös tiszteletbeli diszelnök­nek. A közgyűlés a főispán indítványát egy­hangúlag elfogadta. A zárszámadások és a költségelőirányzat letárgyalása után Tarr József igazgató felol­vasta a munkaprogramot. A gazdasági egye­sület kiterjeszteni kívánja a gazdasági szak­oktatást, téli iskolai tanfolyamokat, baromfi-, bor- és gyümölcskiállitást rendez. Tenyész­állatokat szerez be és megkezdi az állatok törzskönyvezését. Tejelő verseny, növényvé­delem, talajvizsgálat, nemes vetőmagtelepek szaporítása, gyümölcs-, állat- és terményérté­kesítő irodák, uj gazdakörök szervezése, uj székház alapítás, gazdasági könyvtár szerepel a munkatervben, azonkívül piacrendezés (fel­kiáltások: Ez a legfontosabb!), az uthálőzaií kibővítése, a szikes földek feljavítása és a borfogyasztási adó eltörlése (Ez is kellene na­gyon! — kiáltják ismét többen) egészíti ki a gazdasági egyesület ezévi munkaprogramját. A közgyűlés minden hozzászólás' nélkül magáévá tette a programot, majd a felment­vények megadása után megtörtént az egy­hangú választás. Eszerint: Diszelnökök: gróf Klebelsberg Kunó, dr. Somogyi Szilveszter, Bokor Pál, dr. Gerle Imre, dr. Kószó István, elnök: dr. Aigner Károly, ügyvezető elnök: dr. Fodor Jenő, alelnökök: Korom Mihály, Várhelyi József, Kiss Ferenc, igazgató: Tarr. József, főtitkár: dr. Széli Béla, főellenőr: Vé­kes Bertalan, ellenőr: Kaszó Elek, főjegyző: Habász Vilmos, jegyző: Komáromi Ede, fő­ügyész: dr. Tóth Imre, ügyész: dr. Hunyadi Vass Gergely, pénztárnok: Prungl Antal, I. gazda: Magyar Péter, II. gazda: Madarása János, számvizsgáló bizottság: dr. Simkó Ele­mér, Molnár Imre, Rózsa Béla. Választottaki ezenkívül 68 tagból álló választmányt. Legi 5szebb órák/ékszerek | részletre is Győri Bélánál Ä1« Javítást egy évi szavetossáaooi, ^karbantartást a legjutányosab­bán vállal FARKAS PÁL iróflépjavltó vállai&ia Tisza La.'os kOrut 24. (hőforrással szemben). Teleion: 10—70, írógépszalag»:: ÉS alkatrészek áüandóaa rckl&ron. 283 adomái és tréfál eddig csak Amerikában tudtak olcsón adni. Ma már a Délmagyarország előfizetői is hozzájuthat­nak ehhez a páratlan kedvézményfiez, ha a BORSSZEM JANKÓ a előfizetnek. Egy hónapra csupán ©O fillérért szállítjuk direkt Budapestről a lapot. — Tessék kiadóhivatalunknál a Eor&szcm Janltóí megrendelni t

Next

/
Oldalképek
Tartalom