Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-29 / 24. szám

1928 január 29. DÉLMAGYARORSZÁG 3 BoJ&autek Ottó megszökött Léváról0 meri négy tantárgyból buUásra állt és Szegeden föbelötte magát. Tengerésznek akart menni Jugoszláviába. (A Délmagyarország munkatársától.) A' Délmagyarország szombati számában részletesen beszámolt arról, hogy pénteken hajnalban Szeged-állomás rendőrőrszobájában igazoltatás közben halántékon lőtte magát Bohautek Ottó 15 éves lévai diák. A szerencsétlen kis diákot életveszélyes sérüléseivel beszállították a közkórházba, ahol azonnal megoperálták. Állapota azonban változatlanul súlyos és életveszélyes. A pénteki napon a kis diák mindössze annyit mondott el, hogy félt a rendőröktől és ezért fogta magára a revolvert. A megindult nyomozás során abban az irányban is kezdtek puhatolózni, hogy a kis lévai diák esetleg nem kémkedési célokból utazott-e le Szegedre. A kis diák zsebeiben azonban semmiféle különösebb irást nem találtak és nemsokára elesett az a feltevés, mintha a lévai diák kémkedett volna. A rendőrségről még pénteken reggél telefonon értesítették Bohautek Ottó Ipolyságon lakó szüleit, akik szombaton megérkeztek Szegedre. A kis diák atyja jelenleg a cseh hadseregben teljesit szolgálatot és amint elmondotta a rendőrségen, kölcsön kapott civilruháIxm volt kénytelen leutazni Szegedre. A szülők a rendőrségről egyenesen a kórházba mentek, ahol azonban orvosi parancsra még nem volt szabad beszélni nagybeteg gyermekükkel. A kétségbeesett szülők a rendőrségen határozott felvilágosítást nem tudtak adni arról, hogy gyermekük miért követte el az öngyilkosságot. A rendőrségen azután a szülők kihallgatása alapján megállapították, hogy Bohautek Ottó kalandvágyásból szökött meg hazulról. Az iskolában nagyon rosszul állt és a félévben négy tantárgyból bukott volna meg. Szülei, de különösen apja a legnagyobb szigorral bánt vele. A kis diák valósággal rettegett édesatyjától. Január elseje óta már rendszeresen nem is járt iskolába és diáktársai előtt többször emiitette, hogy tengerész lesz és felvéteti magát a szerb tengerészethez, ahol egyik rokona magasállásu tiszt. Léván az V. osztályos diák szállásadójának járó januári étkezés- és lakáspénzt már ki sem fizette, azzal hitegette, hogy január 15-ike után feltétlenül megküldik tartozásukat. Ezzel a pénzzel indult neki a világnak a kis Bohautek Ottó, aki előzőleg azonban szállásadójától ellopott egy revolvert. A szülők arra vonatkozólag semmi felvilágosítást nem tudtak adni, hogy a kis diák útlevél nélkül hogyan jutott át a határon. A szülők elmondották még, hogy a fiu minden bizonnyal Jugoszláviában lakó rokonuk- | MMMMMMMflíMftMMMMMMMMAnMNMMIMM tripie-sec, cherry-brandy. | marasquino 32 hoz akart utazni és ezért jött le Szegedre, hogy innen gyalogszerrel jusson át Jugoszláviába. Bohautek Ottó rendkívül érzékeny természetű volt. Amikor a rendőrök igazoltatásra szólították fel, azt hitte, hogy mint cseh állampolgárt letartóztatják, valószínűleg ezért határozta el magát végzetes tettére. A rendőrség a kis diák öngyilkossági ügyében lezárta a nyomozást. » *m miwnr arwwww mwwwwwnwawwm A és TIsjra István régi leivel. Cserő Ede dr.-nak őszinte tisztelettel. A közgyűlés csütörtöki határozata után, azt kéli hinnünk, le kell tenniök az érvelés, az argumentálás, a meggyőzés fegyvereit azoknak, akik a közhatalom mai birtokosainak törvénnyel össze nem egyeztethető magatartásával szemben a törvényességnek és a jogrendnek álláspontját igyekeztek érvényesíteni. A törvény szava, a közigazgatási bíróság határozata ugy pattogzik le róluk és lelkiismeretükről, mint a ki nem égetett agyagkorsó faláról a máz. Az értelmi meggyőzés elvégezte feladatát s nem rajta s nem a pajzsára vett igazság erején mult, hogy ez a küzdelem meddő maradt. Nem hallgathatunk el azonban anélkül, hogy az alkotmányos gondolkodás és a törvényesség szellemének nevében ne tiltakozzunk ama védelem ellen, amelyben a törvénnyel szembenálló felfogás — tizenkét évi hallgatás után az utolsó napon részesült. Azoknak, akik a régi magyar szabadelvüség uralma alatt nőttek fel, akik tekintélyüket, lársadalmi súlyúkat, pozíciójukat a maguk kétségtelen intaktságukon kívül annak a szabadelvüségnek köszönhetik, melynek támogatói, harcosai voltak s melynek politikai irányzata adott nekik is teret, levegőt, jogcímet a tisztes munkára és az érdemes érvényesülésre, azoknak kétszeres aggodalommal s kétszeres szigorú lelkiismereti vizsgálódással kell arra ügyelniök, hogy a multak hagych mányait nem veszélyezteti-e, a multak iradia pesti hazafiakat. A költészetben a bordal volt a legdivatosabb műfaj és a könyvpiac legfőbb kilátással szüret után hozta ki a költészet elmemüveit. ellenben nem fukarkodott a pesti sajtó a babérral Prégardt János úrral szemben, aki a »nagy Kristóf patika« tulajdonosa volt s »dicséretesen ismert hazafiságától buzdítva patikája számára a bécsi porcellán fabrikában oly gyógyszeredényeket, ibrikeket készíttetett, melyeknek mindenikére magában a fabrikában magyarul írattak a gyógyszerek nevei;. És igy Prég. urnák, ki hazánkban ezen dicséretes gondolat kivitelének legelőbben mutatá példáját, méltán nevezhetjük gyógyszertárát, első magyar patikának«. Azt is utána sóhajtja a tudósító a hírnek, hogy »talán száz év múlva már tökéllyel beszélnek magyarul Magyarországon.« Hát ami azt illeti, e tekintetben most már nincs is panaszra ok. A rendeletek és törvények nyelvétől eltekintve elég jól '«.izélnek magyarul Magyarországon. Az első virágkereskedőn 1838 nyarán nyilt meg Pesten a Dorottya uecában Benc Judith asszony jóvoltából. »A bolt belseje csinos és kedveitető látványt mulat 's mint valamely kertecskébe átvarázsolva képzeli magát a néző«. A virág ebben az évben nagy divatba jölt Pesten, — alighanem bécsi mintára, ahol ez időben rendezték az első virágkiállítást. A Wurm-házban levő ¡Magyarkirály«-fogadóban, Flórának nevezték el a virágos udvart, a Vadász-kürt bérlője Árkádiá-1 rendezett be az udvarán »edényekben zöldellő fácskákból« B vácziuccai Nándor-I^adó pedig egyenesen SemiTamis-kertjé-nek nevezte el olcaudires udvarát. Az időben csupa klasszikus műveltségű férfiak voltak a pesti sváb kocsmárosok. De erre az évre esik a modern technika bemutatkozása is Pesten: megjelenik az első gőzkocsi. Egy Voigt Sándor nevű német mechanikus mutatja be, aki tizezer ezüst forintért szerzet egyet Angliában s azt Bécs után Pesten is kiállította a Dunaparlon »a kereskedőségháza előtt« s »egy különösen készült deszkabódéban 20 ezüst krajcárért« mutogatta. A kocsinak nagysága nem sokkal haladja meg a közönséges kocsik alakját. Vaspléhból készült almáriomban történik a tüzelés, gőzfejlés s abban van a gépelyzés. Az almáriom előtt hat személyre való ülés, melyeket kívánság szerint fedél alá is lehet tenni. A kerekek fából vannak, nehézsége 05 mázsa. A huncut német május 31-én próbajárást is tett a gőzkocsival a Neugebende udvarán. Az első emeletről 40, a földszintről 30, az udvaron 20 pengőkrajcárért lehetett nézni. Félórai szuszogás után indult meg a Phaeton-szekér, de csak négy percig futott s a négyszögletes udvart háromszoros nekiiramodással se tudta bekocogni, noha »minden megállapodás után elég szén rakatott a hátul lévő tűzhelybe«. A negyedik próba után makacsul megállt a »gyalog-sebes-futó gépely« és semmi mesterkedésre meg nem indult többet. A nem nagyszámú nézőközönség »igen csalatva érzé magát« s aligha meg nem verték volna a németet, ha a hirtelen támadt zápor meg nem menti. De »ekkor kiki haza, vagy a kapuk alá siete az eső elől«. Ez volt a vasul első csődje Magyarországon. __ cióit nem sérti-e mai állásfoglalásuk. A mai közéletnek vannak szereplői, akik csak a maguk kikészitetlen bőrét viszik a vásárra. De vannak olyan szereplői is, akik, ha nem is akarják, minden állásfoglalásukban a magyar szabadelvüség tradícióit, a régi magyar liberalizmus princípiumait képviaelik. Éppen ezért, nem tulozzuk a szól: megdöbbenéssel olvastuk, hogy a régi szegedi szabadelvű pártnak egyik kitűnősége a. törvény végrehajtásának követelésével szemben »politikai célszerűségi és alkotmányos szempontokra* hivatkozik. Mindezek a szempontok természetesen érvényesülhetnek a kormányzat ténykedéseiben, érvényesülnek a végrehajtó hatalom intézkedéseiben, fontossággal bírnak még a törvényszerkesztés műhelyében is. A szentesitett és kihirdetett törvénynyel szemben azonban csak egyetlenegy szempont jogosult: a vonakodás, nélküli engedelmesség szempontja. A dezolució ott kezdődik, amikor a hatályos törvény végrehajtását megakadályozhatja a célszerűségre való hivatkozás. Aki a törvényt nem tartja megfelelőnek, annak egy állampolgári kötelessége van: alkotmányos eszközökkel küzdeni a törvény módosításáért. De amíg a törvény törvény, addig se aggodalom, se rosszalás, se helytelenítés, se célszerűségi, avagy politikai meggondolás nem állhat megvalósulásának útjába. A törvény a legfelsőbb" akarat. Egyes emberek pártpolitikai, vagy célszerűségi okokra való hivatkozással nem gátolhatják meg a legfőbb akarat érvényesülését. Mert, "na megakadályozzák, akkor az ő akaratuk erősebb, mint a törvény. Alkotmányos országban ez el sem képzelhető. Aki a törvény tiszteletéért küzd, az küzd az alkotmányért is. Határtalanul veszedelmesnek tartjuk tehát annak hirdetését, hogy a törvény végrehajtását alkotmányos, pártpolitikai és célszerűségi szempontokhoz kell szabni. Az alkotmányosság szempontja csak egyet követel, csak egyet követelhet: szó nélküli engedelmességet a törvénnyel szemben, össze, kellene fogni mindannyiunknak, ha egyszer az állami létet az a végveszély fenyegetné, hogy a törvényhozó akaratát a kormányzottak célszerűségi és pártpolitikai tekintetek kri-1 tikájának vetik alá s csak azt a törvényt hajtják végre, amelyiket célszerűnek találnak s megtagadják annak a törvénynek végrehajtását, amelyik pártpolitikai érdekeiknek nem kedvez. Nem hisszük, nem hihetjük, hogy dr. Cserő Ede és minden alkotmányosan gondolkodó ember nincs velünk ebben egy véleményen. Cserő Ede azt vallja azokkal szemben, akik a mások állal a törvény ellenére elfoglalt közjogi pozíciójukat reklamálják, hogy ne »bolygassuk a nyugalmi helyzetet«.. Ha ügyfele azzal a panasszal jön be irodájába, hogy Ferravlsi cfilnavasbor SK^ jobb. Kapható tlPSCHÍTZ .Megváltó" gyógyszertárban zeged, Kelemen ucca 11. szám. Főposta mellett. 62