Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-06 / 254. szám

éZEtíCD." SzerkcszlúM^: Deák Ferenc acco 2. Telefon: 13—33.-- Kiadóhivatal, iciflcsonkünyvtór és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 3M. ^ Nyomda: Uhv Cipói ucca 19. Telefon: lb-31.« »«»« » Vasárnap, 1927 november 6 $ $ $ III. ÉVFOLYAM254. SZÁM I MAKÓ : SierkcJzlflség és kiadóhivatal:1 (7rl ucca 6. Telefon: 131. szóm.« » « » « »' HÖDMEZÖVÁSÁRHELY: Szerkesztóség és kiadóhivatal: Andríiísy ucca 23. XelelOD: 49. szóm. «» «» « » « » (< » ára havonta 3*2O, vidéken és a fővárosban 3-öO, kUlfüldün 0-40 pcngo. Egyes szóm 16, vpsár- és Umtepnap 24 fillér. Flőllzetésl Az eltékozolt örökség. 'tegnapelőtt ez a hely Kossuth szegedi vonatkozásainak volt szentelve, a kormányzó Kossuthénak, aki Szeged népét nemzete büszkeségének és elárvult hazája oszlopának nevezte. Szabad legyen a mai napon, amikor a kormányzó ércbeöltözik a magyar országház mellett, Kossuth apánk-ról emlékezni, akit Saseged népe városa szivében már huszonöt évvel ezelőtt ércbe öltöztetett, noha Szeged népének sorsát akkor is lojális kezek igazgatták és akkoriban nem ment éppen lojális cselekedet számba szobrot emelni a Habsburgok detronizátorának. És Szeged mégis szobrot állított a forradalom vezérének, a Tiszák városa a glóriás kisértetnek, akinek njja állandóan foszforeszkáló mementót irt a" Tiszák falára. És szeged népe egy hétig ünnepelte Kossuth apánkat, akinek ércalakját a szivéből hozta napvilágra, valami olyau csodálatos áldozatkészséggel, aminek nem találni párját a nem éppen tékozló szegedi nép talán mindig megiratlannak maradó történetében. Minden hetipiacos napokon megostromolta a tanya ezüst obulusaival a szegedi szerkesztőségeket, amelyek a szoborakció elén állottak, a szombat este az iparos mesterek krajcárjaié és a vasárnap délelőtt az inasgyerekek krajcárjaié volt. A leleplezés napján szt az egy szobrot igazán a magáénak érezhette Szeged kis-polgársága és a szegedi hivatalos világ és lojális közélet vezetői magától értetődőnek tartották, hogy Szeged polgárságának örömünnepe ünnepe legyen a hivatalos városnak is. A törvényhatóság díszközgyűlést íartott, amelyen Kállay Albert, a Tisza-család bizalmi embere elnököl és Lázár György, a hatvanhetes képviselő volt az ünnepi szónok. Az Alföld fővárosa megelőzte az ország fővárosát Kossuth szobrával és Szeged magisztrátusa megelőzte az ország kormányát, amikor már huszonöt esztendővel ezelőtt jegyzőkönyvbe foglalta Kossuth érdemeit s elhatározta, hogy minden esztendőben hálaadó istentisztelettel üli meg születése napját. Csak huszonöt év telt el azóta és mégis olyan, mintha aeonok multak volna el a szegedi Kossuth-szobor leleplezésétől a budapesti Kossuth-szobor avatásáig. És ugy érezzük, ma kétszeres hódolat illeti meg a Tiszák szegedi jfielytartójának és Szeged egykori hatvanhetes képviselőjének emlékét, mert ha az ő konzulságuk idején ércbe nem öntik a magyar függetlenségi eszme szimbólumát, Szegednek nyilván máig sincs Kossuth-szobra és valószínűleg nem is lenne az idők végezetéig. Pedig ma már nem tilos kimondani a Kossuth nevét és nem kell attól félni, hogy a negyvennyolcas embernek megcsorbitják a pol« gárjogát és nagyobbra mérik az adóját. Oda jutottunk, hogy az ország fővárosában Széchenyi István, Deák Ferenc és Andrássy Gyula mellett megkapta a szobrát Kossuth Lajos is és legelsőnek a magyar állam heyezte rája. koszorúját A Kossuth Lajos neve belekerült a nemzet törvénykönyvébe, ezután hivatalos kötelesség lesz előtte tisztelegni — és mégis attól félünk, hogy amelyik órában Kossuth alakjára ráütötték a magyar állam hivatalos bélyegzőjét, abban az órában Kossuth Lajos megszűnt a magyar nép szívügyének lenni. Aki padig ugy érzi, hogy mi hibásan ítéljük meg a helyzetét, az nézzen körül a magyar. életben, ne is menjen tekintetével messzebb", Szeged határánál és higyjen a maga szemének. Hol ég ebben a városban az örökmécs Kossuth Lajos eszméi előtt? Melyik az a politikai szervezet, amelyiknek a szivéhez közelebb van a Klauzál-tér ércalakja, mint Szeged többi szobrai? Hol vannak azok a népkőrök, amelyek a háború előtt semmi hatalmi ostrom által bó nem vehető várai voltak a kossutbigondolatnak? Hol vannak a zászlós, Kossuthnótás, magyar fájdalomtól borongós cs magyar daccal iűtött összejövetelek Lajos napján és Kossuth halálának évfordulóján. És hová lett az egész országból az a fanatizmus, amely hónapokon keresztül a koszorúk százait hordta a szegedi Kossuth-szoborra, arany babérokat és ezüst pálmaágakat, cngeszteléseül annak a katonai brutalitásnak, amely a negyvenhatos közlegények borostyán-koszorúját letépte a szegedi szoborról? Azóta sokkal nagyobb brutalitásokat ért meg Kossuth történelmi alakja. Elkobozták róla azokat a koszorúkat, melyeket a magyar nemzet története rakott lábaihoz. Letépték róla a demokrácia, a jogegyenlőség, a sajtószabadság, a szólásszabadság örökzöld koszorúját, — hol, mikor, ki jajdult föl érte ebben a városban, amelyet ő elárvult hazája oszlop ának nevezett? Elnémultak a népkörök, amelyek róla nevezték magukat valamikor és hátat fordítottak neki, vagy harcba szálltak ellene a helyi néptribunok, akik valamikor az ő vállain kapaszkodtak a tömeg fölé. Valószínű, hogy nemcsak Szeged tékozolta el a kossuthi örökséget, ami egy negyedszázaddal ezelőtt rámaradt. A sok Kossuth-szobor, ameflyet huszonöt évvel ezelőtt a demokrácia szimbólumának szántak, mindenütt halott szoborrá vált. Csak ott maradt meg élő szobornak, ahol ellenséges kéz letaszította a talapzatáról és ahol megcsonkítva, sötét»zugokba internálva hallgatja a rab magyarok imádságait és átkait. Ahol a «szabad« magyarok élnek, ott csak halott szobrai vannak Kossuthnak. Ez nem Kossuth tragédiája, hanem a magyar nemzeté. MtrMlei^ eszközzel Carol ellen! Csütörtökön kezdődik a Manollescu-pör tárgyalása. ()2aá$.pesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: A Manoilescu-pör főtárgyalása csütörtökön kezdődik. A tárgyalásra csak névre szóló jeggyel lehet belépni. Manoilescu védői ma arra kérték a hadbiróságot, hogy miután a vizsgálatot már befejezték, helyezzék Manoilescut szabadlábra. A hadbíróság a kérést elutasította, azt azonban megengedte, hogy a védők Manoilescuval beszélhessenek. Vajda-Vojvoda Sándor volt miniszter és a nemzeti parasztpárt elnökségi tagja az Adeverulban nyilatkozva azt mondja, hogy az ügynevezett Carlista-mozgalommal kapcsolatban az a meggyőződése, hogy senki sem lehet inkább Garlista, mint mafla Carol, aki kijelentette, hogy minden körülmények között ellenzi a belső béke megbontását Romániában. Duca belügyminiszter felszólította a Közoktatásügyi minisztert, hogy indítson vizsgálatot Giulea kolozsvári egyetemi tanár ellen, aki egy cikkben azt irta, hogy a jelenlegi rezsim vége nem lehet más, mint mindén diktatúráé és vagy egy anarchista bombája vet véget, annak, vagy a diktátorok a forradalmárok börtönében fognak végezni. A Ciwantul szerint a kormány megbízta Románia egyik legnagyobb jogtudósát, hogv dolgozzon ki egy, olyan törvényjavaslatot, a mely büntetendő cselekménynek mi~ nősíts a Carol érdekében folytatott propagandát. Az ügyész egyébként az uralkodó személye elleni merénylet és az alkotmányos rend felforgatásának kísérletével vádolja Manoilescut. Kolozsvárról jelentik: Bernádtj György, az Erdélyi Magyar Párt alelnöke és Marosvásárhely polgármestere lemondott a párt alelnök ségéről és a pártból is kilépett, mert a párt tagjai számon kérték tőle a választási küzdelemben irt néhány cikkét. Bernády tudvalevőleg azt: a nézetet vallja, hogy a magyar pártnak együtt kell működni a liberális pártokkal. Kossuth. „Minden IdSk legnagyobb demokrata ve®éret. *« Budapest, november 5. A Kossuth-szobor leleplezési ünnepsége vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik. Az ünnepélyre csak jeggyel lőhet bejutni. A Himnusz eléneklése után a megnyitó beszédet Buzáth János alpolgármester,, a felavató beszédet Sipöcz .Tenő polgármester tartja, az ünnepi beszédet gróf Ápponyi Albert. Beszéde után a dalosszövetség karéneke következik, majd a szobor megkoszorúzása. Az ünnepség a Hiszekegy és a Szózat éneklésével ér veget A leleplezés alkalmából az angol politikai filég legjelesebb képviselői nyilatkoztak és egybehangzóan igen meleg hangon méltatják Kossuth érdemeit. Igv Baldwin miniszterelnök, Winston Churchill pénzügyminiszter, Cosrjrav az ir szabadállam miniszterelnöke, a munkáspárt vezérei közül MacDonald, Wedffewood ezredes, Henderson, Philippe, Snowden, a liberális párt vezérei közül Lloyd George és Sir Herbert Sámuel. Lord Rothermerc Ripka főpolgármesterhez intézett táviratot. .. Szombaton délelőtt egyébként Budapestre érkezett Olaszország küldöttsége. Conte de. Spmbury,