Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-06 / 254. szám

éZEtíCD." SzerkcszlúM^: Deák Ferenc acco 2. Telefon: 13—33.-- Kiadóhivatal, iciflcsonkünyvtór és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 3M. ^ Nyomda: Uhv Cipói ucca 19. Telefon: lb-31.« »«»« » Vasárnap, 1927 november 6 $ $ $ III. ÉVFOLYAM254. SZÁM I MAKÓ : SierkcJzlflség és kiadóhivatal:1 (7rl ucca 6. Telefon: 131. szóm.« » « » « »' HÖDMEZÖVÁSÁRHELY: Szerkesztóség és kiadóhivatal: Andríiísy ucca 23. XelelOD: 49. szóm. «» «» « » « » (< » ára havonta 3*2O, vidéken és a fővárosban 3-öO, kUlfüldün 0-40 pcngo. Egyes szóm 16, vpsár- és Umtepnap 24 fillér. Flőllzetésl Az eltékozolt örökség. 'tegnapelőtt ez a hely Kossuth szegedi vonatkozásainak volt szentelve, a kormányzó Kossuthénak, aki Szeged népét nemzete büsz­keségének és elárvult hazája oszlopának ne­vezte. Szabad legyen a mai napon, amikor a kormányzó ércbeöltözik a magyar ország­ház mellett, Kossuth apánk-ról emlékezni, akit Saseged népe városa szivében már huszonöt évvel ezelőtt ércbe öltöztetett, noha Szeged népének sorsát akkor is lojális kezek igaz­gatták és akkoriban nem ment éppen lojális cselekedet számba szobrot emelni a Habs­burgok detronizátorának. És Szeged mégis szobrot állított a forradalom vezérének, a Tiszák városa a glóriás kisértetnek, akinek njja állandóan foszforeszkáló mementót irt a" Tiszák falára. És szeged népe egy hétig ünnepelte Kossuth apánkat, akinek ércalak­ját a szivéből hozta napvilágra, valami olyau csodálatos áldozatkészséggel, aminek nem ta­lálni párját a nem éppen tékozló szegedi nép talán mindig megiratlannak maradó történe­tében. Minden hetipiacos napokon megostro­molta a tanya ezüst obulusaival a szegedi szerkesztőségeket, amelyek a szoborakció elén állottak, a szombat este az iparos mesterek krajcárjaié és a vasárnap délelőtt az inas­gyerekek krajcárjaié volt. A leleplezés napján szt az egy szobrot igazán a magáénak érez­hette Szeged kis-polgársága és a szegedi hiva­talos világ és lojális közélet vezetői magától értetődőnek tartották, hogy Szeged polgársá­gának örömünnepe ünnepe legyen a hivatalos városnak is. A törvényhatóság díszközgyűlést íartott, amelyen Kállay Albert, a Tisza-család bizalmi embere elnököl és Lázár György, a hatvanhetes képviselő volt az ünnepi szónok. Az Alföld fővárosa megelőzte az ország fő­városát Kossuth szobrával és Szeged magiszt­rátusa megelőzte az ország kormányát, ami­kor már huszonöt esztendővel ezelőtt jegyző­könyvbe foglalta Kossuth érdemeit s elhatá­rozta, hogy minden esztendőben hálaadó isten­tisztelettel üli meg születése napját. Csak huszonöt év telt el azóta és mégis olyan, mintha aeonok multak volna el a sze­gedi Kossuth-szobor leleplezésétől a budapesti Kossuth-szobor avatásáig. És ugy érezzük, ma kétszeres hódolat illeti meg a Tiszák szegedi jfielytartójának és Szeged egykori hatvanhetes képviselőjének emlékét, mert ha az ő konzul­ságuk idején ércbe nem öntik a magyar füg­getlenségi eszme szimbólumát, Szegednek nyil­ván máig sincs Kossuth-szobra és valószínű­leg nem is lenne az idők végezetéig. Pedig ma már nem tilos kimondani a Kossuth nevét és nem kell attól félni, hogy a negy­vennyolcas embernek megcsorbitják a pol« gárjogát és nagyobbra mérik az adóját. Oda jutottunk, hogy az ország fővárosában Szé­chenyi István, Deák Ferenc és Andrássy Gyula mellett megkapta a szobrát Kossuth Lajos is és legelsőnek a magyar állam heyezte rája. koszorúját A Kossuth Lajos neve bele­került a nemzet törvénykönyvébe, ezután hi­vatalos kötelesség lesz előtte tisztelegni — és mégis attól félünk, hogy amelyik órában Kos­suth alakjára ráütötték a magyar állam hi­vatalos bélyegzőjét, abban az órában Kossuth Lajos megszűnt a magyar nép szívügyének lenni. Aki padig ugy érzi, hogy mi hibásan ítél­jük meg a helyzetét, az nézzen körül a magyar. életben, ne is menjen tekintetével messzebb", Szeged határánál és higyjen a maga szemének. Hol ég ebben a városban az örökmécs Kos­suth Lajos eszméi előtt? Melyik az a politikai szervezet, amelyiknek a szivéhez közelebb van a Klauzál-tér ércalakja, mint Szeged többi szobrai? Hol vannak azok a népkőrök, ame­lyek a háború előtt semmi hatalmi ostrom által bó nem vehető várai voltak a kossutbi­gondolatnak? Hol vannak a zászlós, Kossuth­nótás, magyar fájdalomtól borongós cs ma­gyar daccal iűtött összejövetelek Lajos nap­ján és Kossuth halálának évfordulóján. És hová lett az egész országból az a fanatizmus, amely hónapokon keresztül a koszorúk szá­zait hordta a szegedi Kossuth-szoborra, arany babérokat és ezüst pálmaágakat, cngesztelé­seül annak a katonai brutalitásnak, amely a negyvenhatos közlegények borostyán-koszo­rúját letépte a szegedi szoborról? Azóta sokkal nagyobb brutalitásokat ért meg Kossuth történelmi alakja. Elkobozták róla azokat a koszorúkat, melyeket a magyar nem­zet története rakott lábaihoz. Letépték róla a demokrácia, a jogegyenlőség, a sajtószabad­ság, a szólásszabadság örökzöld koszorúját, — hol, mikor, ki jajdult föl érte ebben a városban, amelyet ő elárvult hazája oszlop á­nak nevezett? Elnémultak a népkörök, ame­lyek róla nevezték magukat valamikor és hátat fordítottak neki, vagy harcba szálltak ellene a helyi néptribunok, akik valamikor az ő vállain kapaszkodtak a tömeg fölé. Valószínű, hogy nemcsak Szeged tékozolta el a kossuthi örökséget, ami egy negyedszá­zaddal ezelőtt rámaradt. A sok Kossuth-szobor, ameflyet huszonöt évvel ezelőtt a demokrácia szimbólumának szántak, mindenütt halott szo­borrá vált. Csak ott maradt meg élő szobor­nak, ahol ellenséges kéz letaszította a talap­zatáról és ahol megcsonkítva, sötét»zugokba internálva hallgatja a rab magyarok imád­ságait és átkait. Ahol a «szabad« magyarok élnek, ott csak halott szobrai vannak Kossuth­nak. Ez nem Kossuth tragédiája, hanem a magyar nemzeté. MtrMlei^ eszközzel Carol ellen! Csütörtökön kezdődik a Manollescu-pör tárgyalása. ()2aá$.pesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: A Manoilescu-pör fő­tárgyalása csütörtökön kezdődik. A tárgyalásra csak névre szóló jeggyel lehet belépni. Manoilescu védői ma arra kérték a hadbiró­ságot, hogy miután a vizsgálatot már befe­jezték, helyezzék Manoilescut szabadlábra. A hadbíróság a kérést elutasította, azt azonban megengedte, hogy a védők Manoilescuval be­szélhessenek. Vajda-Vojvoda Sándor volt miniszter és a nemzeti parasztpárt elnök­ségi tagja az Adeverulban nyilatkozva azt mondja, hogy az ügynevezett Carlista-moz­galommal kapcsolatban az a meggyőződése, hogy senki sem lehet inkább Garlista, mint mafla Carol, aki kijelentette, hogy minden körülmények között ellenzi a belső béke meg­bontását Romániában. Duca belügyminiszter felszólította a Köz­oktatásügyi minisztert, hogy indítson vizsgálatot Giulea ko­lozsvári egyetemi tanár ellen, aki egy cikkben azt irta, hogy a jelenlegi rezsim vége nem lehet más, mint mindén diktatúráé és vagy egy anarchista bombája vet véget, annak, vagy a diktátorok a forra­dalmárok börtönében fognak végezni. A Ciwantul szerint a kormány megbízta Románia egyik legnagyobb jogtudósát, hogv dolgozzon ki egy, olyan törvényjavaslatot, a mely büntetendő cselekménynek mi~ nősíts a Carol érdekében folyta­tott propagandát. Az ügyész egyébként az uralkodó személye elleni merénylet és az alkotmányos rend fel­forgatásának kísérletével vádolja Manoilescut. Kolozsvárról jelentik: Bernádtj György, az Erdélyi Magyar Párt alelnöke és Marosvásár­hely polgármestere lemondott a párt alelnök ­ségéről és a pártból is kilépett, mert a párt tagjai számon kérték tőle a választási küz­delemben irt néhány cikkét. Bernády tudva­levőleg azt: a nézetet vallja, hogy a magyar pártnak együtt kell működni a liberális pár­tokkal. Kossuth. „Minden IdSk legnagyobb demokrata ve®éret. *« Budapest, november 5. A Kossuth-szobor leleplezési ünnepsége vasárnap délelőtt 11 óra­kor kezdődik. Az ünnepélyre csak jeggyel lőhet bejutni. A Himnusz eléneklése után a megnyitó beszédet Buzáth János alpolgármes­ter,, a felavató beszédet Sipöcz .Tenő polgár­mester tartja, az ünnepi beszédet gróf Ápponyi Albert. Beszéde után a dalosszövetség kar­éneke következik, majd a szobor megkoszorú­zása. Az ünnepség a Hiszekegy és a Szózat éneklésével ér veget A leleplezés alkalmából az angol politikai filég legjelesebb képviselői nyilatkoztak és egybe­hangzóan igen meleg hangon méltatják Kossuth érdemeit. Igv Baldwin miniszterelnök, Winston Churchill pénzügyminiszter, Cosrjrav ­az ir szabadállam miniszterelnöke, a munkás­párt vezérei közül MacDonald, Wedffewood ezredes, Henderson, Philippe, Snowden, a libe­rális párt vezérei közül Lloyd George és Sir Herbert Sámuel. Lord Rothermerc Ripka fő­polgármesterhez intézett táviratot. .. Szombaton délelőtt egyébként Budapestre érkezett Olaszország küldöttsége. Conte de. Spmbury,

Next

/
Oldalképek
Tartalom