Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-06 / 254. szám

Jf Turín vá?os polgármestere. A pályaudvarom a miniszterelnök nevében Bárczy István helyettes államtitkár, a főváros részéről tiber Endre tanácsnok fogadta a küldöttséget. Az üdvözlésekre Bodrero államtitkán váiasíoit. A szoborrá a leleplezés után a bejelentések szerint kétezer küldöttség kétezer koszorút fog elhelyezni. A budapesti Horvay-féle Kossuthszobor a statisztika adatai szerint a hetvennegyedik Nagymagyarország területén. Az elszakított területeken 22-őt romboltak le. A parlamentben '.létfőn tárgyalják a Kossuth-törvényt. A pol-matiné ma délelőtt pontosan 11 irakor Belvárosi Moziban. Jegyek 1—4 pengőig. w, Munkásotthon tánciskolájában minden hő elején u/ táncUurxus kesdődik Oláh Elek tánctanár vezetése mellett. TANITASRA KERÜLNEK a legújabb-táncok uj mődszer szerint. Vasárnap lincgyakorlö vendégest. Jazz-band. Beiratkozni lehet szerdán, szombaton és vasárnap este NI8Y TOMBOLA ESIÉLÍ ma és minden vasárnap ass Európa-kávéházban. Szolid és figyelmes kiszolgálás, Rendes kávéházi árak. Zene reggel 4 óráig. Szíves látogatást kér Baksal Géza, kávés. pfftMAGYASORSZAG gári pártok szónokai 5 perces beszédeket mondanak, a szocialisták kifejtik élÍáspoBfc« jukat, hogy miért nem vettek részt a mai hatalmasságok vasárnapi szoborleleplezési ünnepéu. ' " Londonból jelentik: Kossuth' Lajos 63ob*ának leleplezése alkalmából " ' " Lloyd George üzenetet tett közzé, amelyben Kossuthot ia minden idők egyik legnagyobb demokrata vetérének nevezte. Csodálatának ad kifejezést az iránt a vezér iránt, akinek tiszteletére emléket állítottak. Mint Mazzini és Garibaldi, Kossuth is nagy bajnoka volt a nemzeti függetlenségnek — mondja Lloyd George — ét(az elnyomó önkény ellen küzdött. — Itt Angliában még emlékszünk' arra az időre, amikor partjainkra lépett és büszkén gondolunk arra, hogy azzal a tisztelettel fogadtuk, amelyet megérdemelt. Nagybritanpia szive mindig együtt dobog azokkal, akik a végzet ellen és a szabadságért küzdöttek és én, mint olyan ország polgára, amelynek a szabadság mindig drága volt, csatlakozom enm nelj a nagy, embernek emlékéi üolatho?. Békéscsabáról jelentik: Ma efte Kossuth-szobor előtt rendezett népség után indult el a békéscsabai 30 íagu stafétája a budapesti Kossuth-szobor lelepleaeefi ttaft^É pére, A staféta 15 biciklistából ís 15 fuiHbr áll. A trianoni határ mentén szedeti gally bői készült koszorút és a megszállott Aradr egy marék földet visz magával. A slafét^ egész éjjel jutva teszi meg u 200. kilométerei utat és utolsó tagja a nyugati pályaudvari elől az Alkotmány-uccán végig körülbelül áéfelőtt 11 orakop teszi meg a befejező részlete^ A Budapesti 'Értesítő jelenti: , . A Nemzeti Szinház ma esti Kossuth-előadásán is ünnepelte á közönség a szerző Hegedűs Lórántot és a fcü szereplőket. Hegedűs Lorántot némelyik felvonás után tizszer is a függöny elé tapsolták* A nézőtér zsúfolásig megtelt. A közönség so? raiban számosan foglaltak helyet az orsz.ig minden részébői a holnapi ünnepre érkezett vidéki küldöttségek tagjaiból is. Összeomloií egy gyiilé^ház: 120 halott, 170 sebesíti412»1 0Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) | egy ház, amelyben nőgyüiést tartottal Londonból jelentik: Sanghaiban összeomlott i nő meghalt, 170 megsebesült. Az ügyészség megtiltotta a cselt lapoknak, hogy a vasutassztrájkról írjanak. ' (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Az ügyészség megtiltotta a lapoknak, hogy a vasutassztrájkról írjanak. Ennek dacára a Pravo Lidu mai számában megirla, hogy hétfőn a passziv rezisztencia általánossá válik, hacsak a kormány aldi« megfelelő ajánlatokat nem tesz. A telierszáViJ tásban már is óriási nehézségek merüli Áfel, a teherpályaudvarok zsúfolva vannak áruval. A Pravo Lidut elkobozták. Decemberig meghosszabbították a Templomtér rendezésére kiirt tervpályázat©! (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Ismeretes, hogy a kultuszminiszter eszmei tervpályázatot Hirdetett a fogadalmi templom környékének és a Templom-térnek művészi kiképzésére. A pályázat határidejét november elsejében állapították meg és alig mult J ej egy nap is, hogy ne érkezett volna Szegedre egyik-másik neves építész, aki személyesíti végzett terepszemlét a templom körül. A nagy. érdeklődés most arra indította a kultuszminisztériumot, hogy, a pályázatok beadásának határidejét december elsejéig kitolta azzal az indokolással, hogy minél több terv kerüljön a minisztérium birtokába. Mikor még autonómiánk volt. írta: Móra Ferenc. Tekintettel azon ténykörülményre, miszerint piunicipiális önkormányzati jognak a kormány által cszközleni szándékolt sérelme feletti vita folyamán... Hiába no, nem erőltetem tovább, nincs tehetségem a történetírásra. Pedig a témám nagyon kívánná az emelkedettebb stílust. Azokról az időkre! akarok írni, mikor még megvolt az autonó-. miúnk nekünk, tekintetes törvényhatóságoknak. •Mert mintha már rég nem volna meg. Körülbelül igaza volt annak a képviselőnek, aki ezt mondta a parlamentben, hogy az autonómia eddig is csak látszat volt. Hát persze, hogy az Volt s éppen az ért benne legtöbbet. ... A háború végo felé minálunk is nagy volt fez iuség, mint másfelé. Még akkor nem jöttünk rá arra, hogy egymást is megehetjük, hanem csináltunk mindenféle inségbizottságokat megfele. lő elölülőkkel és alelőlülőkkel. (Ez a legszebb magyar szó, még az emberiség sárgarigó-korából származik.) Somogyi Szilveszter polgármester pedig azt csinálta, hogy a Wertheim-szekrényét telerakta hatósági kenyérrel, meg hatósági szalámi* íval és sajátkezüleg karajolt belőle mindenkinek, aki azt mondta, hogy éhes, Már most éu nem tudom, a közigazgatási törvény jogot ad-e arra a polgáraiesterekaek, hogy megi&aiételjék a bibli?i árpakenyerek és hidak csodáját, 4e a ttiétfr tnegcsiaálta és nemcsak emberségesen csinálta, JJJL« i?m okosan is. Lekenyerezte vele az egész autofőntiát, Azt szavazzuk meg a közgyűlésen, amit akarunk, de csak azt akarjuk megszavazni, amit a polgármester elénk ád. Mert vagy igaza van neki, vagy nincs. Ha ig^za van, akkor nem tusakodhatok az igazság ellen, ha pedig nincs igaza, csak nem szomoritunk meg olyan rettentő jő embert, mint a >Veszten? Azt hiszem ma korülDeiül igy áll a közigazgatási autonómia ügye hazánkban minden rendes helyen, ahol egy rendes Vesztere az impérium. Hát akkor hogy állt, mikor még volt autonómia? Mondjak kétszáz esztendővel ezelőtt. Hát azt is megmondom, még hozzá hitelesen. Hála annak a pesti körúti könyves butiknak, ahoi valami elfakult irhával összefűzött penészes kézirat-csomót szedtem ki a sajttakarásra hivatott limlomokból. — Hogy ez? — kérdeztem, — Ettől dohot kap a sajt. Ürgeti-forgatja a boltos a negyedrét árkusokat és kinézvén belőlem a jámbor vidékit, azt mondja szigorúan: — Egy pengő. Nagyon ritka. — Nem lehet az — mondom - megér ez kettőt is. S mivel csupa szives jó emberek laknak Pesten, megkaptam a salabaktert két pengőért, még be is tekerték selyempapirosba, ét is kötötték nemzetiszínű zsineggel, amiből nagy őröm lett otthon, legalább nem mondhatta az unokám, hogy apapa Üres kézzel jött haza Pestről. A salabaktert pedig hoztam haja mert az azt illeti. Levés a^ pcffi egyé}?, j&ipfc Szeged várós computusa, vagyis kézzel irott zárószámadása a XVIII- század ejső feléből, III. Carolus császár idejéből. Az ördög keresse azi pj#$t már, npgj; haanau, mikor,, mi szél kavarta a pesti antikvárius limbusába. Lehet, hogy már száz esztendeje kiselejtezték valami hivatalos hombárból, lehel, hogy valami tudós padlásán találták éretlennek az egerek. A fő az, hogy megvan, hazakerült s a legjobbkor játszotta kezemre a játékos véletlen, mintha csak efre az alkalomra tartogatta volna. A kor< mány bizonyosan tudja, hogy íiiéxt i'ogta rá a csörgeraetélőt az autonómia laskájára.. djp^ gyöngédsé-gből-e, miből.e, nem mondja el, ••fho^yi.: niily'irt tapasztalatokat szerzett a közigazgatási konyh • i. Nohát a computus segit rajta. Abból ország-világ láthatja, hogy muszáj a körmére ütni az autonómiának, olyanokat müveit — kétszáz évvel ezelőtt: Kezdjük mindjárt a konyhán, ha már úgyis ott i .vagyunk. Ugy nézem a számadásokból, hogy a vá< ros jövedelmének a fele a kéményen ment ki ab-' ban az időben. Hiszen a hivatalos dinomdánomot ma se utáljuk éppen, de ahhoz képest i^égis elkorcsosodtunk, amennyit az ősök ettek-ittak. Születés, temetés, névnap, vásár, bucsu, kutásás, keresztelés magától értetődőleg mind traktával járt, de abban valami magasrangu humor vap, hojv az adó szedés is nagy ita íozássa,! volt összekötve. Az 1722-ik esztendőben Müller János perceptor uram nótárius urammal együtt két akó bort ivott meg porció szedéskor a város.ko • májában. Szép szokás volt, kár, hogy kiment divatból, gondolja meg Bud János, nem lehetne ? ugy népszerűsíteni a forgalmi adót, hogy felét Is*1 innák az adótisztek és az adóalanyok; ftiglébij azon összebékülnénekSok ment a város kasszájából ájtatosságra is. Ez alatt öem a szentelt, gyertek p ünn ?f>; misék értendők, hanem, az azpkat köyető agapíKsárosnak valtak fra^káSKaai. •faristái, nu-