Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-09 / 231. szám

< » GV \KORSZAG 1927 október 9. m KS* Még három Hét I la 'SSiT, Cipőáruk £>JJ* évi némber J.,g Kiárusít tatnak. Hó- és SűTCif^ÖSí. Koronái és CicSImann cipők kiárusítása. 1*/ÍEJr\t SSCQGŰ0 Kölcsey II. í. Jelefon 18*15, WS" Ne mulassza el a kedvező alkalmat!!! ^ A szegedi Móra Ferenc Irodalmi Társaság 2027 október l.-i közgyűlésének ünnepi beszédéből. Most száz éve, 1927 október 1-én jelentek meg tudvalevőleg Társaságunk balhatatlan névadó ősé­nek, Móra Ferencnek összegyűjtött müvei első izben, hat kötetben. Azóta sok száz kiadást értek meg, de Társulatunk mégis ezt a dátumot üli meg évről-évre kegyeletes emlékezéssel. Külö­nös fontosságot tulajdonítunk a mai centenáris ünnepnek, mert —• miként lejebb kiderül — az előadónak sikerült Móra Ferenc immár klasz­szilaissá vált irói egyéniségéről uj, fontos ada­tokat felfedezni, melyek a Móra-problémát, amely az ujabb irodalomtörténelet és a napisajtót is annyit foglalkoztatta, telejeseu uj szinben tüntetik fel. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hajránk most száz éve végzetesen súlyos időket üt át Ekkoriban volt az u. n. Első Világháború, nelyet azóta tudvalevőleg öt másik követett, öt >lyan, amelyhez képest az első valósággal gyerekjá­ték volt Magyarországnak azokban a súlyos idöiban, iz első világháborút megelőző és követő évti­:edeiben Szeged marosának egészen különös sze­;epet juttatott a sors ugy politikai, mint kulturá­Ss tekintetben. A város politikai jelentőségéről ez­ittal ne essék szó: minden históriai kézikönyv bőségesen megemlékezik róla. Ellenben kevesen tudják, hogy Szeged akkoriban valósággal fokusa rolt az ország tehetségeseinek. Hiszen azokban iz évtizedekben görnyedtek a különböző szegedi pedakdók és hivatalok kopott Íróasztalai mellett Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény. Itt fejlettek fel íagyszerü ujsságirókká Békeffi Antal, Balassa Ár­uin, Szakáts Andor, Balassa József, Dettrc János, Pásztor József, Damó Oszkár. Itt fakadt virágba uhász Gyula, Babits Mihály, Farkas Antal lírája, itt teljesedett be ifj. Móricz Pál, Alba Nevis, Ba­tózs Béla, Cscrzy Mihály, irói vénája. Nagyszerű tulturhistorikusok, mint Tonelli Sándor, szociolo­jusok, mint Domokos László, bibliofilek, mint >zalay József, humoristák, mint Lipcsey Ádám :s Molnár Jenő innen szórták szerte az országban tudásuk, szellemük tarka, pompázó kincseit Va­ösággat perikleszi aranykora volt ez az idő Sze­•ed szellemi múltjának. Abban, hogy Szeged az ország kulturális éle­ének élére lendült, döntő szerepe jutott annak a 'érfiunak is, akinek halhatatlan nevét irodalmi Sársaságunk a zászlajára irta. Móra Ferenc nevo ízekben az időkben vált fogalommá. Hogy mitje­ientett Móra a száz cv előtt élt magyar népre, ar­•ól bőségesen beszámolnak Társulatunk Évköny­. ei és beszámol' róla az a hatalmas Móra-szótár, ímely a száz év előtti magyar kulturának valósá­gos kincses bányája. A szegedi egyetemen most )tveu éve, 1977-ben külön monologia tanszéket illitottak s az egyetem történeti intézetében kü­lön graíologiai szeminárium létesült most huszonöt éve, 2002-ben, amelynek — tudjuk — egyik Ieg­cseniálisiabb kutatási eredménye abban állott, hogy umutatía, hogy a 20. század első felében fel­t'eltünő Móra-kéziratok tulajdonképen egy óriási nérelü históriai tévedés dokumentumai: ezek a kéziratok voltaképen egy tizenhetedik századi sze­gedi török pasa íródeákjának arabs betűsorai, nelyekbe a magyar szöveget a 20. század újság­szerkesztői, kiadói és szedői csupán belemagya­rázták. Ez volt az első nvom, amelyen tovább haladva mai centenaárls emlékülésünk szenzációjához ju­tottunk el. Az utóbbi esztendők szorgos vizsgáló­dásai ugyanis arra a megdöbbentő megállapításra vezettek, hogy a Móra Ferenc ueve csupán legendát ta­kar, Móra Ferenc, mint ilyen voltaképen sohasem is létezett, hanem élt a 20. szá­zad elején Szegeden egész csomó legkülön­bözőbb foglalkozású egyén, akik mind visszaéltek a Móra Ferenc uevének párat­lan nagyszerűségével, felvették azt s ezek együttvéve alkotják az a kollektív egyéni­séget, amelyet mi Móra Ferenc néven tisztelünk és szeretünk. Nem is igen értjük, hogy elődeink hogyan él­hettek abban a naiv hitben, hogy ez a sokféle Móra Ferenc, akinek mindegyike önálló, kitelje­sedett egyéniség, akiknek mindegyike külön-külön egy-egy életre való munkát végzett és értéket termelt, hogy ezek a Móra Ferencek miképen férhettek volna el egyazon emberélet rövidre sza­bott határai, egyazon emberagy korlátai közé? Aprólékos kutató munkával sikerült végre ennek a mítosznak az ingoványaiban rendet teremtenünk. S miként egykor Ivari Lachmann, a nagyszerű filologus szétbontotta a homéroszi költeményeket s kimutatta, hogy azok hány külön-külön részből szövődtek össze, vagy amint vagy százhúsz éve valami Drews nevű theologus kimutatta, hogy Krisztus, mint históriai egyéniség, sohasem is élt, hanem csupán egy asztrális legenda leszürődése, vagy mint ahogy Napóleonról is kimutatta egy Péres nevű francia, hogy ez a francia sáfár volta­képen csak egy napmitosz alakja, — ugyanis sike­rült Móra Ferencről kimutatnunk, hogy emögé a hallatlanul népszerű név mögé legalább la-féle egyén rejtőzött s hogy ezek együttvéve alkotják azt a legendás Móra Ferencet, akinek nevét Irodalmi Társaságunk büszkén viseli s akinek remekmüvei ma száz éve először kerültek érthetetlen tévedés folytán egy gyűjteményes kiadás selymes kötetei­ben együvé. Szorgos részletkutatásaink eredményeképen kide­rítettük,-hogy a 20. század első felében a következő Móra Ferencek éltek a magyar nép köztudatában. Volt 1. egy Móra Fereuc, aki tanár volt Felsőlövőn; 2. egy Móra Ferenc, aki mint Urai poéta tün­tette ki magát; 3. egy, aki Pesten egy napilapnál torrektor­kodott 4. egy hírneves botanikus; 5. volt Szegeden egy Móra uevu könyvtáros, később a Somogyi-könyvtár igazgatója. G. volt egy historikus Móra Ferenc, akinél job­ban senkisem ismerte Magyarország, közelebbről az Alföld és mégközelebbről Szeged történeti múlt­jának ezer csinját-binját; legnevezetesebbek e té­ren a Hóbajártpasa történetét kutató müvei; 7. Móra Ferenc uéven élt továbbá egy régész is, aki a kunágotai sírokról nagykomoly tanul­mányt irt, s akinek roppant érdemei vaunak a szegedi muzeum régészeti osztályának felállítása és fejlesztése körül; 8. volt egy etnografus-Uőra, akinél mélységeseb­ben magvai- tudós még uem ismerte a magyar paraszt lelkét, eszejárását, művészetét és beszédjét; 9. vannak adatok, amelyek szerint volt egy Iszormékbundákl legelegánsabb kivitelben és legelőnyösebb árakon ROSMANN SZÖRMBÁRUHÁZBAN, KÁRÁSZ UCCA £1 ne mulassza megtekinteni raktáramat 23 ANGOL férfi KELMÉK 28 nagy választékban legolcsóbban Lévai Henrik Szőrme raktár! í Móra Ferenc, aki Magyarországnak eddig legszebb elemi iskolai olvasókönyveit irta meg -"Virágos­kert< formájában; 10. Volt aztán egy Móra, aki politikával foj lalkozott; 11. volt egy Móra Ferenc, akit általában * humorista kategóriába soroztak a kortársa!; 12. volt továbbá egy regényíró Móra, a Jókai mesefájáról, Mikszáth és Gárdonyi mellett sudár­ba szökkent nagy magyar mesélő, akinek vfiuek a búzamezőkről: cimű kétkötetes regénye az Első Világháború utáni magyarságnak monumentális epopoejája; 13. volt egy Móra Ferenc, aki notórius desltuk* tiv hírében állott, most száz éve ezzel a gúnynév, vei illették azokat, akik tisztán, morálisan, mágya* rabban nézték a világ és a magyarság dolgáit; 14. sikerült kikutatnunk, hogy volt egy Móra, aki Szegeden a Dugonics-Társaságnak s egy másik, aki Pesten a Petőfi-Társaságnak volt a tagja; az utób­bi nem lehet azonos az előbbivel, többek között már csak azért sem, mert a szegedi Móra Ferenc feltétlen és istenáldotta tehetség volt; 15. a Szegeden szereplő Móra Ferencen kivüt volt aztán egy másik, aki egy nagy budapesti napilap főmunkatársa volt; 16. s végül volt egy ujságiró Móra Ferent', mán abban az időben is nagyon jeles és neves DéU maggarország főmunkatársa, nyilván nagy roale­fikus, mint minden újdondász. Ennek az ujság­iró, kedves, drága, nyugtalan, bohém, örökké pénz* telen, őrökké álomvilágokat taposó Móra Ferenc, nek támadhatott az a pokoli ötlete, hogy aa összes többi Móra Ferencnek tehetsége, tudása,, alkotásai mögé bújva megteremtse annak a misz­tikus, mitikus Móra Ferencnek az alakját, aki azóta ezen a néven a magyarság köztudatában, minden magyar ember sziveben örökké él. íme, tisztelt Hölgyeim és Uraim, mai emlék, ünnepünknek ez a szenzációs leleplezése- A tudo­mány csalhatatlan mikroszkopiumán keresztül sí­került biztos világosságot derítenünk a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb rejtélyére, a Móra-mitoszra. Abban a Móra Ferencben, akit mi ismerünk s ahogyan mi ismerjük, egész sor pompás magyar tehetség egyesült, un monstre de génié, — mondanák róla a Gautier-k, mint ahogy ezt mondották ők egy másik magyar lángészre is. Az az érzésem, hogy ez a leleplezés azonban nem hogy csökkentené az önök Móra Ferenc iránt táplált szeretetét és érdeklődését: csak annál na« gyobb rajongással forgatják majd Móra Pérena müveinek gyűjteményes kiadását, ezt a finom művű, nagyszerű magyar alkotást, amelynek min* den sora mögött ott él a 17. számú Móra Ferenc, a derék, velünk siró, velünk kacagó, szupa-sziv* ember, aki talán — épen mert csakis ember — a legközelebb áll mindannyiunkhoz. Szeressék ézt a Móra Ferencet mindhalálig! • niUV ''egy-, pecsét-, kövesgyörük, láncok, Oll 11 ül fQga°b- k!iün° kor rák, nickel és ezdst MIVNIv B órák. legolcsóbb készpénz árakon DahAo (tanári specialista órás és ékszerész, OdlJUb Hipau Oroszlán ucca 6. Óra- és éksxerkéssités, becserélés! sií Hegedűk már 15'50-töl Vonók . . . 2-40-től kaphatók BRAUN MIHÁLY HangscerlcéSBltCnél Somogyi ucca 15. sz. Hurokból nagy raKtárl Javítások olcsón és gyorsan. sí mm — mii in—wi—•••IMII —mm -* Tisztelettel van szerencsénk nb. üzletfele* inket értesíteni, hogy üzletünket és Javító­műhelyünket nagymérvűén kibővitve Horváth Mihály-ucca 7. szám alá helyeztük át. Kérjük nb. vevőink további szives lámoga* Ki'w6 WIRTH és KENGEY írógép, irodaberendező és mechanika! Yállalaía, Telefon 12—21. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom