Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-04 / 226. szám

1927 október 4. nei>ivf\r,T4RORSz*G 3 Á tanács kedden mégis a közgyűlés elé terjeszti a Püspök-leiek beépítésére vonatkozó ajánlatot. Az érdekeltség 25 évre redukália a várakozási időt helyesebbnek, ha a kérdést a közgyűlés elé terjesztenénk. A tanács hangulata észrcvehetőleg megenyhült a feltételek enyhítésének hírére. Amikor a polgármester látta, hogy megtörtént a hangulatváltozás, elmondotta, hogy a Püspök-bazár bérlőinek elhelyezéséről az érdekeltségnek kell gondoskodnia, de az ideiglenes bódé számára ingyen enged át a város közterületet, például a Dugonics-tér hátsó részén, vagy a Rákóczi-téren. A tanács a polgármester terveit mindenben helyeselte. A polgármester végül azt is megmondta, hogy a közgyűlés kedden máile is tárgyalhatja a rend kivül fontos ügyet. —- Muszáj letárgyalni — mondotta a polgármester —j a tanács nem vállalhatja u felelősséget. Arról is beszélt a polgármester, hogy szeretné valahogy ezt a palotaépitést a zeneiskola végleges elhelyezésével kombinálni, ugy valahogy, hogy az építtető érdekeltség az épület belscjébeu nagy hangversenytermet is építene, amelyért a város természetesen megfelelő bért fizetne huszonöt évig. A polgármester ebben az ügyben kedden délelőtt 10 órára a pénzügyi bizottságot is összehivatta. (A Délmagyarország munkatársától.') Általános meglepetést keltett Szegeden az a tanácsi határozat, amely vasárnap jutott nyilvánosságra és amellyel a tanács visszautasította a" Püspök-telek beépítésére vonatkozó ajánlatot. Meg az a nyomós érv is hatástalan maradt hogy a város ennek az ajánlatnak az elfogadásával lényegesen enyhítene a• szegedi lakásínségen, mert száztíz uj, modem lakással szaporodott volna az uj lakások száma. Mindenki érezte, hogy cz az elutasító tanácsi határozat nem lehet végleges. A hétfői tanácsülés után a polgármester ismét szóvátette a kérdést. Elmondotta, hogy az ajánlatot tevő érdekeltség szegedi megbízottja hétfőn ismét jelentkezett nála és bejelentette, hogy felhatalmazást kapott az ajánlat módosítására. Az érdekeltség hajlandó redukálni a várakozási időt 30 esztendőről huszonöt évre, ami azt jelenti, hogy a körülbelül harmincmilliárd koronás épület huszonöt év múlva megy át a város birtokába. — Ugy érzem, hogy ilyen körülmények között a" tanács nem vállalhatja magára a döntéssel járó felelősséget — mondotta a polgármester —, éppen ezért azt tartanám legPeMl Gyula éles Kritikát monáott a politikai Qelysetröl és megjelölte álláspontját a &aleologue- és Hot&ermere-ügyröl. munkásság rendelkezésére áll a polgárságnak a törvény- 1 hatósági választásokon." \ Három Usenet a ssegeái beszámolóról. (A D é 1 in a g y a r o r s z á g munkatársától) Az egész magyar politikai közvélemény nagy figyelemmel nézett l'eidl Gyula, Szeged országgyűlési képviselőjének vasárnapi beszámolója elé. A szociáldemokrata parlamenti frakció vezére ez alkalommal először jelent meg a választások után választói között és egyben először adott hangot annak az álláspontnak, amelyet pártja a legutolsó idők kérdéseiben elfoglalt. Peidl Gyula vázolta álláspontját az összes aktuális politikai kérdésről és érdekes kijelentéseket tett a Rothermereakcióról. valamint a Paleologue-féle jegyzék j ügyéről. A Széchenyi Mozi hatalmas helyiségét szorongásig megtöltötték a választók. Tiz órakor már egyetlen hely sem volt, a rendőrség nem engedélyezett állóhelyeket és igy sokszázra tehető azoknak a szúrna, akik uein juthattak be a gyűlésre. Amikor Peidl Gyula Farkas István társaságában megjelent a gyűlés színhelyén, hatalmas, percekig tartó taps fogadta. A gyűlést dr. Valentiny Ágoston nyitotta meg. Vázolta a beszámoló jelentőségét és leszögezte, hogy csak a közvélemény ereje döntheti meg a mai kormányzati rendszert. Percekig tartó taps dübörgött fel akkor, amikor Peidl Gyula lépett az előadói asztal mellé. — Most, hogy újra szerencsém van itt megjelenni — kezdte beszédét —, első szavam a köszönet és hála szava mindazoknak, akik a választások alatt önzetlenül elősegítették újbóli megválasztásomat. Más a viszony a szociálista képviselő és a választók között, mint nagy általánosságban. Nem rokoni kötelékek, nem halalmi szó íüzi össze őket, hanem egy világocan megállapított program. E világszemlélet nevében köszönöm meg másodszori megválasztásomat. Peidl ezután a politikai helyzetről mondotta el bírálatát. — A politikai helyzet változatlanul a poshadt mocsárhoz hasonlít, amely már régen megérett volna a lecsapolásra. A nemzetgyűlést idő előtt szétkergették, mint a rossz cselédet. Ez a hasonlat találó, mert amit végzett, azt csapnivalóan végezte. Semmi ok sincs busului elhunyta fölött. Peidl ezután vázolja, hogy a nemzetgyűlésnek elsősorban alkotmányozó feladata lett volna. Olyan alkotmányt kellett volna alkotnia, amely a dolgozókat teszi meg az állam bázisává. Ebben az országban azonban még mindig a feudális arisztokrácia az állam alapja. Ilyen gyenge fundamentumra alapozott állam nem állhat ellen a viharnak. A nemzetgyűlés nem teljesítette feladatát. Hiába mondják, hogy konszolidáció van. ez csak látszat. A magyar urak semmit sem fanullak a múltból, dc mindent elfelejtettek. A nemzetgyűlés munkásságának eredménye egy korcs földreform cs egy látszat-parlamenti reform. A nyilt szavazás nem nevezhető jognak, cz a jognak csupán a vakmerő fikciója. Az igazi parlamentárizmusnak elengedhetetlen feltétele a titkos választás. Enélkül a parlament csak látszat, lepel a diktatúrához. Éles kritikát mondott ezután a választási terrorról, amelyről bírósági tárgyalások beszélnek. Most Peidl Gyula Apponyi Albert egy kijelentésére alludál, amely szerint az egyetlen lehetséges külpolitika a jö belpolitika. Kárbaveszett önfeláldozással azonos — mondotta —, aki ezt megállapítja, de mégis képviseli a kormányt külföldön, mert fényes képességekkel, ragyogó felkészültséggel lehet szónoki sikereket elérni, de egyebei nem. A titkos választás nem politikai kérdés, hanem a nemzeti becsület kérdése. Magyarországon a legnagyobb kategória a jogta* Ianoké. Igazságos-e, méltányos dolog-e, hogy azóta uak nincsen beleszólása az ország ügyeinek in< tézésébe, akik munkájukkal és adójukkal fentarh ják az országot. A miniszterelnök a titkos szavai zásra éretlennek mondotta a magyar vidéket. A miniszterelnök mindössze 522.000 titkos választói nyilvánít tehát érettnek. Az »éretlenelu számi három és félszer ennyi. Ezen az alapon Magyarországot joggal cl lehet nevezni az éretlen választók hazájának. A decemberi bajtóvadászaton az érett választók között, mint Szegeden is, mandátumot vesztett az egységes párt. A kormány a többséget ott érte el, amelyet a miniszterelnök éretlennek nyilvá< nított a titkos szavazásra. Igy Magyarország ucnitsak az éretlen választők hazája, de a kormány az éretlen választók kormánya. Rejtett plurali* tás vau itt az éretlenség javára. Az »éretteknek« nyilvánított választók kevesebb képviselőt választanak a számarány szerint, mint az »éretleu«k*', A legszerencsétlenebb politika az hogy megszállott területek magyarsága számára nem vonzó politikát honosít meg a kormány, hanem ellenkezőleg olyat, amely az itthon lévőket is kifelé vonza. Peidl ezután az egyhangú választásokról beszélt. Az egyhangú választások egy kivételévelj mind nyilt kerületben voltak. Hogy mit jelentenek ezek az egyhangú mandátumok, fényesen vii lágitja meg a kecskeméti titkos-cgyhangu ' választás, amely azonnal meghalt, amikor az ügy a bíróság elé került. Megfutamodtak a bíróság elől, — Ha (elmerülne a népszavazás kérdése az elveszített területeken, a mai kormány milyen alapon követelhetne erőszak nélküli, tiszta szavazást, amikor ugyanezt saját polgárságától tai gadja meg? Peidl Gyula most a nagy feltűnést keltett Paleologue-jegyzékről beszélt — Az akkori kormányzatnak egy csomó tagja nyilatkozott az ügyről, de ahány nyilatkozat, annyiféle. Az egyik azt mondja: a miniszter, tanács tárgyalta a jegyzéket és el is intézte. A másik azt beszéli: a minisztertanács elé nem is került az ügy. A harmadik igy szól, a minisztertanács elé került ugyan, de nem döntöttek. A negyedik rátromfol, ilyen irat nem is került a kormány elé. Az ötödik felelős tényező egyszerűen kijelenti, hogy abban az időben a tiszántúli vá» lasztásokkal volt elfoglalva. — Ahány nyilatkozat, annyi ellentmondás. Ugy találom, hogy ez a sok összevissza beszéd a legborzasztóbb lekicsinylése az ország közvéleményének, de lekicsinylése az úgynevezett miniszteri felelősségnek is. Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen elsőrangú fontosságú aktusra, amely egy ilyen ajánlat volt, ue emlékeznének. Ellenben, ha mindegyik másként emlékezik, cz csak azt jelentheti, hogy valamit falazgatnak, amiért a felelősséget nem merik vállalni. Én nem tudom, hogy mi történt 1920-ban, de azt tudom, hogy ez az ügy nem az illető urak magánügye, egy országos ügy. fis olyan nagyfontosságú, amelynek tisztázását parlamenti bizottság elé kell utalni. Meg kell állapítaui, hogy történt-e mulasztás és ha történt, a bűnösöket el kell éruic a felelősségrevonásnak. Peidl ezután az uj országgyűlés működéséről mondott kritikát. Semmi mást nem alkotott ez a faticríorliim JIF' faMftoftflm 1 Pompás őszi üdülés """Stájerország legszebb vidékén " Stelerrií Kényelemmel berendezett intézet az összes gYógveszközökke! felszerelve, £írendi-, éf> fe&vŐkur&R Kerjen illusztrál! ismertetést és árajánlatot. Vezető orvos: Dr. Z STTCHL Ahm Sföx Sííís- emorlk VI giyóoyiLiij.fea&ef, igazgató: F, ROSENAUER,