Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-17 / 187. szám

DÉLMAGYARORSZ AG 1927 augusztus 11? Séte. a versenyek közöli a Iteasdölcícfrl a Kirólydijig. ' Vasárnap reggel egyszerre négy helyen vonultak fel a dalosok. A ICorzó Moziban a Nép­dalegyveleg legszebb előadásáért versenyezlek a résztvevő felek. Sztára József szerzeménye volt a IH-ik csoport próbadala, A pódiumon festői dresszekben váltogatták egymást a dalegye­sületek, mint egy szines és eleven Patlié-ujság., Jóleső látványt nyújtottak a szemnek, amint har­mincnégyszer változó tömegben, harmincnégyszer megújuló izgalomban indultak el a uótaharcba. Harmincnégy dalárda járta a Korzó Mozi pó­diumát és igen szép eredménnyel, átlagban vára­kozáson felüli készséggel. És még egy örvendetes tapasztalatot szerezhettünk. A mui magyar karra irt népdalátiralaink vetekszenek bármely muzi­kális uép dalkulturájával, a dalárdáink pedig köuy­nyedséggel oldják meg a polifonikus nehézsé­géket. A helyiség, dacára annak, hogy nem volt tul nagy látogatottság, tűrhetetlenül meleg volt. A zsűrik lámpák és jegyzetek tömegei között igen nehéz munkát végezlek. Ugyanabban az időben folyt a verseny a hnszáriaklanya lovardájában. A könnyű műdal volt a feladat. A lovarda — amely frissen földelve, de persze székek és más ülőalkalmatosságok hiányában egy állandóan nyüzsgő, mozgó nagy hangyabójyhoz h'asonlítolt, mindennek dacára kiválónak bizonyult nagy elő­adásokra, nagyszabású zenei és szcenikai célokra, mert igcu jó akkuszlikája is volt. Kőnig Péter és Juhász Gyula szcp kardalát: a Kórus a naphoz-t bármely felfogásban hoáák is a különféle megérzésekkel és egyéni invenciókkal szereplő karnagyok, jól érvényesüli. Közönség itt természetesen nem volt annyi, mintha ezt a versenyt is a Belvárosban tartották volna meg, Eljöttek »1 dalárdák honfitársai sok lokál­patriotizmustól fűtve, eljöttek a dalárdák mellé beosztott koszorúslányok hozzátartozói is, akik persze mind a kislányuk dalárdájáért drukkoltak. De szép és kedves jelenségek voltak a koszorús­lányok, amint rózsaszínűn, vagy fehéren, kipirult arccal ott álltak őrző. angyalul a zászló mellett, A Tisza-szállóban • v a vegyeskarok koncerlirozlak heves és olykor hangos jelene­tek közben. A küzdelem az elsőségért talán itt nyilvánult meg a legszabadabb formájában. Bár példás rend, fegyelem, pontosság, színlelt hidegvér uralkodott a dalosok között, bizony nem egy fehér blúzt lállunk megremegni és nem egy íehérharisnyás for­más boka rángatódzott nyugtalanul. És éppen ez a megfeszített idegesség tette még érdekesebbé és és izzóbbá a versenyhangulatot. Városok reszket­tek az elsőbbségért. Egy eltévesztett hang és tönkre van téve hónapok fáradsága, egy kiejtésen, egy bevágáson mázsás felelősség és súly, A fehér blúzok remegtek. A vegyeskarokat igen nagy el­ismerés kisérte bemutatkozásukon. Délelőtt 10 órakor kezdődött a nehéz müdallal versenyző dalárdák bemutatkozása ugyancsak a Tisza-szállóban. A közönség csak ugy hömpöly­gött egész délelőtt a lépcsőkön, teremben, mert voltaképpen itt zajlottak te a legérdekesebb versenyek. Ehhez a versenyhez 21 dalárda jelentette be rész­vételét, ami óriási szám, tekintve a versenyző­ket kötő kardal sulvos nehézségeit. Farkas Nán­dor erősen polifonikus szerzeményét, a díjnyer­tes irredenta dalt, a »Repülj fehér galamb«-ot kel­lett elénekelniük. Az eredmények fölött igen el­térőek voltak a vélemények. Ila a pestiek jót nyújtottak, az nem hatott olyan meglepetéssze­rűen, mintha vidéki dalárdától hallottunk első­rendű kvalitású teljesítményt, Küar-dLelem &. Királydijéri. ' Fél egy órakor volt a versenyek leg­kiemelkedőbb eseménye, A liires Királydijéri indult meg a harc a három benevezett dalárda közölt a színházban. Farkas Nándor rend­kívül szövevényes, hangszinéiben megkapó, újsze­rű és eredeti harmóniáktól duzzadó, épp ezért na­gyon nehezen énekelhető dala »Az cji viharhozs volt a tétel. A Debreceni Városi Dalegylet szép tenorral, jó hanganyaggal rendelkezik, de kissé ér­demén fölül aláhúzta a dal rapszodikus elemeit, a felfogása nem volt elég elmélyedő. Az egriek tnár több összhangot vittek előadásukba, színién jó énekeseik vannak és összhatásukban valóság­gal robbantóei'éjüek. Ebben kulminállak is és ezzel érlek el frenetikus Sikert. A babér azonban a Veszprémi Dalegyesülelet illette, mert a legfino­mabb pianókkal a legegységesebb liangulalgan éne­kelt, megkapó és soha ki nem lendülő dallamvo­nalakkal adla elő a kötött kórust, A közönség - alósággal tombolt, az Ítélet leliát igazságos volt. A vasárnapi gazdag műsor keretébe tartozott nég az a sikerült egyházi hangverseny, amelyet a vendégdalárdák a Fogadalmi templomban tar­toltak. . A ls.éí£öi program elejétől végéig pompás, impozáns, nagyszabású volt. Délelőtt 9 órakor sűrű, beláthatatlan em­bergyürü tartotta megszállva a Fogadalmi templom környékét. A dalárdák díszes, hímzett zászlóik­kal, mint ünnepárbau imbolygó vitorlák hullám­zottak a tömeg felett, dudolás, dal, mosoly, ki­váncsiskodás, tolongás kisérte a dalosokat útjuk­ban a templöníig, ahol a rendőrség, amely példás fegyelmezettségben tartotta fenn a rendet, erős kézzel szoritolla vissza a helybelieket, liogy a templomba ne tódulhassanak. Az ünnepi mise csak az idegeneknek szólt hétfőn. És a szegediek nem zúgolódtak, hanem szívesen álltak reggel 9-től déli fél l-ig is a templom kö­rül, hogy a ki és bevonuló dalárdák tarka képé­ben gyönyörködhessenek. A Fogadalmi templom belsejt soha ilyen ragyogó nem volt. Százötven aruuv hímzésben, SZalagdiszben roskadozó zászló állt négysoros alléeben az ollárig. Körülölte fe­ketéllett a rengeteg ember, amely felemelt lélek­kel hallgatta a Missa solemniss alázatos könyör­gését és az égig törő Hozsanna örömrivalgó zú­gását. Kőnig Péter megkapóan szép müvét nagyon jói énekelte a szegedi dalárda. Az ünnepi misét Glaltfcldcr Gyula celebrálta. Az istenlisztelet végeztével a dalárdák kivonultak a templom főbejárata előtti térre, ahol a püspök me­leg és szívhez szóló szavakkal áldotta meg a hősök harangját és a dalárdákat. Már delet harangoztak, amikor oszladozni kez­dett a tömeg és a dalárdák hol az ebédióiiciyai­ket; hol a strand és a fürdők hűsítő pihenését ke­resték. Délután 5 órakor Szegeden emberemléke­zet óla annyi embert nem láttak együtt, mint ahány akkor álzarándokolt a hídon, hogy jelen le­gyen a dalosünnep leghatalmasabb eseményén; harmincnégy da­lárda osszkarának énekénél. A hídon életveszélyes volt a közlekedés, kocsik, auíók, csak lassított lépésben juthattak előre. A SzAK-pálya előtt szakadatlanul hömpölygött a nép. Mindenki be akart jutni. Hangos szóváltások kö­zött törtettek előre, akik öt óra után néhány perccel jöttek és már se a tribünön, se máshol nem talállak tenyérnyi helyet. Az óriási érdeklődés és izgalom azonban elfoj­lotla a kis incidenseket, amikor végre hatkor meg­jelenlek a dalárdák. Előttük haladt a szegedi tűz­oltók gyermek-zenekara. A pöttöm muzsikusok nagyokat megszégyenítő precizitással, tisztasággal játszottak, ugy, hogy percek alatt magukra vonták a jelenlevő sokezer ember figyelmét. És felvonul­tak hosszú zárt sorokban a magyar vidék lanka­i dalian kedvű dalos vitézei, megfeszített mellekkel, büszke fejtartással, minlha nem is két nap óta járnák már az ünneplések útjait. Hangos üdv­kiáltások köszöntik őket. Hat óra ulán végre énekléshez helyezked­tek a dalosok. Előttük pattogott a film­felvevő gép. ott állt a rádió fé'lveYő készüléke is. Szerjhő Sándor országos karnagy az emel­vényre lepett, néhány percnyi halotti c&eud és , felzendült a magyar liiszíkesy, j-- dg« Tizenötezer ember álll talpon, ' tizenötezer magyar sziv imája szállt bízással reménnyel a magyarok Istenéhez, Gyönyörű' és felejthetetlen volt. - ' .,; A dalárdák ezután elénekelték a Himnuszt, majd egymásután következtek a műsor többi pontjai. Farkas Nándort szinte leírhatatlan taps és üdvözlés fogadta, de meg is lehet je­gyezni a nevét. Az éji viharhoz cimü kórusa maradandó értéke lesz a magyar, férfi kar irodalomnak. "i" A nap éppen utolsó sugaraival búcsúzott 3 földtől, amikor pódiumra lépett Kőnig Péter, hogy pályadíjnyertes müvét mind a harminc­négy dalárdának eldirigálja. Nagyszerű hatása volt a dalnak, melódiája messze csengett A hidon kétszer-háromszor visszatartotta a ren­dezőség a tömeget, megállást parancsolt, mivel a hid veszedelmesen lendült, sokan az idege­nek közül riadtan visszaszaladtak, Baj azonban nem történt semmi. Az ünnepség este a színházban fejeződöli be. A színházat erre a célra Ízlésesen girlandokkal, virágokkal díszítették, A páholyokban sok város polgármestere, zeneszerzők, képviselők, a dalárdák­vezetői ültek. Díszes est volt külsőségekben, de még díszesebb tartalmában. Két szegedi zeneszerző müvei kerültek bemutatásra, Fichtner Sándor nagyszabású zenekarra és vegyeskarra irt munkája: a Fohászkodás, Meglepetést keltett a zeneiségé­ben kiváló mü. Nyugtalan polifonikus mozgásával valósággal izgató, Nincs benne elérzékenyedő áb­ránd, nem talál vigaszt egy egyszerű kicsi dal­témában, hanem száguld a meghasonlott lélek rejtélyein mindig fönt, távol, elvont szférákban, Chorálok, fugák kiváló mestere Fichtner, ez a mü pedig egy nagyon tehetséges, ötletes muzsikus alkotása. Részleteiben magával ragadó, kivált ami­kor a harmiuctagu gyermekkórus vág bele, vi­lágos derűs hangjain, néhány taktusos témájával a kórusba. Fichtnernek nagy ovációt rendeztek hívei, de mindenképpen megérdemelte, A második zenei újdonság Kőnig Péter munkája: Himnusz Budavárához volt. Csupa lelkesedés járt a képzelet szárnyán derűvel és megoldott élet­filozófiával párosulva. Kőnignek is kijárt a tom­boló taps, amiben ezekben a napokban bőven volt része. O c s k a y Kornél szerepelt a szólókban nagyon diszponáltan szép előadással, úgyszintén C h"o 1 n 0 k y Margit is, aki nagy sikert aratott fellépésével. A színházi esttel méltóképpen zárult az országos dalosünnepély, amely, ha kisebb hibák akad­lak is a rendezésben, egészében mégis szépen és stilusosau volt elgondolva és dicséretére. válik a művészi rész vezetőinek, ­A győztesek. A hétfő esti közgyűlésen hirdették ki a zsűri döntését. Eredmény a következő; Királydijas csoport, 1. Király díj: I. Ferenc József vándordi ja: Vesz­prémi Dalegyesület, .: <|'' / 2. József főherceg dija: Egri Dalkör. T 3. Frigyes és Albrecht főherceg dija: Debre« cen Városi Dalegyesület, ­f Nehéz műdal csoport > —i 1. OMDSz aranyérme, nagybányai Horthy Miklós vándordíja: Máv. Acélhang Budapest,' la. Székesfővárosi elektromos müvek dalárdája, lb. Szeged város dija: Kecskeméti dalárda. j lc. Törekvés dalkör. • • 2. Diósgyőri acélgyár tisztviselői. í 2a. Székesfehérvári városi dalárda. ' 2b, Nyíregyházi tisztviselők dalegyesülete, 2c. Dal koszorú, Budapest. '*) 3. Jószerencse, Diósgyőr. 3a. Máv. Haladás, Szombathely. 3b, Szegedi hölgyek dija: Rákospalotai dalkör. 3c. Városi tisztviselők, Szeged dija: Rákosligeti dalkör. Könnyebb műdal csoport 1, OMDSz ezüstérme. Eszterházy Pál herceg vándordíja, Kőnig Péter tiszteletdija: Bajai daloskör. la, Beszkárt önképző köre. •-) lb. Szegedi hölgyek dija: Újpesti dalkör, lc. Kaposvári városi dalárda, ld. Székesfővárosi gázmüvek dal- és önképző köre. Wii'f' le. Beszkárt rt. pesti főmühély. 2. Budapesti Erkel Ferenc dalkör. 2a. Salgótarjáni olvasó egylet dalköre. 2b. Erzsébetfalvai polgári dalkör. ' , 2c. DMKE dija: Budapesti Munkás Dalárdá. ', 2d. Drehér söröző, Kőnig Péter barátaiuak .asz«i taitárs,; Weisí Manfréd ¿«ári1 dalárda, ¡«tálai»1'

Next

/
Oldalképek
Tartalom