Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-10 / 182. szám

]Мае Мшс Avoy a „Ben Hur" női főszereplőjének főszereplésével az irsadalmi dráma pénteMíil а Ког&оЪшх DfiLM AGY ARORSZ AG 1927 augusztus 10. A kamara felterjesztésben kéri a pénzügyminisztert a forgalmi adórendelet lehetetlen intézkedéseinek megváltoztatására. Előadás a kamarában az élelmiszerek forgalmi adómopíességérdl. (Ak Délmagyarország munkatársától.) A kereskedelmi és iparkamara nagytermében kedden este 7 órakor a Szegedi Kereskedők Egyesületének felkérésére Török József adó­ügyi szakreferens érdekes előadást tartott az élelmiszerek forgalmi adójának elengedése tár­gyában kiadott rendeletről. Előadása elején ismertette a Délmagyarország keddi számá­ban is közölt rendeletet, majd részleteiben is megmagyarázta az intézkedéseket. A. rendelet szerint mindazok, akik bélye­gekben vagy készpénzben fizetik a íoi-gal­mi adót, minden hónap 8-ikáig kötelesek az árukészlet felvételét eszközölni és a raktár­könyvbe bevezetni. 'A' raktárkönyvbe) folyta­tólagosan naponkint kell bevezetni az újon­nan beszerzett árukat. !A raktárkönyvet sza­bályszerűen kell vezetni, mert ez szolgál an­nak ellenőrzéséül, hogy mennyi adómentes be­vétele volt a kereskedőnek. Ezen adatokon kivül a kereskedő köteles a forgalmi adó alól'felmentett árukról a szám­lát beszerezni és 5. évig megőrizni. Ez a gya­korlati életben szinte kivihetetlen. A' kereskedő különösen a vidéken az élelmiszereket a pia­cokon közvetlenül a termelőktől szerzi be, akiktől számlát követelni nem lehet. Ebben a tárgyban a kamara előterjesztést is küld a pénzügyminisztériumba, hogy a rendeletnek ezt a pontját a gyakorlati életnek megfelelően korrigálják ki. . A'z átálányozott forgalmi adónál ez az első rendelet, amely az átalánynak hivatalból való kiigazítását rendeli el. 'Az adómentesség nem terjed ki a vendéglőkben eladott élelmisze­rekre. A bizományosok a saját jutalékuk után fizetik a forgalmi adót. Az előadást tapssal köszönte meg a uallgató­Te.§erauíó és villamos Karambolja a Tissza £ajos~Köruion. (A Délmagyaiország munkatársától.) Ked­den délelőtt liz órakor súlyosabb kimenetelű karambol történt a Gsékonies-ucca és a Tisza Lajos-körut sarkán. A' Csekonies-uccábói se­besen haladt a Tisza Lajos-körut félé Farkas Sándor Petőfi Sándor-sugáriít 76. szám alatti fuvaros pótkocsis teherautója. Abban a pil­lanatban, amidőn az ucca sarkára ért, a sí­neken közeledett a 22 es számú v illamosko­csi. Se az autónak, se a ylllamosna K mar nem volt ideje fékezni, a két kocsi italaimas reccsenéssel egymásba jutott. Az óriási teherautó-a villamos elejét teljesen összezúzta, az összes ablakokat bt törte és a kocsit hasznavehetetlenné tette, amely a vágá­nyokról is kiugrott. A villamos néhány utasa azonnal kiugrott a kocsiból, de az ijedtségen kivül semmi bajuk sem történt. A villamos vezetőjének, Juliász Péternek azonban a jobb­karja a nagyerejű összeütközés következtében össze-vissza zúzódott, A mentők a villamosvezetőt a kórházba szállították, a rendőrség .pedig a nyomozást megindítói la, hogy kit terlid "a felelősség a karambol előidézéséért Ki nem ismer fájdalmat? Alig van ember, ki mondhatná, hogy sohasem érzett fájdalmakat. Rossz időben, hirtelen légvál­tozásnál, íorrtíságnál, hidegben, gyakran jelentkeznek. Néhány Kérdezze meg Az ész folyamán megkezdik a kultúrpalota renoválását Móra Ferenc láíogaMsa a városidén a püspök poríréja és Károlyi Lajos hagva­i íéka ügyében. (A Délmagyar ország munkatársától.) Móra Ferenc, a városi muzeum igazgaíója ríikán szokott feljárni a városházára. Csak akkor téved fei, ha valami különleges ügye van a muzeumnak, vagy a Somcgyikönyviárnek. Hóra már régen rájött, hogy a személyes in­tervenciónak sem iöbb az eredménye, mintha irásbeliíeg érintkezik a tanács tagjaival. Ő különben sem ráérős ember és mindig meg­gondolja magát, mielőtt ieimer.ne a város­házára. Kedden azonban mégis megíöriént, Móra Ferenc megindult a bérház felé és meg sem álii a második emeletig, ahol Gaál Endre kuiíurszenáior székel. Nem szivesen jöit. Hívlak. Gaál Endre először Kanipis János Glalt­felder*arcképének sorsát beszélte meg a rnuzeuniigözgatóval. Kampis János (nem té­vesztendő össze Kempis Tamással) privát szorgalomból megfestette GlatSfeider Gyula megyéspüspök portréját. A hatalmas festmény a püspököt teljes püspöki ornálusban ábrá­zolja. A püspök trónszéken ül és mögötte életnagyságban titkárja. A város annak idején négymillió koronáért vásárolta meg a képet, amely jelenleg a muzeumban van. A tanácskozás azzal végződöd, hogy a ké­pet végleges elhelyezés éíSlt kiadják a mú­zeumi szakértő bizottságnak, majd felajánl­ják valamelyik plébániának, vagy pedig kiad­ják a felépiiésre váró katolikus székháznak. A további tárgyalások a Károlyi Lajos-féle hagyatékot érinteiiék. A korán elhunyt festő­művész özvegye ugyanis — mint ismeretes — 600 képei adományozott a városnak. A képekből 156 önarckép. Károlyi Lajos hagya­tékát is kiadják a muzeumi bizottságnak, amely majd kiválogatja az eladásra kerülő képeket. A tárgyalások közben Gaál Endre egy-két nyári anekdotát is leadott, amire Móra Fe­renc a régi szegedi ujságirás életéből mon­dott el egy jőizii történetet, amely Csuka Ferenccel, az egykori Híradó riporterével eseit meg. Akkor is nyár volt. Uborkaszezon. Anyag­hiány. Az akkori riporterek is kétségbeesve futkároztak a folyosókon. Napok óta nem volt esemény. Csuka Ferenc azonban ígéretet tett szerkesztőjének, hogy másnapra szenzációt szátlit. Csuka Ferenc éjfélkor leült a Tisza terraszára és töprengett. A városban halotti csönd volt. Csuka Ferenc maga csinált szén zációt. Amikor a toronyóra elütötte az éjfélt Csuka odaosont a Tisza Lajos szoborhoz és az egyik mellékalaknak tőben letörte a kar­ját. A vandál pusztítás után a szobor szo­morú képet nyújtott. A riporter azonban azzal már nem törődött. Futólépésben rohant « redakcióba és kéthasábos cimmel nagy cikk' ben irta meg a szobor megcsonkitását. Másnap természetesen csak a Híradó hozta a szenzációt. A konkurrens riportereit pukkadoztak. Csuka pedig hónapok multán bor melleit fecsegte ki, hogy hogyan csináltat meg a Tisza Lajos-szobor szenzációját. A vig anekdotázás után még arról is szo eselt, hogy a kultúrpalota már régen renová­lásra szorul. A mult évi költségvetésben 20 ezer pengői vettek fel a muzeum renová­lására. Ezt az összeget még nem használták fel és а muzeum renoválása sem történi még meg. A mérnöki hivataltól nyert értesülésünk szerint a muzeum renoválását még az ősszel megkezdik, ha a költségvetésben feltüntetett összeget másra nem fordították, I!t emiitjük meg, hogy a jövő évi költség« vetésbe 76 ezer pengőt vetiek fel a muíeum és Somogyi-könyvtár céljaira. Ez az összeg az első pillanatra hatalmasnak látszik. A szemlélő kétkedve nézi, hogy а város ennyire szivén viseli а muzeum ügyét Amint meg­állapilható azonban, a 76 ezer pengőnek csak egy töredék része szolgálja a tulajdonképeni kuiiurális célt. Renoválás, fűtés, világítás emésztik fel a 76 ezer pengő legnagyobb részét, Móra Ferenc még elmondotta Gaál End« rének, hogy а közel napokban Erdélybe uta­zik és néhány muzeumot néz meg. Majd a határmenti Medgyesegy házára látogat el, hogy az ott folyamatban lévő ásatásokat megtekintse. 2 a fonott szandálnál С jObb mériék után készíti 5 . Lusieiner kéiiyelmss 326 Korona uccal5.sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom