Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-23 / 191. szám

1927 augusztus 23. DÉLMAíi i ARORSZ AG 7 •K - ¿-ss Viharos Jelenetek közölt tárgyalták az iparosok kongresszusán a kisipari Mtelkérdés ügyét. »A kisipar helyett gyárak kapiák a pénzt és milliárdos veszteséggel dolgozó szövetkezetek.« — A kongresszus a szegedi ipartestületet bizta meg az iparos nyugdij-ügy felszínen tartásával. A szegedi kiküldöttek szerepe a kongresszuson. (A Délmagyarország munkatársától.) 'Az Ipartestületek Országos Szövetsége ezévi kongresszusát szombaton és vasárnap tartotta meg Székesfehérváron az ország iparosságának élénk érdeklődése mellett. A kongresszus, amelyen Szegedről Berg János, Marosán Milán, Bugyi Imre, Ménesi Lajos, Gulicska Antal, Magyari József, Hodács József, Takács Béla, Jároli Géza, Kör' méndy Mátyás, Gólity Lázár és dr. Gyuris István jelentek meg, nagyfontosságú és az iparosság jövőjét érintő kérdéseket tárgyalt, többek között a kisipari liiLei és az IOKSz, az iparosnyugdij, a kézművesi;amara, a munkásbiztositás, a tanoncügy, a vásárok ügyét. Az iparosság parlamentjének kétnapos ülése azonban nem múlott el simán, inert az IOKSz^ ügy annyira felkavarta a kedélyeket, hogy hangos tüntetésekkel adtak kifejezést az iparosok felháborodásuknak. A kongresszust Pálfy Dániel nyitotta meg, aki rámutatott az iparosság sérelmeire, amelyekre nézve még módja sem volt az iparosságnak, hogy aggályait az illetékesek előtt kifejezésre juttassa, felemlítve azt is, hogy a törvényhozásban ma sincs számarányának megfelelőleg képviselve a kisiparosság. Körmendi/ Mátyás azt indítványozta, hogy a kilencedik pontnak felvett kisipari hiíelkérdésí már most tárgyalják le, mert az egész iparosság jelen van, mig később esetleg a vidékieknek nem lenne módjában a tárgyaláson résztvenni. Körmendy inditvánvát a kongreszszus elfogadta. Papp József, a makói ipartestület elnöke ismertette a kérdést, amelynek lényegéhez tartozik, hogy a kormány annak idején 72 milliárd koronát bocsájtott az IOIÍSz rendelkezésére, hogy a kisiparosság hiteligényeit kielégítse. Ez azonban nem történt meg. A kisiparosság helyeit gyárak kaplak pénzt, uj vállalatokat létesítettek, a melyek milliárdos veszteséggel dolgoztak, szövetkezetek; igy például Szegeden az Első Szegedi Csizma- és Papucstermelö Szövetkezet, azután a Bőripari Szövetkezet. Papp József a vidéki iparosság helyeslése közben mondotta el, hogy az iparosság és az IOKSz között, annak politikája miatt mélyreható ellentét van. A kongresszus ezután meg-megujuló viharban hallgatta meg Nagy Antalt, aki megdöbbentő adatokat tárt elő. Elmondotta, hogy. a kiutalt 72 milliárdból ebben az évben már hétmilliárd elveszett, amely összeg a különböző vállalatok deficitje. A beszéd alatt nagy tüntetések törtek ki az IOKSz jelenlevő elnöke, gróf Hadik János ellen. A kormány képviselői idegesen hallgatták a meg-megujuló viharos helyeslés közben Nagy Antal leleplezéseit. Az IOKSz-kérÜés az egész szombati napot lefoglalta. Nagy Antal beszéde három és félóra hosszáig tartott. A tüntetések azonban még vasárnap sem szűntek meg és vasárnap délelőtt is az lOKSz-kérdés tárgyalásával telt el, amikor is ujabb éles felszólalások hangzottak el az IOKSz ellen. . Gróf Hadik reflektált Nagy felszólalására és azzal igyekezett a kedélyeket lecsillapitani, h°gy a kormány most 25 milliárdos hitelt bo^ájt a kisiparosság rendelkezésére. Hadik azonban nem fejezhette tw mondanivalóit, mert az IOKSz védése közben olyan .vihar kerekedett, hogy az elnök is kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Vasárnap, délelőtt újból folytatták a tárgyalásokat, amelyekben azonban a szegediek részéről senki sem vett részt. Hadik beszélt tovább, de újból megakasztják, mire felállt Rausehcr Antal államtitkár és azt mondotta, hogy hu az iparosság nem viselkedik rendesen, akkor az itt tárgyalt sérelmeket nem fogják orvosolni... Rauscher kijelentésére ujabb botrány tört ki. A legszenvedélyesebb kifakadások hangzottak el: — Ne küldje ide a miniszter a kapusát, jöjjön ő maga el! — Ne fenyegessék a kisiparosságot, hogy legyen jó fiu. >*< A botrány végül is az ülés felfüggesztésével ért véget, majd a kongresszus újbóli megnyitása után Hadik néhány pesti iparossal tüntetően eltávozott. •Vasárnap délfelé azután rátérhettek a tizenkétpontos kongresszusi napirend tárgyalására. Az iparosnyugdij-ügy kérdéséhez a szegediek részéről Jároli Géza szólott hozzá. Ebben a kérdésben egyébként az a helyzet, hogy Vass József népjóléti miniszter Ígéretet tett az iparosnyugdijtörvény megalkotásra , •.-> A kongresszus a szegedi ipartestületet bizta meg a további lépések megtételével és a kérdés állandó felszínen tartásával. » A kongresszus a tanoncüggyel kapcsolatban retrográd irányzatú javaslatot fogadott el, amennyiben kimondotta, hogy a kormánytól törvényben kéri a tanonckérdés és mestervizsga gyökeres szabályozását. Eddig a gyakorlat az volt, hogy azok a tanoncok, akik valahány középiskolai osztályt végeztek, csupán másfélévig tanonckodtak és kétévi segédeskedés után már önállósíthatták magukat. A kongresszus azt kívánja, hogy ezentúl az ilyen végzettségű tanoncok három évig legyenek kötelesek inaskodni és csak négyévi segédeskedés után önállósíthatják magukat, mig a tanulatlan tanoncok négy évig inaskodhatnak és öt évig kell segédnek lenniök. Sőt azt is kívánta a kongresszus, hogy tanoncot csak az tarthasson, aki mestervizsgát tesz. Marosán Milán hiába mulatott rá a javaslat retrográd voltára, hiába ecsetelte a tanoncok négyéves szenvedéseit, akinek azután ötévi segédeskedés után még mestervizsgát is kell tenni, ha önállóan akarja folytatni iparát, a kongresszus a vezetőség határozati javaslalát fogadta el. Nem ment azonban keresztül a makói ipartestületnek (amely a miskolci ipartestület hasonló állásfoglalásával került a kongresszus elé) az az ismeretes indítványa, amely, azir célozta, hogy. a kormány szüntesse meg a vásárokat. ' » Ez a javaslat annak idején már a szegedi ipartestületben is nagy viharokat idézett elő és a szegedi vásározó iparosság egyöntetüleg tiltakozott a létérdekét súlyosan érintő javaslat ellen. Berg János és Gulicska Lajos ezt a kongresszuson is kifejtették, mire a javaslatot a napirendről le is vették. A kongresszus ezután letárgyalta még a készülő • köztisztviselők szövetkezetéről szóló törvénytervezetet, majd végül a munkásbiztositó törvényt, amelynek paragrafusai mélyen érintették az össziparosságot. Ezzel kapcsolatban a közszállitási sérelmeket is szóvátették a kongresszuson, amely hétfőn délután ért véget. A szegedi kiküldöttek éjszaka tértek vissza Szegedre. , A vitézi földek bérlői uj földet kérnek a várostól, mert az átokházi földeket elöntötte a vadviz. Ötven hold átokházi (öld helyett: husz hold baktói. F (A Délmagyarország munkatársától.) A1 város tanácsa a vitézi szék kérelmére 800 hold bérföldel oszioit szél Szeged vitézei közöit. A vitézi bérföldek külső Átokháza határában terülnek el és a vitézi széknek már a kiosztás idején is kifogásai voltak e messze fekvő földek ellen. A 800 hold földet annak idején a vitézi szék parcelláztatta. A bérföldet kapott vitézek a vitézi földek rendeltetésének ellenére sem laklak kint földeiken, hanem bérbeadták, mivel a földek a várostól mintegy 40 kilométer távolságban terülnek el. Az első gazdasági évben csak a távolság miatt panaszkodtak a vitézi földek bérlői. Az idén azonban a földeket talajvíz lepte el. Az amúgy sem jól termő földek a vadvizek miaít igy használhatatlanokká vállak. Orvoslásért először a vitézek, majd a 'vitézi szék a város tanácsához fordult, amely tanácstalanul állt a vitézi szék panaszával szemben. Így történt azután, hogy mint első fecske, viíéz Papp Ferenc azzal a kérelemmel fordult a város tanácsához, hogy Atokházán elterülő vitézi földjét a város cserélje ki és helyette a városhoz közelfekvő baktói földekből kért megfelelő területet. lemmel és ugy határozott, hogy Baktóban 20 hold főidet ad az átokházi 50 hold helyett A tanács a kérelem teljesítését azonban attól tette függővé, hogy a vitézi szék milyen álláspontot foglal el a kicserélés ügyében,! mert a felfogás szerint igy végül is a vitézi célokra felajánlott 800 hold nem lesz kimutatható. A vitézi szék azután hétfőn arról értesitelte a város tanácsát, hogy beleegyezik abba, hogy a kérdéses 50 hold föld kicserél« tessék és azt is tudomásul veszi, hogy a felajánlott 800 hold vitézi föld területe a csere következtében 30 holddal kisebb legyen. A hétfői tanácsülésen a tanács elvben hozzájárult vitéz Papp Ferenc kérelméhez. lóth Béla főjegyző azonban a városra nézve hátrányos precedenst látott abban, ha a cserét perfektuálják, mert ezesetben az ¿tokházi vitézi földek többi panaszosai is hasonló kérelemmel fordulnak a városhoz és igy et város olyan helyzet elé kerül, amelyet nem tud majd megoldani. A tanács igy nem is döntött a nehéznek talált kérdésben és ugy határozott, hogy megvárja a polgármester visszaérkezését, aki majd csak talál valami kivezető utat... A tanács nemrégiben foglalkozott a kére• iAMMíWilWWIMWM^^ Szeptemberben megkezdi a TbÉCMAGYsUZOHSZ/tG LLS világhíres regényének, a BHITTLIRG-iiak közlését Magyarul még nem Jelent megí