Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-23 / 191. szám

DÉLMAGYARORSZAG IIHF augusztus- 23] Ünnepi műsorok t Ünnepi műsorok! ^ megnyílik a Belvárosi Mo^I. MMnilllLkMiXMSgglXPXSXraitSgl»^ "B Q1EN1VYI henny portén wvr9 ^ ^ - B , 0 paaar ötletes vlomtéka. TltKar UIF HOSHI ISI0 Segítség £U MegnősülöR £ S £ Nadrággombokkal és aprópénzzel leli csomagol dobolt a kormányzó lába elé egy egzalíált munkás. < Budapest, augusztus 22. Szent István-napján, a Szent Jobbot vivő körmenet felvonulásakor a Tárnok-ucca 8. számú háznál, amikor az ereklyetartóval a papság elhaladt és a menetben a kormányzó és kísérete következett, egy munkáskülsejü férfi hirtelen áttörte a kordont és az úttestre dobott egy vúszonzacskószerü csomagot, amely majdnem a kormányzó lábai elé esett. A kormányzó egy pillantást vetett a csomagra, majd folvtatta útját. Két detektív azonnal lefogta az ismeretlen férfit és a közeli ház kapuja alá vitték. Neumann János detektivfőfelügyelő a csomagot felvette a földről, amelyben ártatlan lim-lomok, nadrággombok, plélidarabok, aprópénzek voltak. Az ismeretlennél egy töltetlen forgópisztolyt találtak. Az I. kerületi rendőrkapitányságon Á rokkant koldust összeverte a csaposlegény. megállapították, hogy az illető Verhanovits Ede nyomdai segédmunkás és az Aréna-uti Népszállóban lakik. Verhanovits kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy maga sem tudja, hogy mi történt vele. Amikor a fényes urakat látta, arra gondolt, hogy az urak figyelmét fel kellene hivnia magára, talán segítenének rajta. A detektívek megállapították, hogy Verhanovits politikai mozgalmakban nem vett részt soha. Miután cselekedetét érthetetlennek találták, rendőrorvosi vizsgálat alá vetették. A vizsgálat megállapította, hogy Verhanovits nagyfokú korlátoltságban szenved és ön- és közveszélyes is lehet. Ezért a rendőrség az angyalföldi elmegyógyintézetbe szállította. (A Délmagyarország munkatársától.) A kettős ünnepek hangulatát a csendes Újszegeden vasárnap délután hangos incidens zavarta meg. A Csanádi-ucca 6. számú házban levő kocsmából hat óra körül heves szóváltás hangjai hallatszottak ki, majd nyilott az ajtó és egy magával tehetetlen ember röpült ki az ucca kövezetére, ahol elterült. Utána egy atléta küisejü csaposlegény rohant és a földön fekvő és jajgató embert agyba-főbe verte. A vad jelenetnek hamarosan szépszámú nézője akadt, azonban ugy látszik, hogy a csaposlegény izmainak láttára senkisem merészkedett a dühöngő megfékezésére. Az előkerült rendőr azután rendet teremtett a kocsma előtt és igazoltatta a verekedő Rákos Sándor csaposlegényt. A szerencsétlen ember egy rokkant koldus volt, aki pár fillér keresetre akart szert tenni és ezért valami szentképféléket árüsitgatott. Szegényes portékáját a kocsmában is árusitgatta, de a harcias Rákos durván rátámadt, majd rövid szóváltás után egyszerűen kidobta a kocsmából az öreg embert és ugy elverte, hogy súlyosabb sérüléseiket szenvedett. A koldus a sérülésekről látleletet vetetett fel, Rákos Sándor ellen a rendőrség megindította az eljárást.1 4&>jf- '*" """ „Ml egyszerre üzenünk hadat Trianon és a háború ellen a szoclállstálc vasárnapi háborúellenes « (A Dél m agyarország munkatársától) Lelkes hangulatu népgyűlést tartott vasárnap délelőtt a szegedi szociáldemokrata párt, amelyen a tömegek tiltakoztak minden liábol'its készülődés ellen. A népgyűlésen többezer főnyi tömeg, munkások, tisztviselők, iparosok és kereskedők jelentek meg. A népgyűlést Olejnyik József nyitotta meg, aki rámutatott a háborús készülődések veszedelmére és kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt az egész világon hadat üzent a háború ellen, háborút indított a háború c-llen. Ezután Propper Sándor országgyűlési képviselő tartotta meg beszédét, aki mindenekelőtt Peidl Gyula üdvözletét tolmácsolta Szeged nyilvánosságának. — Az egész emberiségnek a munkát és megélhetését biztosító békére van szüksége — mondotta — fegyverek csattogása, javak elpusztítása, életek kioltása helyett. Tizennégy év múlt el azóta, mióta büaös kezek elvágták a háború fenevadjainak istrángját és azóta nem enyhült az árvák és özvegyek sikolya, sem a rokkanlak millióinak nyomorúsága. 30 millió java ember, 30 millió fogyasztó, 3ü miilió pár teremtő kéz pusztult el, Még itt terjeng a vérszag és máris viharzik a háború szele. Mi magyar dolgozók, akik legtöbbet vesztettünk, szenvedtünk és áldoztunk, tiltakozunk minden háborús kaland ellen. Még egy ilyen háború s az ország menthetetlenül elpusztul! — Ma ez az igazi hazafiasság: szembeszállni minden háborús készülődéssel! Mi magyar munkások a háború 1'eRete évfordulóján a »Ihar tépő erejével kiáltjuk oda: »Súha, soha többé háborút !c /Nagy taps és .éljenzés viharzott fel, majd a zaj leesillapultával Propper folytatta beszédét, — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a háború eredményeibe belenyugszunk. Mi egyszerre üzenünk hadat Trianon és a háború ellen. Igazságtalanság törlént és a világ sorsának intézői a békeszerződésekkel uj háborúk lehetőségeit készilellék el. De mi jóvátételt kövelelünk. A szociáldemokrata párt mindig emberi és igaz álláspontot foglalt el. Trianont és a háborúellenes álláspontot csak azok nem tudják összeegyeztetni, akik azt látják, hogy Trianont csak fegyverrel lehet jóvátenni. Ha élni akarunk és igazságot akarunk, a demokrácia fegyverével kell harcolnunk Trianon ellen. Több szabadsággal, több kultúrával, jóléttel példát kell mulatni az elszakított területek népeinek: »Ide jöjjetek, lássátok, itt jólét van, kultura van, itt süt a napk — A Rothermere-akciólól nem várhatunk sokat, Szép és jó, ha van az igazságunknak barátja és pártfogója, de a történelem hajtóerői közé nem tartozik a szentimentalizmus. A másik angol, akire hivatkozhatunk, MacDonald, Locarno megteremtője, akit az angol nacionalisták elgáncsollak. De már inog a konzervatív kormány és Anglia nemsokára újból munkáskormány alá kerül. A nacionalizmus sem nálunk nem alkalmas, sem másutt az igazság betöltésére. — Terrorral nem lehet kormányozni! — kiált közbe valaki. — Mi háborút üzenünk a háború ellen és rászorítjuk a nacionalista imperializmust, hogy vonuljon vissza s örüljön, hogy ép bőrrel megúszta a fejelősségrevon^- idejét, Két ut áll előttünk, az egyik a halál, a háború, a másik az élet, a világbéke utja. Mi ezt választjuk! A szűnni nem akaró taps és éljenzés csillapulj tával Propper Sándor áttért a belpolitikai helyzet vázolására. i —• Ha mi, dolgozó magyar nép, hozzá akatufiti jutni igazunkhoz — mondotta, — ugy belső átalakulásra van szükség. Most csend van a felszínen, a tisztelt Ház üdülj de a reakció műhelyében serény munka folyik; Beszélt ezután a decemberi választásokról és kifejtette az általános titkos választójog szükség gességét. Foglalkozott Ugrón Gábor és Bárezy István pálfordulásával, akik cserbenhagyták a d&j mokráciát és a dolgozó polgárság lobogóját. Ez q politikai erkölcsi züllésnek oly foka, mely egye. nesen páratlan a történelemben. De ennek maga g polgárság is az oka, mely mandátumot adott most egy szava sincs, ' A közönség élénk helyeslése közepette ismertette a párt lakóvédelmi akciójának eddigi sikereit, a forgalmi adó részbeni eltörlését, majd a követkéz^ szavakkal fejezte be előadását: — Nekünk, szervezett munkásoknak, szociálJ demokratáknak kell elvégezni a reakció letörést nek történelmi feladatát, Ebből fog kisarjadni Magyarország szebb jövője és jobb sorsa. A reak. ció, az erőszak önmagát marcangolja s neküulj siettetni kell pusztulását, hogy romjain felépüljön a demokratikus nagy " Magyarország. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Olefe nyik József a gyűlést bezárta. — Lovászy Márton halála. Budapest, augusztus 22. A magyar poliiikai élet egyik legmarkánsabb egyénisége, Lovásza Márton nyugalmazott belügyminiszter, a régj függetlenségi párt ismert békebarát vezére^ vasárnap reggel szivszélhüdésben hirteleij meghalt. Másfélévvel ezelőtt, mint ismerete si a bécsi emigrációból reverzálissal tért haza] Három hónappal ezelőtt elhagyta a főváros zaját, hogy szívbeteg feleségét nyugalmas hely^ re vigye. Budakeszin, az Erdei üdülő egyils pavillonjában lakott. Egy napig sem volt be^ teg. A csöndes nyaralóhelyen sétálással és ol-í vasással töltötte utolsó napjait is. , Vasárnap reggel 5 és 6 óra között Lováj szyné arra ébredt, hogy férje egy aszpiriní vett be. »Mi bajod?« — kérdezte rosszat sejtvoí Lovászy rámosolygott feleségére, de szólni már nem tudott. Lovászyné orvost hivatott^ de már késő volt. Mire az orvosok a szobába! értek, e pár pillanat alatt, ajkán az utolsó mosollyal, Lovászy Márton már halott volti Lovászy Márton tragikus halálának hire mélyj részvétet kelt mindenütt. Lovászyt 1001-benj választották meg képviselőnek, lelkes tagjaj volt a Justh Gyula-csoportnak, majd a háboril alatt Károlyi Mihályhoz csatlakozott, ö vóll az, aki 1918 elején harsány hangon kiáltotta a parlamentben: Igenis, mi ántántbarátok va* gyünk! Állhatatosan küzdött a különbekéért Károlyi kormányában miniszter volt, de nemsokára lemondott. Bécsben Jászi Oszkárral együtt szerkesztette az emigránsok Jöv5 cimúj lapját. smm Gálgéczi SSS« Budapest, VIII., Mária Terézia-tér 3. ÍBaross-u.) , Előkészít középiskolai magdnviisgákra, é(ettít£tr* alapvizsgákra* szigorlatokra. Kitűnő jegy&tek.