Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-23 / 191. szám

s DÉLMAGYARORSZÁG 1927 au gusztus 23. Inépgyülése után a tömeg az amerikai konzulá­tus elé vonult, ahol a rendőrség szét akarta oszlatni a tüntetőket, akik erre kőzáport zú­dítottak a rendörségre. Általános verekedés kezdődött és csak gummibotokkal és kard­lapozással tudták a rendet helyreállítani. Ren­geteg sebesülés történt, tizenkét embert letar­tóztattak. Londonból Jelentik: Az amerikai követségen naponta ez­rével kapják a tiltakozó leveleket és sürgönyö­ket a különböző testületektől, amelyek kegyel­met kérnek Sacco és Vanzetti számára. Lon­donban ma este nagy rendőri készültséget ve­zényeltek az uccára, mert ujabb tüntetésektől tartanak. Az amerikai követség épületét gép­fegyveres osztagok őrzik. Prágából jelentik: A kommunista párt a mai napra népgyűlést hivott egybe, azonban a rendőrség ezeket a gyűléseket nem engedélyezte. A vá­ros íőbb pontjait erős rendőri készültség szállta meg. Egymásután robbannak fel a román munlcióraktárak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A tövisi pályaudvar közelében felrobbant az egész municióraktár. íTöbbszáz lövedék a levegőbe repült. Bukarestből jelentik: Tegnap este a gyula­fehérvári lőszerraktár robbant fel. Ez a har­madik lőszerraktár, amely két héten belül fel­robbant. A vasútvonal megrongálódott, ugy hogy a forgalmat meg kellett szüntetni. Való­színű, hogy bűnös kezek okai a katasztrófának. fl vasmunkások nem fogadták el a munkaadók ajánlatát. Hétfőn este határoztak a vasasok. '(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) !A sztrájkoló vasmunkások bizalmi testülete ma este a vasmunkások Thököly-uti otthoná­ban ült össze, hogy meghallgassa annak a bizottságnak a jelentését, amely a munka­adókkal a béremelés ügyében a tárgyalásokat vezette. A tárgyalóbizottság jelenlését Kabók Lajos országgyűlési képviselő terjesztette elő. • Hosszú és alapos vita indult meg a jelentés- j Julius elefe éta negyven darab hamis öípengős feanfefegyel talállak a fővárosban. ről, amely után ugy határoztak, hogy a mun­kaadók javaslatát nem fogadják el, mert abból nem tudják megilélni, hogy egy-egy munkás mennyi bérjavitást kap és hogy hány mun­kás részesülne bérjavitásban. A tárgyalások során az a meggyőződés alakult ki, hogy a mostani mozgalom csak a vasiparra vonatkozó általános bérjauitással hozható nyugvó pontra. Budapest, augusztus 22. Feltűnést keltett tegnap,, hogy a Beszkárt villamoskocsijaiban hirdetmény jelent meg, mely a közönséget felkéri, hogy az 5 pengős hamisítványokra való tekintettel 5 pen­gőssel viteldijat ne fizessen. Erre vonatkozólag illetékes helyen a kővetkezőket közlik: Tény, hogy julius eleje óta 5 pengős hamisítvá­nyok bukkantak fel. Ezeknek a hamisítványoknak az előlapját a felületes szemlélő még megtéveszt­heti a forgalomban elkopott 5 pengősök előlap­jával. Hátlapjuk ellenben oly gyenge kivitelű, hogy az összetévesztő® lehetősége sem áll fenn. A Ma­]gyar Nemzeti Bank az első hamisítványok le­foglalása alkalmával közzétette a hamisítványok leírását, ismertető jeleit, amelyek a következők: 1, Az előoldal közepén elhelyezett »5 pengő« és »Magyar Nemzeti Bank« szöveg betűinek árnyé­kolása durva és foltos^ 2. a Széchenyi fej kép­rajza szakadozott és hiányos, 3. a hátoldal primi­tiv kivitelű A Lánchíd képe, valamint a háttér­ben levő épületek rajzának részletei teljesen ki­dolgozatlanok. 4. A hátoldal baloldalán elhelyezett magyar címer annak sötét hátterével teljesen egy­beolvadt. 5. A hamisítvány tiszta fehér papí­ron készült, amelyből a piros és zöld színű se­lyemszálak hiányzanak. - r> Julius eleje óta körülbelül 40 példány hamisít­ványt foglallak le. Egymásután lőtte le haragosait egy dltí£)öngő ujss&ásszi legény. Széni István-napi vérengzés a Kocsmában. golyó, Veres Albertnek a hasába fúródott egy golyó, majd az ötödik lövés egy éppen az ivóban tartózkodó kislányt talált. Ezután a dühöngő em­ber kirohant a kocsmából, -Szembetalálta magát Veres Józseffel, az előbb lelőtt két Veresnek a fivérével és őrá is rálőtt. A lövések zajára elősiető csendőrök lefogták Alapi Istvánt, akit csak nagynehezen tudlak meg­védeni a tömeg dühe elől. Közben Veres József meghalt. A 'súlyosan sérült Kovács Józsefet a kórházba akarták szállítani, de útközben ő is kiszenvedett. > Szolnok, augusztus 22. Borzalmas vérengzést ren­dezett Szent István napján Alapi István ujszászi legény, Bál volt hirdetve a kocsmában. Már jóval a bál megkezdése előtt Veres Imre, Juhász János, \eres Albert és Kovács József gazdálkodók kár­tyáztak az ivóban. Egyszerre betoppant Alapi Ist­.ván, aki a kártyázókkal régebb idő óla haragban volt. Alapi előrántotta revolverét és rálőtt Veres Imrére, akinek a golyó a combjába fúródott. A meglepett kártyások még fel sem ocsúdhattak, amikor Alapi egy másik lövéssel Juhász János karját fúrta keresztül. Ezután eszeveszetten kez­dett lövöldözni. Kovács Józsefet száján találta egy Kössél sssássmilliós Kárt oKosott a vasárnapi sxérmsMerti túsz. A f}éíföi tiizvizsgálaí után megindították, a nyomozást, §ogy gyújtogatás történt-e. (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár- J Bap délelőtt szinte hagyományszerüleg kigyul­lad L az alsóvárosi szérűskert. Hamarosan két­(bárúm kazal szalma állott lángokban és mire 1a lü;:oltók kiértek, már tíz kazal égett. Az bltái szinte lehetetlennek bizonyult a vízhiány iniatt, mert a szérűskert területén fekvő sze­gényes kut semminek sem bizonyult. Ismét — jó falusi módra — az öntöző lajtokhoz kel­lett fordulni, de a tűz olyan nagy volt, hogy az - autólocsolók is kevésnek bizonyultak és még a lóvonatu lajtokat is munkába kellett állilani. Öriási munkát végeztek ilyen körül­mények között a tűzoltók, akiknek megfeszí­tett küzdelem utan ebédutánra sikerült a tü­zet elfojtani. " Rengeteg mennyiségű szalma — kőzet száz« millió értékben — lett igy a lángok martaléka] A tűz — egyesek feltevése szerint — ggujto. gatásbót eredhetett, bár egy könnyelműen el« dobott cigarettavég is lángba boríthatta a kaz­lakat. Hétfőn délelőtt megtartották a tüzvizsgáiu< tot, amelyen Papp Ferenc főparancsnok ég Horváth Lajos parancsnok, valamint dr. Uj, várossy Ferenc rendőrfogalmazó jetent meg, A bizottság tüzetes szemle után sem tudtd pontosan megállapítani a tüz keletkezésének okát és éppen ezért a rendőrség nyomozáslj indított annak felderítésére, hogy kik tartóz-, kodtak vasárnap reggel a szérűskertben. ;\t szérüskerti és évenkint szabályszerűen meg. ismétlődő tüzekkel kapcsolatban lehetetlen rá! nem mutatni a szérűskertben uralkodó álla-, potokra. Egyetlen kut áll itt veszedelem ese­tén rendelkezésre, bár a kert területén van; még egy kut, de ezt sem lehet rendesen hasz­nálni. A tűzoltóság már egy évvel ezelőtt kérUj a tanácstól a kut rendbehozatalát, de eddig semmiféle intézkedés nem történt Vasárnap este egyébként a tápéi szérűs­kertben is tüz pusztított, de mindössze két, kazal szalma égett el mintegy tizenötmillió, korona értékben. A tápéi tüzet is a szegedi tűzoltók oltották el. 454 Villanyvilágiíási berendezéseket, csillárokat és kirakat-, lakásvilágítást Fonyó Soma legolcsóbb árai meUettjjszkö^ 4j E. M. % vagy: az ezüst szelence sorsa. A Szegeden lezajlott országos dalosverseny« nek utóhangjai még mindig zengenek a ma| gyár vidék sajtójában. Az egyik város a szál­lást találta keménynek, a másik a kosztol drágának. Hétezer ember hétezer panasza szál] a magyar égbe. De azért rengeteg derűs és meleg epizódja is volt ennek a nagyszerűi sereglésnek. Legendák is keringenek, szájról^ szájra, mint a dal és ezek közül egyet, amelji] szinte klasszikus veretű, hadd örökítsünk meg a hálás utókor számára. Arról van szó, hogyj messze, a csonka ország északi szögletéből,) amelyet Tompa Mihály, költészetének varázsai borit el, jött egy lelkes, buzgó dalárda Sze­gedre. A dalárda mái* jó előre gondolt a kcw, szorusleányra, akinek igen értékes és igen! mutatós ezüst szelencét hozott. E. M. monog­ram ékeskedett a drága ajándékon, a kiszemeli koszoruleány nevének kezdőbetűivel. De mire; a távoli dalárda a szőke Tisza partjára érke> zett, a hercegnő gondolt merészet és nagyot^ lemondott a megtisztelő szerepről. Hiába ké­rés, hiába követelés, hajthatatlan maradt, j A dalárda jött, látott és nem győzött cso­dálkozni a lemondáson. A' fürge és éber ren­dezőség azonban mindent megtett, hogy a vendég dalosoknak megfelelő koszorúiéányt szerezzen. Az egész várost fölverték, hogy egy E. M. kisasszonyt találjanak, aki szép is, jó is és hajlandó vállalni az illető dalárda ko­szoruleányságát. Mikor találtak egyet, volt1 nagy öröm és elégtétel, volt szerenád és ünnep a világon. A vidéki dalárda magasztalta a lovagias szegedi rendezőséget, amely költsé­get és fáradságot nem kiméivé szerzett nekik egy uj E. M.-et és természetesen az uj E. .1/.­is el volt ragadtatva a választástól, amikor a valódi és hamisítatlan ezüst szelencét meg­kapta, amelyen a saját külön monogramja fénylett. Ez a koszorulány, volt a legboldo­gabb koszoruleány városunkban. Pedig csak a költészetet utánozta az étet; ebben az esetben is, hiszen komoly színház­járók bizonyosan élénken emlékezni fögnas még a Velencei kalmárra, amelyben a sze­lence históriája még sokkal bönyódalmasabD. Hiába, az élet egyszerűbb, mint a költészet különösen a szegedi étet

Next

/
Oldalképek
Tartalom