Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-23 / 191. szám

SZEGED : Szerkesziőség : Deák Ferenc ucca 2. Teleion: 13-33.^Kladóliivaial, liölcsönkönyvtór és Jegyiroda: Aradi ucca. 8. Telefon: 306. ^ Nyomda: löw Upót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » KEDD 1927 AUGUSZTUS 25 MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal; IJrl ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » „ _ HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndráSSy ucca 25 III- ÉVFOLYAM, 191. SÍK AM Telelőn: 49. szám. «» «» « » «» « „ Előfizetési Ara havonta 3-2©, vidéken és a fővárosban 3-60, klilíőldőn G-40 pengő. Egyes szám lő, vasár- és Ünnepnap 24 fillér* m iiiiiiiwi' ^uimiMwwinninpi Újságírói titoktartás. Párisban most sajlókiállilás van, a szabad sajtó diadalmas és büszke kiállítása, amit Magyarországon ma még belügyminiszteri en­gedéllyel se lehetne megrendezni. Mert hiszen nálunk sérelmeket, fájdalmakat, szomorú és lehangoló dokumentumok hosszú sorozatát, kitiltó, betiltó, cédulákat, végzéseket lehetne kiállítani és azokat a bilincseket, amiket 1848 március 15-ike levert a magyar sajtóról, — javított, bővített kiadásban. Van azonban a párisi sajtókiállitásnak a sok kérkedő és dicsőséges dokumentuma közt egy problémája is, amely nagyon közelről érinti a sokféleképp sanyargatott magyar saj­tót is s ez az újságírói titoktartás problémája, amely a cherbourgi titokhoz van címezve. Cherbourgban a tengerészeti törvényszék a francia büntetőlörvénykönyv 378. szakasza alapján, száz frank pénzbirságra itélte acher­bóurgi Dépéche főszerkesztőjét, mert egy bün­pörben mint lanu nem volt hajlandó meg­szegni az újságírói titoktartás szentségét. A j Dépéche leleplezéseket közölt bizonyos hivatali visszaélésekről, amelyek az államot megkáro­sítják s a bűnvádi eljárás során, amelyet a cikkek eredményeképpen indítottak, megkér­dezte a biróság a főszerkesztőt, honnan \ette cikke adatait. Az adatok igazak voltak, a fő­szerkesztő vállalta is értük a felelősséget, de forrása megnevezését megtagadta azzal az in­dokolással, hogy az újságíró épp ugg nem kö­telezhető informálói megnevezésére, mint uhogg az ügyvédi, vagy az orvosi titkot is védi a törvény. A sajtó lelkes magyar gyűlölői bizonnyal megelégedetten veszik tudomásul, hogy lám, azért ott is csak elitélik a kotnyeleskedő újság­írót. Csakhogy mindössze száz frankra ítélték, ami meg se közelili a magyar ujságiró-pénzbir­ságok krudélis mértékét — és ez a százirankos birság olyan hullámokat vert francia újság­írói, jogászi és politikai körökben, hogy az nekünk szinte érthetetlen. Mindenekelőtt a párisi újságírók szindiká­tusa tiltakozólevelet intézett a tengerészeti mi­niszterhez, amelyben a cherbourgi ítéletet az egész francia sajtó sérelmének fogja fel, hi­szen az leheletlenné teszi az egész francia sajtó számára, hogy közkérdésekkel nyugodtan fog­lalkozhassál?. A sajtó csak akkor teljesítheti hivatását, ha minden igaz adatot nyilvános­ságra hoz, már pedig -a hírforrások megneve­zése lehetetlenné teszi azt, hogy függő viszony­ban levő emberek visszaéléseket és súlyos bű­nöket leleplezzenek. Ilyen memorandumokat ugyan nálunk is szerkesztenek az újságíró egyesületek, de valószínű, hogy azokat soha senki el nem olvassa. A francia tengerészeti miniszter azonban nem burkolta a fejét ma­gas méltóságú palástjába, elolvasta a memo­randumot, választ is adott rá, olyant, amilyent adhatott. A' Code penal, a francia büntető­törvény 378. szakasza csak az ügyvédi és orvosi titoktartást védi, más hivatalokat nem véd ez a jog s azok kötelesek vallomást tenni, — felelte a miniszter, aki mást nem is felel­hetett. Erre aztán az volt az újságírók vá­lasza, hogy ha hiányos a Code penal, akkor ki kell pótolni a hiányt s ezt az indítványt törvényjavaslat formájában a francia ujság­irók egyesületének elnöke tette meg, akit Louis Barthounak hivnak. Eléggé ismert név az egész világon, hiszen Louis Barthou mi­niszterelnök volt és ma is egyik cezb; ® konzervatív francia nolitikának. A Code penalon nagyon keveset módosítot­tak megalkotása óta és még Tar de jogászi el­méletei se tudtak sokat változtatni a francia büntetőtörvény alapvető rendelkezésein. Sem­mi kétség azonban benne, hogy mikor a sajtó szabadságáról, függetlenségéről, a sajtó jogainak, tisztességének és nyugalmának vé­delméről van szó, módosítani fogja a Code penalt. Mert Franciaországban jól tudják, hogy a sajtószabadság nem az újságírók ügye, hanem a sajtószabadság az alkotmány egyik legerősebb és legkülönb biztositéka. A' par­lamenti szólásszabadság és a szabad sajtó de­mokratikus államokban a polgárság jogának olyan két forrása, amelyet ha eldugnak, vagy, kiszárítanak, elsivatagosodik bele az egész köz-' élet. Immáron nyolc éve tördösik le a sajtószabadság nagy és intézményes; biz­tosításának hol morzsáit, hol karajait Erre a munkára ősszel akarják feltenni a koronát a hírhedt sajtónovellával. Ajánljuk, hogy ezek­re a tárgyalásokra hivja meg a konzervatív magyar kormány Louis Barthout, a francia konzervatív politika régi vezérét. Mint a cher­bourgi eset mutatja, kitűnő szakértő volna sajtójogi kérdésekben a magyar kodifikáto-l rok számára. A szerb földmlvelésügyi miniszter magyar nyelves mondott beszédet a bácskai községekben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szabadkáról jelentik: A Vajdaságban a teg­napi vasárnapon három miniszter is járt, hogy a kormány programját ismertesse. A miniszterek beszédeiből és nyilatkozataiból ki­tűnik, hogy a kormány nagy súlyt helyez a vajdasági magyarok szavazataira és hogy mennyire tudatában van annak, hogy a ma­gyarok döntik cl a vajdasági mandátumok sorsát. Szabadka környékét Szuboties Dusán igaz­ságügyminiszter kereste fel. A tiszamenti köz­ségekben Sztankovies Szvetozár földmivelés­ügyi miniszter beszélt — magyarul. Ez volt az első eset Trianon óta, hogy aktiu szerb miniszter magyar nyelven beszélt. Marinkovics Voja külügyminiszter Nagy­becskereken volt. A gyűlés után fogadta a magyar újságírókat, akik megkérdezték tőle, milyen lesz a magyar kisebbség helyzete. .41 külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzeti-: ségi kérdés még nincsen megoldva, a kormány azonban azon lesz, hogy a magyar kisebbség • ügyeit rendezze, mert az országra nézve sze* I rencse, ha itt magyar kisebbség él, mert tu­| clásával és tehetségével az államot szolgálja,; Glasgowban leégett Skócia egész; gabonakészlete. A kár: tízmillió font sterling. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) I 10 millió font sterling. A kár azért ilyerf) Londonból jelentik: Glasgowban tegnap le- i nagy, mert a raktárban egész Skócia gabonaÁ égett Skócia legnagyobb gabonaraktára. A kár | készlete volt felhalmozva. Európai idősszámiÉás sszerini reggel 7 óraRor villamosssélcbe ülieíilc Saccoi és Vanszeiiit. Semmi remény sincs a Kegyelemre. Tömegtüníetéselc mindeniitíj (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bostonból jelentik: A charlestoni fogház igazgatója minden intézkedést megtett a Sacco és Vanzetti elleni halálos ítélet végrehajtására. A villamosszék elektrotechnikusa megvizsgálta a szék szerkezetét és azt mindenben rendben találta. A' fogház igazgatója, annak egész sze­mélyzete, valamint a fogház körül szolgálatot teljesítő rendőrök meg vannak arról győ­ződve, hogy a kivégzés megtörténik. Az első kivégzést éjfél után három perccel hajtják végre és rövid időközben következik a második kivégzés. A' kivégzések sorrendje egyelőre még bizonytalan. Saccoval és Van­zettivel egyidejűleg végzik ki Madeiras több­szörös portugál rablógyilkost. Sacco és Vanzetti telfes apátiá­val várják a kivégzést .Vanzetti még mindig reménykedik, hogy az utolsó pillanatban megérkezik a kegyelem. Sacco azonban beletörődőit sorsába és a teg­nap. esti órákban faosssu levelet irt íiaaai, kéri, hogy legyen támogatója özvegy édes­anyjának és sohase feledkezzék meg, hogy öli kelten a munkásságért haltak meg. Tone biró, akinek a közbelépésétől remél­ték, hogy sikerülni fog a kivégzést elhalasz­tani, megtagadta a védők petíciójának aláirá-i sát és ezzel az utolsó reménysugár is elve­szeit. Coolidge elnök ma elhagyta nyaralóhelyet) Rapid Cytit, különvonaton utazott el. A vonat; előtt mindenütt repülőgépek vizsgálták át a; pályatestet, hogy az elnök ellen irányuló eset-J leges merényletet megakadályozzák. Párisból jelentik: Ma délelőtt nyújtotta át a kom-í munista párt hattagú küldöttsége az amerikai követségnek azt a memorandumot, amely 3 tegnapi népgyűlések tiltakozó határozati vaslatait foglalta egybe. A' memorandumot aj amerikai ügyvivő vette át. Casablancából jelentik: 'X szociáldemokrata párt tiltakozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom