Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-29 / 172. szám

Mi'.' .1';- ; «ZEöED s szerkesztőség : DeóJt Ferenc uceo 2. Telefon: í3-33.'Ktod«Wvatol, StHcsönkdnyvtór és Jegyiroda : Aradi «ccet S- Telefon : ÄOO. - Nyomda: Ww ypéí uccu 1®. Telefon: 16—34.« » « » « » PÉNTEK 1927 JULIUS 29 00a ni. ÉVFOLYAM, ira. SZÁM •MM^WM—i——MM—D^^m» IHIIHimr "~rv Tíí Il MAKÓ : Szeiketzl№ég és kladóhlvato!: Url ucca 6. Telefon: Í5J. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és btodöhlvolnl : Andrássy ucca 25-, Telefon: 49. szdm. « » « » « » « » « » fjánzetésl ára havonta 5-20, vldéíten és a tdvárosbon 3<eo, kUUSldSn ö-40 pengd. Egyes szám <6, vasár- és Ünnepnap Z* űUér, BBBBBHtwtui waiMM^' mmmmmmmmt&m Dumas. Hogy az öreg Dumas érdekes elbeszélő volt, az bizonyos. Tudott mesélni, tudott füllenteni, ahogy csak kevesen a világon. Nem kegyeliuezett senkinek és semminek, mindent megírt, amit megirni lehetett. Megírta az egéssz francia históriát, a királyokat és királynőket, ¡a testőröket és a kalandorokat, a Bertalan éjszakát és a vasálarcost, a neslei tornyot és a Bastille bevételét, Arthost, Porthost, Aramist jés D'Artagnant, gróf Monté Christot és Naipoleont Nem is egyszer irta meg őket és ha fcszébe jutott, hogy valamelyik hőse az ötödik kötet végén még életben maradt, akkor elmondotta külön, hogy husz év múlva milyen íujabb viszontagságokon ment keresztül. Árn'bár az is megesett írónkkal, hogy valamelyik «lakját, a harmadik kötet elején megölette az álruhás orgyilkosokkal és a negyedik kötet feléjén egészen egyszerűen navarrai udvarmesterré tette. Kicsire nem nézünk, azért az preg Dumas mégis csak tudott érdeket feszíteni. j Persze, az idő meglehetősen elmúlt fölötte fe a mai ember mai érdeklődése inkább a mozi vásznán fordul már a durnasi históriák meglepetései és fordulatai felé. A mi Jókaink fáteszélőnek ís van akkora, mint Dumas pere, ikőltőnek pedig legalább százszor akkora. Mégis, a magyar kiadók egyszerre csak' megint kegyükbe vették a Margót királynői a Bragelonne gróf jó öreg szerzőjét és az újságokban egész oldalakat elfoglaló hirdetésekben jelenti egy eddig ismeretlen hazai könyvkiadó, hogy ingyen adja a magyar olvasónak Dumas atyát, az egészet mindenestől, testőröstől, csak éppen hogy ezért meg ezért ennyit meg enynvit tessék utánvétellel és postafordultával beküldeni. Erre megindul a harc, az egyik kiadó nekimegy a másiknak, egymásra licitálnak és végül a nyájas olvasó maga se tudja már, miért ez a hangos és általános lelkendezés egy iró körül, aki réginek elég régi, idegennek is elég idegen, klasszikusnak se nagyon klasszikus, ellenben ponyvának se utolsó, ha kell! I Ámulattal és bámulattal állunk meg ez előtt á rejtelmes jelenség előtf, nem tudjuk megérteni, mi ütött bele hirtelen a magyar kiadóba, hogy akkor,. amikor a jobb sorsra érdemes & szebb napokat látott magyar irodalom pang, a magyar író. éhezik, a magyar közönség elidegenedik a magyar könyvtől, miért kell mindenekelőtt és mindenáron (sőt, amint látszik, ingyen áron) reklámot csapnia és piacot csinálnia egy alapjában véve egészen nem elsőrendű idegen írónak, akinek divata igazán régesrégen elmúlt?" A magyar könyv válságos napjaiban történik mindez, amikor elsőrendű íróink és költőink hiába kopogtatnak életük főmüveivel a kiadók ajtaján és akkor történik mindez, amikor azt a bizonyos kulturfölényt vágják a jámbor benszülött literátor fejéhez, hogy arról koldul és akkor történik mindez, amikor minden követ meg kellene mozgatni, hogy a magyar szó, a magyar irás, a magyar gondolat levegőhöz jusson, teret kapjon, szárnyat bontson, dicsőségesen és diadalmasan hirdesse, künn és benn, a kis hazában és a nagy világon gazainkat, szépségeinket, életünket és erőn^ivatalosan és nem hivrr'alpí: '--iimak, társadalomnak, közönségnek és magánosoknak mindent latba kellene ma vetni, hogy a magyar kultura kiváló irodalmi alkotásai minél nagyobb számban megjelenjenek és hódítsanak és akkor a magyar kiadó gondol merészet és nagyot: Dumast hozza nekünk, az öreget, a nyakunkba sózza, a lelkünkre köti, az arcunkba vágja: vegyétek és faljátok, ez « kell most a magyarnak! Még csak az kellene, hogy Dumas perután a többi jöjjön, a klasszikus ponyva és rémregény nagyjai, a Ponson du Terrailek, ti Xavier Montepiuek, a Paul Fevalok, Mont. Christo után Rocambole és ha ez nem elég, jöjjön nemzeti diszkiadásbau Courts Mahler és Ellínor Glin, jöjjön, aminek jönni kell! £eon Bosítíef ui£jaíelvéí<eM l£ötejfel. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Az Action Française ma közli Léon Daudet levelét, amelyet az igazságügyminiszterhez intézett. Daudet levelében bejelenti, hogy bármikor hajlandó visszatérni a fogházba, ha az igazságügyminiszter kötelező ígéretet tesz, hogy ügyében újrafelvételi rendel cl és felfüggeszti azokat a rendőrtisztviselőket, akik az első pgomozás alkalmival hamis adatokkal félrevezették a hatóságot. A levél Párisban na£v feltűnést keltett. /1 hercegprímás temetésén ass egéss ßivatalos Magyarország rés^tvesss. Esztergom, julius 28. A hercegprímás holnapi temetésén az eddigi jelentések szerint az egész hivatalt« Magyarország résztvesz. Az esztergomi főpapság^felkérésére a temetésen az egészségügyi szolgálatot a budapesti önkéntes mentőegyesület fogja ellátni. E célból a mentőegyesületnek két autója 10 ápolóval és 10 orvossal már elutazott Esztergomba Ma délelőtt ünnepélyes gyászistentisztelet volt az esztergomi plébánia templomban az elhunyt hercegprímás lelkiüdvéért és ugyancsak ma tartották meg Esztergom vármegye és Esztergom városa rendkívüli közgyűlését, amelyen a felszólalók hódolatukat, a vármegye és a város osztatlan mély részvétét j fejezték ki a bíboros hercegprímás elhunyta I Ujabb puccskísérlet Paegalos érdeliélben» alkalmából. Az Observatore, a római szentszék hivatalos lapja külön cikkben emlékezik meg Csernoch bíboros haláláról és kiemeli, hogy halála gyászba borította a katolikus magyarokat. Az elhunyt bíboros egyénisége hozzájárult ahhoz, hogy nagy erkölcsi erők kőz* pontjává emelkedett. Szegedi a Éemetéseit. A város tanácsa a csütörtöki tanácsülésen elhatározta, hogy hivatalosan is képviselteti a várost Csernoch János hercegprímás temetésén. A város koszorúját dr. Pálfy József tanácsnok viszi el Esztergomba és helyezi az elhunyt egyházfejedelem koporsójára. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Athénből jelentik: A hivatalos jelentések uj pucskisérletről számolnak be. Pangalos volt diktátor hivei állítólag motorcsónakokon akarták megtámadni a hadihajókat, hogy azokat birtokbavegyék és igy szítsanak felkelést Pangalos érdekében. A készülődésről tudomást szerzett a kormány és szigorú rendeletet adoít ki, amelyben eltiltotta a motorcsónakok használatát Pháleron egész körzetében. Egy francia képviselő a Hoihermere^ilpyrol nyilatkozni Prágában. (Budapesti, tudósítónk telefon jelenté se.) Prágából jelentik: Friboíirg francia radikális képviselő, a kamara külügyi bizottságának iagja középeuróptii tanulmányútján ma Prágába érkezett. A prágai újságírók előtt részletesen nyilatkozott lord Rothemsra akciójáról és nyilatkozatában iöbbek között a következőket mon-* dotta: — Magyarország azok közé a nemzetek közé tartozik, amelyek gyakran túllőnek a célon. Mi, franciák hajthatatlan respektussal viseltetünk a szerződések iránt. Franciaország az utolsó pillanatig betartotta a frankfurti béke rendelkezéseit is, bármennyire nehezére is esatt ez. Ha a magyarok azzal jönnének: nem akarunk zavart okozni senkinek, haaeta együtt akarunk dolgozni a béke érdekében, ügy Franciaország részéről nem volna kizárva annak a lehetőségs, hogy a magyar preMénta fiíoyegrs fcarülj&i, fel"' hogy etahoz Csröerszág is hozzájárni Fribourg annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Rolhermere-ügy éppen ugy el fog múlni, mint ahogy jött. Birik Magyarország belátá ában és nem tart különösebb zavartól. Középeurópai utjának célját abban jelölte meg Fribourg, hogy milyen mértékben terjedt el a pacifizmus az egye; államokban. Benes lapja, a Prager Presso kéthasábos cikkben foglalkozik Ro&hermere lord akciójával és rengeteg adattal igyekszik bizonyítani, hogy rossz sorsuk van a Magyarországon élő nemzetiségeknek, J BnSapsstről jelenük: Sza&öksqse^í&öö elhatározták- hogy Bothermere*alspct létesül nek, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy, Magyarország történetét angol, fnaoeia é% olasz nyelven kiadják.