Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-03 / 150. szám

s 1927 Juü is 3. Mtérí nem kérlek előtielmlől csatornái ? — kéráezle a polgármester a rőkusiak kiildöltségétőL (A Dé/maayarorszdq munkatársától) Rókus városrész tízfagu küldöttsége szombaton délben küldöttségileg jeleni meg a polgármesternél. A küldöttség nevében Körmendy Mátyás adta elő a sérelmeket. Elmondotta, hogy a Tovasz-uccában a Damjanichucca sarkáig mintegy 200 méteres szakaszon, két méter szélességű árok tátong, amely nemcsak a gyalogjárók rendes közlekedését, hanem a jcocsiforgalmat Is akadályozza. A küldöttség tagjai még eiőadták, ho;»y az ucca lakosságának helyzete a méiy árok miatt egészségügyi szempontból is elvi élhetetlenné vált. — A városnak cr-ok 15 ezer pengőjébe kerülne, ha e szakasz! csötornávai látná el, — mondotta a küldöttség egyik tagja. 1 — Harminc év óta fizetünk adót, ennyit ' csak megérdemelünk, — zúgták kóru ban a küldöttség tagjai. A polgármester ingerüllen hallgatta végig a panaszokat. — Miért nem kértek cz elődeimtől csatornát ? N m hozzám, hanem még Paifyhoz és Lézár Györgyhöz fcpüelt volna maguknak küldöttséget vezetni Én nem tudok megukon segíteni... Adják le a panaszukat Mihályi fy főmérnöknek, ő majd megpróbál valamit lenni A küldöttség tagjai lehorgasztott tővel távoztak, Körmendy Mátyás utoljára maradt és odasúgta a polgármesternek: — Nekem muszáj volt veiük jönni, — mentegetődzött Körmendy —, pedig ugy is ludiam, hogy milyen eredménye lesz a küldöttségjárásnak. a £2 (A Délmagyarország munkatársától) j Szeged közönsége napról-napra nagyobb megütközéssel tapasztalja, hogy a piaci drágulás egyenesen elviselhetetlen és a szegény néposztály élelmiszerszükségleteit a piacokon alig képes beszerezni. Különösen a burgonya megfizethetetlen és ára a szombati piacon is 5—7 ezer korona között mozgott. De a többi élelmiszer ára is állandóan emelkedő tendenciát mutat. így például a tojás lassan, de biztosan emelkedik és a mult heti tíz fillérrel szemben ma már tizenkettőért árusították. Szegeden azonban, ugy látszik, az emberek igen türelmesek, a fenyegető és sok kisexisztencia létérdekét egyenesen veszélyeztető drágasággal szemben, nem ugy, mint a főváros, ahol már megmozdult a hatóság, hogy az ujabb drágasági hullámot letörje. Dr. Marinovich Jenő, Budapest főkapitánya külön detektivcsoportot szervenett, hogy a főváros csarnokaiban és piacain az árdrágító visszaéléseket leleplezzék és kérlelhetetlen módon járjanak el a közönséget kiuzsorázó drágítok ellen. Különben a fővárosban észlelhető drágaság már a kormányköröket is foglalkoztatta, amennyiben az a legutóbbi minisztertanácson is szóba került és a kormány hozzájárult a rendőrségnek a piaci árusokra vonatkozó intézkedéseihez. A belügyminisztérium utasította az összes vidéki ha- , lóságokat, hogy szintén nagy eréllyel fogjanak hozzá az árak ellenőrzéséhez. A közel jövőben ebben a kérdésben ankétot tartanak, amelyen tárgyalni fogják a drágaság letörésére irányuló rendszabályok bevezetését. A Szegeden észlelhető nagymérvű drágaság ügyében munkatársunk kérdést intézett dr. Buócz Béla rendőrfő tanácsoshoz, aki a kővetkezőket mondotta, — A detektivekkel állandóan ellenőriztettem a szegedi piaoot, de eddig még nem jutott el hozzám olyan értelmű panasz, amely szerint nagyobbarányu drágulás kezdődött volna meg, pedig a piaci drágulás legjobb fokmérője a közönség, a mely mindig érzékenyen reagál a piac minden árváltozására. Én is családos ember vagyok, a piacról élek, de eddig még a feleségem sem panaszkodott, hogy feltűnően drágult volna a piac. Ismerem Marinovich főkapitány intézkedéseit és ha itt is tapasztalok visszaélésszerű drágítást, akkor a megfelelő intézkedéseket foganatosítjuk mi is. A piac drágulása miatt megrémült közönséget Buócz'főtanácsos nyilatkozata bizonyára megnyugtatja. Erre a megnyugtatásra azér tis szükség van, mert Franki Antal gyógyszerész, törvényhatósági bizottsági tag a város hatóságához a következő beadványt nyújtotta be: »Az élelmiszer drágulása napról-napra oly Ijesztő mérvben fokozódik, hogyha a hatóság nem siet a közönség védelmére, ugy rövid időn belül az élelmezés terén, a iegkétségbeejtőbb helyzet áll elő. Amikor pénzünk vásárló ereje megjavult és állandó lett, semmi sem indokolhatja meg ezt a hallatlan áremelkedést és amint a fővárosban, a S hivatalos vizsgálatok utáa meg is állapították, e fölhajtóit árakat kizárólag az árusok önkényes és mesterségesen megállapított árai eredményezték. A főváros hatósága tudatára ébredt annak, hogy e lürhetetlen állapotnak véget kell szakítani, a közönségnek védelmet kell nyújtania és ennek eredményes végrehajtására a legei éiyesebb intézkedéseket tette folyamatba. Városunk közönsége is joggal és méltán elVizsga emlékek. írta: Móra Ferenc. S Egy pesti iskolának a tanító-testülete hivatalos levélben, meghívott, hogy menjek föl, nézzem meg a vizsgáikat, rajzaikat, szlöjd-munkáikat és győződjem meg róla, mennyire szeretnek ők engem, a tani lók is, meg a gyerekek is. Hát ezt én nem vonom kétségbe, nem is csodálkozom rajta, mert könnyű azt szeretni az embernek, akit sose látott, — tetszenék csak megpróbálni közelebbről. De hát van jó dolgom, hogy annak a megpróbálására nem adok alkalmat. Ellenben ha már úgyis fönt jártam Pesten, elmentem a vizsgára s nem lett belőle semmi baj se, erőt vettem destruktív természetemen s nem destruáltam a tanító nénik illúzióit. Megálltam az érdekeltebb szülők mögött, az ajtóban s onnan gyönyörködtem ki magam az ifjú pesti nemzetben. Az egyik tanító néni ugyan gyanakodott rám valami Tolnai Világlapos arckép révén, meg is kérdezte, hogy nem én vagyok-e én, de megnyugtattam, hogy csakugyan nem én vagyok, mert én csak az öcsém vagyok. Összecsapta a kezét, hogy nem is tudta, hogy nekem öcsém is van s hogy akkor én igen öreg ember lehetek, ha már az öcsémnek is így kiszedték a feketét a hajából. — Ó, — mondom, — még sokkal öregebb, mint gondolni tetszik. Olyan öreg, mint a százesztendős jövendőmondó s az én szakálam, bajuszom is ő hordja, a vén betyár. A tanító néni megfedett, hogy nem illífc ..yen tiszteletlenül beszélni olyan kedves őreg bácsiról, amilyen én lehetek, aztán azt mondta, ha betyárt akarok látni, akkor nézzem meg Salánky ; Sárikának a rajzát, mert olyant még bizonyosan ; nem láttam. Meg is néztem s el kell ismernem a ! nyilvánosság előtt is, hogy az a legtökéletesebb vén betyár, ami a mordságát illeti s csak azért lehet kibírni a tekintetét, mert ő tulajdonképp mégis csak egy fél betyár. De erről nem Sárika tehet, hanem a költő, mint olyan. A feladat ugyanis az volt, hogy a gyerekes illusztrálják meg Petőfi versét, A puszta léim cimüt. Saját felfogásuk szerint rajzolják meg azt, ami legjobban megkapta őket a versből. Sárikát az a strófa fogta meg, amelyikben az van, hogy . . . Ű pusztára halvány ködök települnek S csak félig matatják a betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszőgve visz a ló, Hasa alatt farkas, feje felett Iiollö. Sárika tiszteli a tekintélyeket, szó szerint vette a költő szavát s egy félfejü, fél szemű, fél derekú és féllábú betyárt rajzolt egy fejből és fél derékból álló, még pedig két első lábán álló lóra, amelynek hasa alatt fél farkas és feje felelt fél holló tartózkodik. Nem tudom, mi lesz Salánky Sárikápól, de ha a modern festészetet válassza hivatásának, nagy jövárja, hogy a mi hatóságunk is a legeré. lyesebb eszközökkel lépjen fel, nyújtson oltal, mat a fogyasztóknak, a rendőrség bevoná. sával tartson piaci razziákat és az árdrágítók ellen a törvény teljes szigorával járjon el.« Buócz rendőrlanácsos nyilatkozata és Franki Antal beadványa között éles ellentét van. Első. sorban tehát ezt az ellen létet kellene hivatalosan is tisztázni, mert Franki beadványát a fogyasztó,, közönség tapasztalata diktálta. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetközi mesterverseny mai fordulóján Aljechin győzött Brinckmann ellen, Tarta» cover Sárközy ellen, Przepiorka Vukovics el. len. Remi leit az Asztalos—Kmoch, Niemzo. vics—yajda iparti, függőben maradt a Szén kely—Steiner, Ahues—Berndtson, Müller— Yates, Takács—Gilg, Grünfeld—Colle parti. Sieieii—lüiisesalBa között. A Szegedi Sakk-Kör Maróczy-estjével felrázta és tömörülésre serkentette Szeged sakkozóit. Á kör a szép sikerének hatása alatt, jövő vasárnap( julius 10-én délután fél 5 órakor vendégül látja városközi mérkőzésre a Békéscsabái Maróczy« Sakk-Kőrt. Békéscsabát Tótkomlós s ezt sorban a környékbeli sakk-körök csapataival való mérkőzések követik, a mérkőzések egyúttal megbe. szélési alkalmak lesznek arra, hogy a Szegedi Sakk-Kör megszervezze a Magyar Sakkszövetség déli alszövetségét. Az első városközi mérkőzésen a Szegedi Sakk-Kör csapatai a következő legi erősebb összeállításban vesznek részt: I. osztály: Becker Mátyás, dr. Burger Béla,Kroó Imre, Konrád Alajos, Lőwinger Mihály, Liebmann Béla, Pauer Zoltán, Szántay K. János, Szántó Pál, Zemankovits Lajos, Zwickl Ferenc és Weiszberger Marcell. Tartalékok: Koch László, Köves Zoltán. Schwarc István, Szántó Gábor ég Zoltán Hugó. II. osztály: Bahós Árpád, Bőlcsházy Pál, Eidusi Bentián, dr. Grosser Jenő, Hesser István, Lőwinger Arnold, Mannheim Imre, Pártos László, Pesíi Mihály, Vas Pál, Weisz Imre és Joachim <KH zsef. Tartalékok: Schwartz László, Bloch Jánosj Halle Henrik, Pördy József és Grüner György, A városközi mérkőzésen szívesen lát érdekl''« dőket a Sakk-Kör, ezzel is propagálni óhajtva a! sakkozást Maróczy szülővárosában. Ezt a célt szolgálják különben a kör hetenkint szerdán és szombaton rendezett tanító és szimultán-estjei, melyen Konrád, dr. Burger, Száatay, Zwickl, Pauer, tartanak előadásokat. | s BöSert u Asztalosmesterek Bútorcsarnokában vegyen. (Szegeti, Dngonicc-iéc 11.) 313 x Olcsó fürdőkádak, takaréktüzhelyek Fogéi Edénél, Szeged, Takarákiár-ucca a 68á vőt jósolnék neki. Hiszen már most is mégha ladja korát, / «1 Az engamó, az régibb vízsgatőrténet, körülbelül abból az időből való, mikor én Szegedre kerültem s mint minden iránt érdeklődő kutyu újságíró, bevágódtam egy középiskolai vizsgára, Már a fizikánál tartottak, mikor oda értem s a gyerek, akire sor került, olyan előadást, tartott! a mérleg-ről, akár egy végzett boltosinas. öröm volt hallgatni, ahogy mondta, mint a vízfolyás: ! — .... a mérleg szárának másik oldalán az engamót találjuk, amelybe a mérleg súlyát kellj bele akasztanunk. Az olyan mérlegeken, melyeken az engamó mozgatható ... j Ezt már nem állhattam meg sző nélkül. Akkoriban még talpon állt bennem az úgynevezett tudvágy s gondoltam, mért ne tanulhatnék valamit a kis gyerektől, ha már annyi nagy embertől nem tudtam semmit tanulni? — Megálljon csak, fiam, — állítom meg a vízfolyást a tanár engedelmével, — mi az az engamó. Az engamó ... Az engamó . , , Az engamó) melybe a mérleg súlyát kell beakasztanunk. Az olyan mérlegeken, melyeken az engamó mozgatható ... ' í — No, fiam, — intek a mellette ülő surculusnak, — segítse ki. Mi az az engamó? — Az engamó, melybe a mérleg súlyát kell