Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-24 / 168. szám
DÉjLMAGi: AROBSZAi?, ютюж №ЦММИИМИИШ». ЯтвЩЯ 1027 julius 24. seeerto "király Mukare&ifoen. . Buikarestből jelenük: Ferdinánd király holtteste a' tegnapi ¿nap^loiyamán^ késő .éjszakáig $öjbzemlére volt"'ki'éve.' Sándor szerb királv mm даа 'délelőtt 11 órakor / érkezett Bukaresbe, a audvaron Miklós! herceg és a rég-íns 1a'Qács tagjai fogadták. kormány nem agy bánik a nemzetiségekkel . . J'tiris. julius 23. A Miitin irja, hogy Ferdinánd, király halálával a román helyzet bizonytalan. .1 kormányzat igen gyenge s ezt lehet betudni annak, högv a kormány a nemzetiségekkel nem ugg bánik, mintha államának polgárai lennépek. Másrészt oka a bizonytalan j helyzetnek, hogy »Románia népe kulturálatlan. MMHBMMMMB* SffiSSBSBs® t№BBaNHHnaraBH9nMHÍ ?mere ,fte«faphest megéráemli, Зоду a mainál jóval nagyobb Magyarországnak legyen a fővárosa." .Budapest,,julius 23. Lord Rolherinere Lon'dimSűán ujabb figyelemreméltó nyilatkozatot tltt az egyik budapesti" dili lap iniuikalársánák, aki két óra hosszat tartó látogatásán fogadta. A lord a beszélgetés; során - annak a. reménynek adott kifejezést, hogy a trianoni béke revízióját még' az idén "megvitatja áz angol parlament. Á monarchia elleni béke szügőru féltételeinek elsősorban az volt az oka, hogy; az ántán-t több tagjának véleménye szerint a Habsburg-vezetés alatt álló monarchia bábu lenne a néniét revánspolitikát nak a kezében. A békeszerződésekért'műiden győztes álltam, még 'Amerikát*sem véve ki egyformán felelős. . "Meggyőződése, .hogy sem Wilson, sem Lloyd .George nem volt tisztában azzal, hogy: mekkora igazságtalanság történik . Magyarország"ghl, így történt, hogy ezt a kérdést teljesen ^átengedték Franciaországnak és a kisantant államok képviselőinek, akik igyekeztek*a triatí noni békét minél jobban a maguk érdekei szerint' megalapozni. A lord véleménye szerint Középeurópában mindenki tudja, hogy baj van, de nincs elég bátorság ennek felismerésére. A baj tüneteit látjuk és nem nehéz annak okát felfedezni, ami véleményünk czerint elsősorban a trianoni béke.esztelen és tarthatatlan rendelkezéseire vezethető vissza. Tisztára ez a felismerés volt az, ami a lordot a magyar kérdés Tanulmányozására késztelte. Magyarország törUVelme azt bizonyítja, hogy annak legnagyobb résve a Habsburgokkal folytatott harcban telt el. Az angol ember felfogásában elválaszthatatlanul össze vannak , kapcsolva a magyar történelem legnagyobb értékei, a magyaroknak a Habsburgok ellen vivőit harcaiban. Biidap st megérdemli, hogy a mainál jóval nagyobb Magyarország fővárosa legyen. • ' • 1923-hen г kongresszus Budapesten tart Kő?.gyűlési. /;.(A D é l,m a g у а г о r s z á í A- váropok^ncmzel közi. kp u«, munkatárs át ó 1) ¡ssjusa tizujljiaiodikáii Wite meg háromnapos évi„ közgyűlését Ber'u№n, amelyen úgyszólván minden ország képvj•speltette ' magái:. A . magyar városok képviseletében 'hatan jelent'eklmeg, köztük Bérzen cze'y Domonkos műszáki föíáüúícsos, Szeged város mérnöki hivatalának vezetője is. Berzcnczey szombaton érín Szegedre, apaszlalalaimondotta: — A kongresszus. három napig tartott és több 'fontos városi kérdést vitattunk meg. Fontos tárgya ,yolt például a. közgyűlésnek a köz l~ek'edési, ;'szab.á 1 yttk|egys'égejsitése,.amelyre a svájci• [delegátus dolgozott ki nemzetközi tervezetet. - A nemzetközi szabályok kidolgozását és bevezetését •az. egyre. fokpzódó nemzytközi autóforgalom leszi szükségessé. .Az egv.es országok szabályai közölt lényeges eltérés mutatkozik, amely megnehezül áj nemzetközi forgalmat. így például három állam kivételével Európa minden államában az egyik közlekedési: alapszabály az, hogy »jobbra hajts!« Ausztriában, Csehszlovákiában és nálunk kell csak balra hajlani. Ausztriában már elkészült a jobbra hajls-ra vonatkozó törvényjavaslat és igy csak két állam marad már a.régi szabállyal. A kongresszus a további tárgyalások alapjául elfogadta a svájci tervezetet, amely a közlekedési, jelzéseket és azösszes > forgalmi szabályokat is cgységt'site«i kibánja, uliüldptt, egy bizollsúgot a részié A kongresszus le les tervezet kidolgozására. Fllíalúrozta a közgyűlés, hogy megkezdi a népjóléti szolgáját nemielkfizi iskolájának lélesité érc vonatkozó előmunkálatokat. Az erre vonatkozó indítványt, amely szerint az iskola székhelye Ceiii' lenne, a német delegátus terjesztette etö. Az indítványt elvileg el is fogadták, mivel azonban egyelőre pénze nincsen hozzá a kong. résszüsnak, megvalósítását elhalasztották. Foglalkoztunk a jövő évi kongresszus tárgysorozatának összeállításával is. A kongresszus Sevillában lesz. A közgyűlés már ki is jelölte a foutosabb tárgyak referenseit. A sevillai kongresszus elé három fontos kérdés kerül, a városok pénzügyi szervezetének, a közérdekű kisajátításoknak és a városi üzemeknek a kérdése. A kisajátítások kérdéséne k m a g y a r r é s z r ö 1 é n 1 e S z e k a referense. — A magyar városok kongresszusa nevében felszólaltam a közgyűlésen én is és meghívtam a városok nemzetközi kongresszusát, hogy 1029. évi közgyűlését Budapesten tartsa mag. A meghívást a közgyűlés minden valószínűség szerint el is fogadja. Elmondotta még Berzcnczey, hogy a közgyűlésen résztvevő delagátusok a közgyűlés befejezése után átmentek Stuttgartba, ahol huszonharmadikán, szombaton nyílt meg W o h n u n g című nagy építészeti kiállítás. A kiállítás rendezősége meghívta előzőleg a kongresszust, Stuttgartban a műszaki főtanácsos érdekes dolgokat látott. A kiállítás legérdekesebb része az építkezés. Egy egészen uj városrész épül, húsznál több hatalmas épületből. Minden egyes épületnek más tervezője van és minden épület más-más modern építési rendszer szerint, más-más építési anyagból, más szerszámokkal és gépekkel építenek. Az építkezésnek az a célja, hogy megállapíthassak, melyik rendszer a legjobb és a legolcsóbb.Berzeuczey Bécsen keresztül jött haza, megnézte a véres zavargások színhelyét. Elmondotta, hogy az igazságügyi palota ugy kiégett, mint valami kemence. Nem valószínű, hogy helyre lehessen állítani. Azt hallotta, hogy a palotát teljesen lebontják és telkét a mellette lévő térhez csatolják, | Sszárasz $™£g0o*t tusit a, ' porosz fülőszén Sí cálás inelku Iggolcsúbb iibut bjve ezlutő Somló Mór fakeifiskeüéné), Párisi körül 35. Telefon 146, is7 Női és férfi M _ _ LICHfjlANN Ssjresi'weK» «3 mumteaselpOte'legjobb kiviielt»* Belvárosi Cipöüzlet .fey* SCTiSC Njjysíékgóscn 15 kis ho.'d szánté és sziiő bérbe kiadó, iigyanEbb!1: 7 kis ho'd eisdí. Tudikazódás: Dr. Snfc: Fe e:c ügyvídnéiíSieged, Deá* Ferencbccí 24 vígy Nfmetti Lsjssüíj, Móíübalom 108. szím. 148 Mák ángyó jót akart. ' Irta: Móra Ferenc. I "VT Hogy kicsoda az a Mák ángyó ?чAzt • abból lehet legjobban megtudni, ha elmonÜom^hogyTkiSoflá a Mák ángyó ura. I A Mák ángyó ura .Tilalmas Nagy István* Afféle" barkácsoló ember'kint a tanyán. Akkor is'bar-* ¿kácsolt, mikor én megismertem, vagy tizenöt" eszí'tendővel ezelőtt. Valami másfél öles nyárinkul о t igazgatott bele a tanyája tetejébe az oroszt hegyinél. ' • ..;•"••• _ — Mi lesz az, Pista".bácsi? '• kérdeztem tőle. '' —• Ez? Villámhárit'ó. 1 t^ , ' V > • • — No? — neztem nagyot. —„.Csak.nem tán? Dehogy nem. A régi mán "elrohadl^ nézze íodahajitottam a tarlóra. ;.•..;'•',"' — Hát holtig tanul az, ember / -- mondom —, 'még ilyent se hallottam. ,• , — Mán pedig ilyent® hallhatott, vóna, mert-ezt nem én tanáltam ki.'"; Az' urak* is csak" igy csinálják a városban. — No nem egészen]*Az «• i. vasból csinálják, (innak is megaranyozzák^ a '4 !,yit. : I írással azt vissza, nem lehet adni,'milyen méi'ij'1'sen höccerttette rel • magátv a taliVÍii'^i-ranklin -' a 'létra hegyiben. .. . : • • V — Szögény embörnek fábul ís^jól van; hallj j, p* nézett le kevélyen, aztán több'-szót nem is ¿vesztegetett b4it se érdemeb'ék: Hát t ilyen ember Iilaluias Xugy István, akit azonban a szomszédja se ismer'""erről: a névről, l^.lcnbcn mindenki ismeri ugv, hogy: a Áfán ángyó ura. Megeselt már az-más háznál is. Hogy tovább ne "menjünk, T.olíúiriugiui Ferencet is ,es ik a Mária Terézia".,urának nevezték . vaia.'r" Akié • az inipériüm, az adja a nevet. Már pcúit; odakint az, impériumJeljesen és^súllozallanu! a Mák ángyáé. Ugvau idebent 'is^csuk az öve. Láttam akkor is, mikor egyszer': a*'m'!-' zeumban kalauzoltam őket. .Néztük a Munkácsyképet, a Honfoglalást, Pisla bácsinak nagyon tetszett Árpád apánk, hogy olyan gangosán üli. a lovat, de Mák ángyú'"elpiltyeszlctte'-a . száját:. — Csekélylöm.'' ""•*.. — Kicsodát? 1 '-- Az Árpád- kírálf.^;. - - Mért csekélyli' Mák. ángyó ? -- Azért, mert nem királnak való. I-Iogy-hogy 1 J Mert aki kírál, , :mak gyalog i ¡^ magosabbnak* , •!..».) liVríni, mint a népeknek lóháton. V j Mák ángyó azzal hátat^ís fordítottba magyar : elöidőknek,. Pista bácsi pedig ^sietett lojálisán alkalmazkodni. Persze' nem"4'MűnliacsYlíbz,'' hanem Mák ángyóhoz. , - bólogatott, nagy tartom, hogy Ár'¡b vót, múlt egy cka."" : — .Tói mondi az asszony, j megértéssel." —'" Magf"ipád apánkuak a ki mósta'ni;husi,^'r^: Persze az régen volt, mikor a. szent korona tanát igy érteimezlék Mák ángyóék, . azóta még jobban elvékonyodtak a királyok'és; mindnyájunkat meggázolt egy kicsit* az "idő.' Mák? áffgyól'öwszetöpörödött, mint "a fáján felejtett alma, Pista bácsiból meg olyan hasba vállas,Jtérdberoggyánt öreg ember lett, aki már csak lefelé.tud menni a létrán. Inkább csák^a ^szavukról inertem rájuk, ahogy tegnap becsoszogtak hozzám hetipiac után. — Kérdezze no, mi járatb ¿jvunk?—^kezáte Pisla bácsi a kint váló illeintan^elsőfpafíárafusa szerint. ügy feleltem, ahogy a kÖdex?előirja! >t>- Majd megmondják, ha ake.rjúk,' . V Hát majd anyó mögmondi, — igyekezett háttérbe vonulni öreg barátom, ¡f" .7 Mák ángyó mingyárt a tárgyra t^-t. Előszedett a kosarából egy zacskó aszalt almátjegy bög; récske tejfölt, meg három tojást. V — Hoztam egy f kis béilegre^ valót. > s, — Bélyegre - valót 2.. No ? - Tán ; hír érkezett a Paliról? " . Pali a fogadóit,gyerekük volLMák ángyóéka^. Mióta összekerülték, mindig volt nekik egy fo, 'gadótt gyerekük,, aki libái őrzött, birkát légei; ! letett a ház körül, még föl nem. úötj, aztán ki'' házasították és kérestek más. fogadott gyérekét. Pali volt az, utolsó, vaja»!, so^eo^flg p'ilr a fia.*a« - ort már^neai *h4{®itótták