Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-09 / 131. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 junius 11. »A kormány változatlanul ragaszkodik a lakásfelmondásfioz« mondotta a népjóléti miniszter. Budapest, junius 8. A képviselőház mai ülésén a l>elcgség és balesetbiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Frühwirtli Mátyás előadó beszéde után Vass Józsel' népjóléti miniszter emelkedett, szólásra. A nemzet egész egyetemének érdeke, hogy a munkásság minő helyzetben van, minő egészségügyi és balesetbiztosítási viszonyok között él. Ezért nem lehet a munkásbiztositási intézményt leminősíteni kizárólag munkáskérdéssé. Kérem a tisztelt Ház minden egyes tagját, méltóztassék a felesleges szenvedelmeket teljesen kikapcsolni. Objektív kritikára van szükség. Hajlandó vagyok minden objektív alapból kiinduló kritikának meghódolni. A következő felszólaló Ernszt Sándor, aki azzal kezdi beszédét, hogy az államnak szociális államnak kell lennie, kell, hogy mindent megtegyen e cél érdekében, amit az adott körülmények közölt meglehet. A modern ember jogot és megélhetést követel. Ezt a követelményt az államnak honorálnia kell. Az aggkori biztosítási mielőbb munkába kell venni. Feltétlenül szükséges, hogy a kormány a szemét azon lartsa, hogy az egyes egzisztenciák munkaalkalomhoz jussanak. Ha a kormány ezt nem tudja megtenni, akkor lássa be. hogy képtelen a problémával megbirkózni. Kun Béla: fis hagyja el helyét! A következő felszólaló a szociáldemokrata Farkas István. A javaslat nem felel meg a modern követelményeknek. Részletesen foglalkozik a magyar munkásbiztositás történelével, kiemelvén azt, hogy maguk a munkások jöttek rá arra, hogy a kapzsi kizsákmányolás ellen védekezniük kell, magukat kell biztosítani és segélyezni. Ki kell terjeszteni a törvény hatályát a mezőgazdasági munkásságra is A javaslatban tisztán oszlályszempont érvényesül és ezérl azt nem fogadja el. Puky Endre alelnök ezután a vitát megszakítja és napirendi javaslatot tesz. Ezután az interpellációk következtek. Az első interpelláló Beck Lajos, aki a vidéki színészek nyomorúságáról szól. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válasza után Frühwirth Mátyás interpellál arról, hogy a szomszéd államokból beszivárognak iparosok, akik versenyt támasztanak az amugyis sulvos helyzetben levő magyar iparosságnak. Ezután Bródy Ernő interpellációja következett a lakásfelszabadiíással kapcsolatban. Kérdi a minisztert, hajlandó-e intézkedni, hogy a fölszabadítás időpontját halasszák el a lakásínség megszűnéséig. Gondoskodni kell arról, hogy a létföntartás tulnehéz küzdelmében amúgy is kimerüli lakó ne váljék az uzsora áldozatává. Hajlandó-e a miniszter intézkedni abban az irányban, hogy a kereskedők és iparosok az üzletbért havonta fizethessék? — 11a a háború előtti évi hatezer lakáslprnielést vesszük számításba, negyvenkétezer lakás építése maradt el. 1922 óla öt esztendő telt el, tehát ujabb 30.000 lakás meg nem építése teszi súlyosabbá a helyzetet. Ezek szerint ma 72.000 meg nem épített lakásról beszélhetünk. Arra kéri a minisztert, hogy a lakásfelszabaditást halassza cl addig, míg a keresletnek megfelelő kinálat jel-nlkezik. Vass József népjóléti miniszter azonnal válaszol! az interpellációra. Tényleg nagyon sok kívánnivalót hagynak hátra a budapesti lakásviszonyok, még a békebeli állapotokhoz képest is, de én, aki öt éve foglalkozom ezzel a resszorttal, meggyőződéssel állithatom, hogy egyetlenegy orvosság van és ez a szabad forg<dom. A kormány változatlanul azon az elvi állásponton van, hogy tekintet nélkül a háztulajdonosok érdekeire és tekintettel a lakók érdekeire, minél előbb felszalmditja a lakásforgalmat, hogy rendet teremtsen a gazdasági élet automatikus törvényeinek érvényesítésére. Hogy ezt a felfogást a tömeg nem érli, az a tömegek baja. A második kérdésre, hogy a lakbéruzsorálól hajlandó-e megvédeni a kormány a közönséget, válaszom az, hogy ' igen. " | Fábián Béla: De miként? Vass József: A harmadik kérdésre, hogy az üzletbéreket havonként fizethessék, még nem tudok határozott igennel válaszolni, de a kérdést tárgyaljuk. Bródy Ernő: Minthogy az interpelláció lényegére a miniszter nem adott kielégítő választ, a miniszter válaszát nem fogadja el. Az ülés negyednégy után ért véget. Dés melleit 1000 méter magasságból lezuhant és porrá zúzódott egy repülőgép. ttukarest, junius 6. A szamosfalvi (Kolozsvár melletti', katonai repülőtéren gyakorlatozás céljából felszállt egy Polez-tipusu repülőgép. A gép kevéssel felszállása után s ü r ü ködbe k e r ü 11. I)és környékére tévedt, ahol 1(W0 méter magasságból lezuhant. A gép porrá zúzódott, kél utasa, Teclaru kapitány és Aldea hadnagy szörnyethalt. A Nép és a Szózat után : a Magyar Újság Hudupesl, junius 8. Először A Nép nyitotta meg a sori, aztán a Szózat következett. Egymásután — közönséghiány miatt —. a fajvédők lapjai. Mosl azután a Magyar U j s á g következettk amelyet a két előbbi összeomlása után tákoltak össze, de ugy látszik, a fajvédő tömegek nem léteznek. A fajvédők hivatalos lapja, amely egyszer máiSzó z a t elmen megszűnt és azután hónapok mutva, mint Magyar Újság indult meg újra — szerdán reggel már nem jelent nieg. E pillanatban nem tudni, sikerül-e újra feltámasztani a lapot, vagy -sem. mert a szerkesztőség kísérletet lelt, hogy a lapnál dolgozó családos emberek exisztenciája érdekében legalább egy időre biztosítsa a Magyar Újság megjelenését. Egyelőre azonban a szerkesztőség tárgyalásai nem vezethettek eredményre, mert a Stádium-nvomda. amely a Magyar Újságot előállította, kijelentette, hogy minden összeköttetést a vállalattal megszakít és nem hajlandó a Magyar l jságol tovább nyomni, mert többszá^millió fedezetlen nyomdaadósságról van szó, amelynél tovább a Stádium nem hajlandó a rizikói vállalni. Érdekes és bonyolult pörök Andor Zsigmond tartozásáért a házikezeléses színház és Faragó Ödön körül. (A Délmagyarország munkatársától.) Amikor a városházi kulisszák mögött a legnagyobb titokban és hónapokig tartó tanakodás után előkészítették a szegedi színház házi kezelését, könnyű volt sejteni, hogy ennek a tranzakciónak az aktái nem zárulnak le egyhamar. Az érdekszálak ugyanis annyira összegubancolódlak, a megállapodások anynyira titokzatosak voltak, hogy jóstehetség nélkül meg lehetett előre jósolni az induló pőrök egész lavináját. A szegedi bíróságok előtt máris folyik számos olyan pör, amelyeknek gyökere a házi kezelés gubancai közölt bújik meg. A napokban volt az egyik ilyen pörnek a tárgyalása. A kiindulási pont meglehetősen jelentéktelen, de fontosak és esetleg súlyos következményekkel járhatnak a pör elvi vo• natkozásai. A felperes Ottovay Károly, akinek hat-hétmillió koronás követelése volt Andor Zsigmondtól. Dr. Pistor Egon ügy»éd Oitovay képviseletében végrehajtást vezetett Andornak Faragótól járó követelésére. Ez a követelés abból származott, hogy Andor Zsigmond 400 millió koronáért eladta Faragó Ödönnek színházi felszerelését. Pistor Egon keresetében azt bizonyította, hogy a díszletek tényleges megvásárlója a város volt, mivel készfizetői kezességet vállalt Faragó Ödön tartozásáért. Pistor Egon a mull év október tizenötödikén végrehajtasilag le is tiltatta Andornak Faragótól, illetve a készfizetői kezességet vállaló várostól járó követelését, azonban se Faragó Ödön, sem a város a lefoglalt ösz• szeget nem helyezte birói letétbe, hanem kifizették a követelést Andornak. Pistor Egon erre, mint kirendelt ügygondnok beperelte Faragó Ödönt és Szeged városát, kérve a bíróságtól az alperesek egyetemleges fizetési kötelezettségének megállapítását. Faragó a pörben a következőképen védekezett: A letiltáskor nála már nem volt Andornak követelése, mert akkor már vállalt kötelezettségei! teljesilette. A város védekezése viszont az, hogy tagadja, mintha az Andor-féle színházi felszerelés megvásárlásakor lényleges vevő lett volna, a vásárlásba nem folyt be, ahhoz semmi köze sem volt és nem tud semmiről semmit. Pisior Egon ezzel szemben annak a bizonyítására vállalkozik, hogy a város teljes mértékben ismerte a helyzetet, tudta jól, hogy Faragónak nincsen pénze, ezért négyszázmillió korona erejéig folyószámlát is nyittatott számára a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban, ezenkívül a város szabta meg, hogy Faragó mennyit kínálhat fel Andornak a felszereléséért és közölte azt is Faragóval, hogy nagyobb vételárhoz nem járul hozzá, mert a felszerelést olcsóbban is meg lehet kapni Az ügylet körül tehát a város intézelt mindent és ezzel elvállalta az anyagi Jele/ősséget is Faragóért, amit az is bizonyít, hogy hivatalosan ellenőriztette a szinház bevételeinek kezelését. Hivatkozott Pisior Egon arra is, hogy a város a felszerelés megvásárlásakor azonnal lekötötte azt biztosítékként a Faragó tulajdonában lévő, Kassáról hozott díszletekkel együtt, de ezeket az utóbbi felszerelési tárgyakat nem vette birtokba, amikor életbelépett a házi kezelés. A pör kimenetelét az érdekeltek nagy érdeklődéssel várják annál is inkább, mert értesülésünk szerint Faragó Ödön a pör folyamán a felperes Pistor állításait mindenben igazolni fogja, sől azt megerősíti azzal is, hogy a kérdéses időben vállalt kötelezettségeit már nem ő, hanem a város fizette ki, A napokban vetle fel a szegedi járásbíróság azt a pört is, amelyet dr. Schvarcz József ügyvéd indított a város ellen. Schvarcz József annak a megállapítását kéri a bíróságtól, hogy a város és Faragó Ödön között, amikor házi kezelésbe került a szinház, tulajdonképen üzletátruházás történt és igy Faragó minden kötelezettségéért a várost, mint üzletutódot terheli a felelősség. Ha a bíróság ezt megállapítaná, akkor rengeteg pör indulna a város ellen és nagyon sok százmilliójába kerülne a városnak a házi kezelésbe vételnek az a módja, ahogyan azt a város csinálta Fodor Jenő haditerve szerint. újdonság! Nadrágszoknya hölgyek részére, ^ÄÄ különösen kerékpárra nélkülözhetetlen. 580 Egyedüli kéázitáje : Schönberger Károly ari utM Sceaed, 9oaogyi KM 24.