Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-09 / 131. szám

1927 jisnius 9. DÉLMAGYARORSZÁG asacaunHauBesen (( „Kollektívszerződés érvényeslíéséérl szírájkba lépni: nem büníeíendő cselekmény. A tábla Is felmentette a szegedi fajvédőlap volt nyomdászait a zsarolás vádja alól. (/4 Délmagyarország munkatársától.) Kél évvel ezelőtt — mint még emlékezetes — nagy feltűnést keltett a városban az a bér­harc, amelyet a szegedi ébredőlap nyomdá­iénak, a 7et>é/-nyomdának munkásai indítot­tak anyagi biztonságuk kiharcolásáért a válla­lat ellen. A nyomdának ugyanis szervezetlen munkásai voltak, mert a nyomda vezetősége nem fogadta el a minden szervezett nyom­dára kötelező kollektív szerződést. A szerve* zetlen munkások azután lépten-nyomon ta­pasztalták, hogy mennyivel hátrányosabb helyzetben vannak szervezett szaktársaiknál, igényeiket az igazgatósággal szemben soha­sem tudták érvényesíteni. A Tevéi nyomdá­szai elhatározták, hogy a nyomdász-szerve­zethez fordulnak segítségért. A szervezet közbe is lépeti, azonban tárgyalásai ered­ménytelenek maradlak, mert a Tevéi-nyomda nem irla alá az árszabályt, mire a munkások sztrájkba léptek. A sztrájk miatt dr. Dobay Gyula, a nyomda igazgatóságának elnöke és Zenthbauer János, a nyomda igazgatója zsarolás cimén feljelen­tést lettek Gyürey Rudolf, a nyomdász­szervezet titkára, Zarnóczay Béla, a helyi nyomdász szervezet gazdasági bizottságának elnöke és a sztrájkolok közül Dobó Mihály és Fodor Ferenc nyomdászok ellen. Az ügyészség a feljelentés alapján vádat emelt, de az elsőfokú biróság felmentő ítéle­tet hozott. Az ügyész felebbezése következ­tében szerdán a tábla dr Eisner Manó védő­beszéde után az elsőfokú felmentő ítéletet helybenhagyta. Tehát a jobb megélhetési jelentő kollektív szerződésért sztrájkba lépni, nem büntetendő cselekmény. A Madarassy-uratíaiom gazdatisztjét 58 ezer pengős hiány miatt beszáiiitották a szegedi ügyészségre. (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­da délelőtt Batlonya községből csendőrök szállították be a szegedi ügyészség foghá­zába Faragó Benő gazdatisztet, aki az ottani Mac/orűssy-uradalom gazdasági ügyeit intézte. A hirek szerint a váratlan letartóztatásra az adott okot, hogy Faragó, aki a többezer hol­das gazdaság pénzügyeit intézte, évek óta nagyobb visszaéléseket követett el, anélkül, hogy üzelmeire rájöttek volna. A hiányos ellenőrzés következtében Faragó állítólag 50 ezer pengővel károsította meg az uradalmat. Értesülésünk szerint Faragó tagadja a hűt­len kezelés vádját és teljes ártatlanságát hangoztatja. A szegedi törvényszék vizsgáló­bírója csütörtökön hallgatja ki a gazdatisztet és dönt a további letartóztatás kérdésében. /1 villanyoszlopon dolgozó szerelői agyonsújtotta az áram. Eközben történt azután, hoyy egyik karjá­val hozzáért a vezetékhez: az áram azon­nal agyonütötte. Élettelen holtteste mintegy félóráig csüngött az oszlopon, mig észrevet­ték és le tudták onnan venni. A kihívott mentők már csak a beállott halált konstatál­ták. A szerencsétlen villanyszerelő holttestét a törvényszék orvostani intézetébe szállították. amtmmmMmmmmtm/mmmmMm wmttm (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délután Újszegeden a Pillich Kálmán­ucca 22. számú ház elölt Szabó János 40 éves villanyszerelő az uccai villanyáram rendbehozatalán foglalkozott. Szabó munkája közben felmászott az uccai villanyvezetéki oszlopra. Ott leszijjazta magát és hozzálátott, hogy az árammal telített villanyhuzalt kijavítsa. Csütörtökön befejezi tárgyalásait a csatornázási bizottság. (A Délmagyarország munkatársától.) a csatornázási bizottság szerdán délelőtt a mér­nöki hivatal egyik rajztermében Hoffmann Endre miniszteri tanácsos elnökletével foly­tatta tárgyalásait, amelyen a pesti szakértő­kön kivit! résztvettek a szegcdi szakértők és a törvényhatósági bizottság szakértő tagjai. A tárgyalások most sem voltak nyilvánosak, a szakértők véleménye szerint ugyanis nem tar­tozik a nyilvánosságra az a vita. amely az egyes részletek körül keletkezik, a bizottság kiala­kuló véleményéről azonban majd részletes t á jék ózta tót adnak. Szerdán a bizottság Farkas Árpád 1911-ben készült elaborátuma alapján kezdte meg a csatornázás problémájának részletes tárgyalá­sát. Foglalkoztak a város geológiai viszonyai­val, a lalajvizkérdéssel, a Tiszának és a holt Tiszának, mint recipiensnek a felhasználásá­ról vitatkoztak, megvizsgálták a város jelen­legi és várható népsürüségi adatait, foglalkoz­tak a csapadékvizek kérdésével és a csator­nák méretezésének kérdésével. A tanácskozás legfontosabb témája délelőlt az volt, hogy az általános csatornázás prob­lémájának megoldásánál melyik terv a meg­felelőbb, az-e, amely szerint a város egész területét egyetlen csalornarendszerbe foglal­ják egy kiömlővel, vagy pedig az, amely sze­rint kél, vagy több csatornarendszerre osz­lanak fel a város területét két, vagy több kiömlővel. Mindkét megoldás mellett sok érv szól, de ugyanannyi szól ebben a pillanatban ellenük is, ugy hogy a bizottság egyelőre nem jogialt még állást egyik megoldás mellett sem. A délelőtti értekezlet egy órakor éri véget, délután három órakor ismét összeült a bi­zottság, majd néhány kisebb jelentőségű rész­letkérdés megvitatása után a szakértők autók­ba ültek és folytatták a helyszínelést, lementek egészen a holt Tisza alsó szakaszáig, ahon­nan csak este felé térlek vissza. Értesülésünk szerint a TMzottság csütörtökön már be is fejezi tárgyalásait és véleményét jelentésbe foglalva a legrövidebb időn t>elül beterjeszti a tanácshoz. A csatornázási bizottság tárgyalásaival kap­csolatban kérdést intéztünk a polgármester­hez, hogy a csatornázás legfőbb alapelvein és esetleg a csatornázási tervek elkészítteté­sén kivit I számithat-e még valami konkrét lépésre a város közönsége. A polgármester a következőket mondotta: — Megmásíthatatlan elhatározásom, hogy a csatornázás ügyét a legalaposabban előké­szíttetem. Elkészíttetjük a terveket, a pontos költségvetési, azután kiszámiljuk, hogy milyen nagy kölcsönre van szükségünk a tervek meg­valósítására és hogy a kölcsön törlesztése évente milyen összeggel terhelné meg a város költségvetéséi. Amikor már mindent, tudunk, akkor megjelöljük majd azokat az uj jöve­delemforrásokat, amelyek ezl az uj terhet fe­dezhetik, a telekérlékudóra, vagy pedig a csa­tornázási hozzájárulásra gondolok. — Mikor minden adat együtt lesz a köz­gyűlésre bizzuk a döntést, lla a közgyűlés komolyan kivánja a csatornázást, akkor meg­szavazza a költségek fedezéséhez szükséges áldozatokat is. mert azt mindenki tudja, hogy pénz nélkül nem csinálhatunk semmit, leg­kevésbé csatornát, hiszen erre a célra körül­belül kétszázmilliárd korona fog kelleni. Ami a kövezés kérdését illeti, kétségleien, hogy na­gyon jó lenne, ha a csatornázással egyidejűleg ezl is megoldhalnók. Erre azonban gondolni sem lehel, mert hiszen egy ucca kikövezése egy-másfélmilliárd koronába kerülne, kétszáz­húsz kövezel len uccánk van, tehát a kövezési probléma megoldásához közel háromszázmil­liárd koronára lenne szükség. Ilyen nagy ler­liel pedig a város egyszerre nem vehet fel. SZAKÁLLSZÁRITÓ. írja: JUHÁSZ GYULA. REPÜLŐK. Chamberlint még nagy diadallal jogadiák Európa földjén. l)e már nem írnak hozzá ódákut. Ami az ódákat illeti, amelyeket Lind­berghez irtuk, azok sem repültek- olyan ma­gasra, min! a pilóta. Arany János sokkal szárnyalóbb versel irl a rab gólyáról, mely­nek el van metszve szárnya. • * Chamberlin nem sokat tévedett, amikor Ber­lin helyeit Eislebenben szállott le. Eisleben­ben született és halt meg Luther Márton, aki szintén nagyszerű repülő volt. Egy uj hit egébe szárnyalt, diadalmasan. * Junius ötödikén, azon a napon, amelyen Chamberlin. a második amerikai konkvisztá­dor elindull Európába, 1783-ban emelkedett Paris fölé az első léghajó, a Montgoljier test­véreké. Sungesser t5.s Coli nagy sirja ség aj koszorúi nyílnak. a dicső­Szállani, szállani, szállani egyre énekelte Ady Endre és az. Ember őreá hallgat, őreá. aki a Halottak élén szárnyal. Az Ember a költőre hallgat és nem a vakondokra, amely j egyre lur a sírján, abban a hitben, hogy: | kaparj kurta, neked is lesz! * A költők kütömben már évezredek óta re­; piilnek. Az első mítoszok az égbe törtek, ; mini az első pacsirta éneke. Mikor Blériot j először kelt át gépmadarával a csatornán. | én Váradon egy francia pilólával ebédeltem \ a Kis Pipában. A pilóta roppant földhözra­j gadt gondolatokon kérődzött, én a régi nagy Villon verseit olvasgattam leves és főzelék kö­í zött. Ugy éreztem, hogy néhány ezer kilomé­I terrel magasabban járok, mint 6. * .4 repülő dalol. Ez egy versem címe volt a háborúban. Egy repülő megjegyezte, hogy olt fönn se kedve, se ideje dalolni. Ezt csak ia madarak tudják. 15 évre ítélték a juhászbojtárt, aki agyonverte szeretőjét. Budapesti tudósítónk I e 1 e f o n j e 1 e il­lése. Miskolcról jelentik: A miskolci törvény­szék 15 évi fegyházra i tél le Orosz István 21 éves inonorpéli juhászbojtárt, aki február 26-án éjjel baltáviil agyonverte a szerelőjét, Herskovics Terézt. flRTFfl GYDGYFURDO Klimatikus gyógyhely. Vérszegényeknek, női bajok el'en, idegeseknek.'rheumá­soknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvo­sok által iavalva. — fel/es napi penzió a fő­szezonban Kc 35.— Csehszlovákia legolcsóbb für­dőhelye. Ui csehszlovák menetrend szerint elsőrangú vamiti rtsszek Mtetés és visszautalásnál itten 50®/» vasúti IGAZGATOSÁb B13S kedvezmény Kérjen prospektust: 1 DAKDlOVSKt KUPELE (BArtfa). Mozireklám vetítő lemezeit (diapositiv) művészi kivitelben készíti iífSSK felveszi SOSTRRICS Hódmezővásárhely, Korzó Mcil.

Next

/
Oldalképek
Tartalom