Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-09 / 131. szám

DELM AGYAKORSZAG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33. Ki«<lóIllva(ol, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda : löw Lipót ucca 19. Telefon: 10—34.« » « » « » CSÜTÖRTÖK 1927 JUNIUS 9 ® o 0 III. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM MARO: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szánt.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-GO, kUlföldön 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár— és Ünnepnap fillér. c Határon innen, határon tul. A jugoszláviai magyar párt pünkösd hétfő­jén lartotla meg Szabadkán második nagy­gyűlését. Mindenre figyelnünk kell, ami ki­sebbségi sorba zuhant testvéreinkkel történik, mert a magyar sorsnak ők még keservesebb útjait járják, ám azok az utak is a magyar tragédia utjai, melyeken ők vonszolják meg­töri testüket és töretlen hitüket. Most má­sodszor gyűlt össze a Jugoszláviában élő politi­kai magyar nemzet, hogy fölmérje a multak küzdelmeinek tanulságait s kijelölje a jövő útjait. S ezen a beszámolón a jugoszláviai magyarság vezetői örömmel állapították meg, hogy a tartománygyülési választások előtt a kormánnyal kötött paktum eredményeképen a magyar választók száma tizenkétezerrel sza­porodott s ma inár alig van olyan huszon­egyedik évét betöltött magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgár, akinek nines választó­joga. * A jugoszláviai magyarok Pasics kormányá­tól megkapták az állalános, titkos és egyenlő választójogot. Általános, egyenlő és titkos vá­lasztójog illeti meg Erdély magyarjait is s a legutóbbi választáson a Bralianu-kormánytól nyert választójog alapján az erdélyi magyar­ság már parlamenti képviselethez is jutott. A régi Felsőmagyarország, ami hivatalos nyel­vén Szlovenszkóvá torzult el, magyarjai szin­tén általános, egyenlő és titkos választójoggal vehetnek részt országuk állami életében. * Amit idegen uralom megadott a magyar kisebbségeinek, miért nem kapja meg itthon a magyar többség. A románok, szerbek és csehek jól tudják, hogy a nemzetiségi ve­szélyre való hivatkozással álltak Magyaror­szágon is útjába) a választójog kiterjesztésé­nek. Tisza István ellenzése, Andrássy Gyula pluralitása mindig a nemzetiségi veszedelmet ragadta elő, ha indokot, vagy ürügyet kellett találni a jogkiterjesztés megakadályozására. Az állalános választójog volt az ucca követelése, amikor a hatalom urai ellenezték s volt a ha­talom követelése, amikor megmozdították el­lene az uccát, volt harci eszköz, emelőrud, trainbolín és Tarpéji szirt, csak a gyakorlati politika aktuális problémája nem volt Fried­rich Istvánig és Friedrich Istvántól a mai napig. Az általános választójog, a nemzetiségi politika s a földbirtok megosztás volt az a három sebe a régi hazának, amin keresztül elvérzett az integritás. S ha a multak irtózatos tanulságai ezt a keserű igazságot érlelik ki, hogyan történhetik az meg, hogy az ellenségeink szélesebb, ál­talánosabb, titkosabb s a kisebbségi képviselet elvét inkább respektáló választójogot adnak a magyar kisebbségeknek, mint amennyit Ma­gyarország ad a magyar többségnek? A szer­beknek, románoknak és cseheknek kisebbségi politikája a félelem, gyanakvás és rettegés uralmi rendszerének műhelyéből került elő s mégsem gondol ma már senki sem arra a tria­noni véres határokon tul, hogy a választójog elkobzásával, a nemzeti kisebbségekhez tar­tozó állampolgároknak a politikai jogokból való kirekesztésével erősilsék uralmukat s tör­jék meg a magyarság nemzeti erejét és faji ellenállását. A Balkán politikai rendszerei­nek magas iskoláit járják ki a mindenkori szerb ér román kormányok s ha valaki tudja, ök tudják, mi forradalmosithatja a népet s milyen elégedetlenséget lehet lázadássá szí­tani. De arra nem gondolnak, hogy a magyar­ság e légedetlenségének fenyegető erejét az al­kotmányos jogokból való kitaszilással pacifi­kálják s a magyarság elszántságát és forradal­miságát politikai jogfosztással hntsék le. Ugy látszik azonban, mi magunk jobban félünk a százszázalékos magyarságtól, mint ahogy a kisebbségi magyar nemzettől félt Pa­sics, Bralianu és Benes. Az utódállamok kor­mányai meg merték adni a magyarságnak az általános, titkos és egyenlő választójogot s a magyar törvényhozás félt a magyarországi magyar tömegek megbízhatatlanságától és for­radalmiságától, amikor a választójogi törvényt megalkotta. Mintha Pasics és Bralianu jobban bizott volna a magyarság politikai iskolázott­ságában, közjogi érettségében s közéleti jártas­ságában, mint ahogy a magyar választójog magyar ellenségei bíznak a maguk népében. Mi lesz az elszakadt magyarsággal, ha egy­szer életük mai urai politikai megbízhatósá­guknak és közéleli alkalmasságuknak eldönté­sénél a magyarországi frazeológiát magukévá teszik s ha a jogfosztást azokkal az érvekkel fogják indokolni, melyekkel a jogkiterjesztés magyarországi ellenségei harcolnak a ma­gyar nép választójogának általánossága és tit­kossága ellen. Kisebbségi magyar testvéreinek megrontója az, aki népe politikai éretlenségé­nek és forradalmi hajlandóságának hazug ürügyeivel harcol a magyarság politikai jo­gainak kiterjesztése ellen. Franciaország mérsékletre inti Albániát a jugosszláv-konfliktus ügyében. (Budapesti tudósítónk telefon jelen- • jedt hírek szerint a francia kormány Albániá­ié se.) Parisból jelenlik: A kormány ma mi- ban interveniálni fog és elsősorban az albán kor­nisztertanáesra ült össze, amelyen Brian cl jelen- mányt fogja mérsékletre inteni, tést telt az albán—jugoszláv konfliktusról. Eltei'­A kisgazdák a „Tóiágas"~ügyben bevárják az egyetemi vizsgálat eredményét. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­l é s e.) A Tótágas ügye ugy látszik lassan lekerül a politika színteréről. Berky Gyula és Szabó Sándor képviselők, akik a Mészöly Gedeon elleni akció vezetői voltak, ma kijelentették, hogy be­várják a Mészöly ellen megindított fegyelmi el­járás lefolytatását és annak eredményéhez ké­pest foglalnak állást ebben a kérdésben. Politikai körökben ezzel a nyilatkozattal a Tótágas ügyét egyelőre befejezettnek látják. Berlin díszpolgárává választja Cj&amberlinéket és uccát neves el róluk. A repülök Hindenburgnál és Marxnál. — Vasárnap "Bécsbe repülnek. lapasztalt lelkes fogadtatásért. Berlin város tanácsa most tárgyalja Cham­berlinék ünneplésének részleteit. A két repü­lőt a város díszpolgárává avatják- és uccát neveznek el róluk. A délelőtt folyamán Cham­berlint egészen különös meglepetés érte. 11 óra tájban az amerikai követség előtt egy vadonatúj személyszállító autó állt meg, a soffőr jelentkezett Chamberlinnél és közölte, hogy az autót egy amerikai automobilgyár berlini képviselete ajándékozta a bátor piló­tának. Ncwyorkből jelentik: A prohibieió liiveinek kö­rében általános feltűnést keltett az a hűl, hogy Chainberlin az első leszállásnál egy pohár sört kért. Állítólag még anyja is megharagudott és csak azzal sikerült lecsillapítani, hogy a hir bi­zonyára léves. Rómából jelentik: Cliamberlin a »Tribun»' ber­lini tudósítójának kijelentette, hogy a jövő héten az Alpok l'eletl Kómába akar repülni, mert kö­telességének tartja, hogy meglátogassa annak az országnak fővárosát, ahol a Columbia építője született. Budapest hivatalosan meg­divta C&amberlint. Budapestről jelenlik: Budapest székesfővá­ros nevében liipka Ferenc és Sipőcz Jenő polgármester táviratot küldtek Chamberlinnek Berlinbe, amelyben üdvözlik és egyben meg­hívják Budapestre. Egyidejűleg a budapesti amerikai követség is küldött táviratot, amely­ben támogatja a főváros meghívását. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Berlinből jelentik: Berlinben óriási mére­teket ölt Chamberlinék ünneplése. Állandóan az amerikai nagykövet társaságában vannak. Délben Hindenburg elnök fogadta kihallgatá­son a repülőket. Hindenburgnak mindent el kellett magyarázni az útról. Chamberlin kijelentette, hogy mégis hajón térnek vissza Amerikába. Az elnöki palota felé vezető utat egyébként megszállva tar­tották a diákok és szinte hihetetlen ünneplés folyt le. Az őrség fegyverben tisztelgett Cham­berlinék előtt. Amerre elhaladtak a repülők, mindenütt kitöri a nyílt ucca ünneplése. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Chamberlin és Levine vasárnap reggelig maradnak Berlinben, ahon­nan Bécsbe repülnek. Itt 3—4 napig marad­nak és a jövő hét csütörtökön térnek vissza Berlinbe. Pénteken, 17-én fut be Bremerhaven kikötőjébe a Berlin óceánjáró gőzös, amelyen Chamberlinné és Levinné érkeznek Németor­szágba. A két asszonyt német repülőgépen viszik Berlinbe. Pénteken este a pilóták és nejeik tiszteletére ünnepi díszelőadást ren­deznek. Chamberlin és Levin ma délután félhárom­kor Marx kancellárnál volt, aki a repülőket a kormány több tagjának társaságában fo­gadta. A birodalmi kancellár palotájához ve­zető uton óriási tömeg gyűlt ismét egybe és lelkesen ünnepelte a repülőket. A pilóták meleg köszönetet mondtak a Németországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom