Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-26 / 145. szám

1927 junius 26. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A gázgyár bécsi igazgatósága már is módosította a világítási ajánlat feltételeit. (A Délmagyarország munkatársától) An­nak az elégedetlenségnek, amely a gázgyár világítási ajánlata iránt a világítási bizottság ülésén megnyilatkozott és amelynek Wimmer Fülöp adott hangot, bejelentve, hogy az aján­lattal szemben a közgyűlésen is a legélesebb ellenzéki álláspontot foglalja el, már is mutat­kozik kedvező hatása. Megírta a Délmagyar ország, hogy a gázgyár bécsi igazgatósága éppen a bizottsági ülésen kialakult álláspont következtében hajlandóságot árult el az ujabb tárgyalásokra, amennyiben bejelentette, hogy megbízottait ismét Szegedre küldi. A városházán a bécsi igazgatók érkezését hét­főre várták, éppen ezért nagy meglepetést keltelt, hogy a kiküldöttek már szombaton megérkeztek Szegedre és a délelőtti órák­ban Pongrácz Albert igazgató társaságában már meg is jelenlek a polgármesternél, ahol azonnal megkezdődtek a tárgyalások. A bécsi igazgatók bejelentetlék, hogy az igazgatóság teljhatalmú felhatalmazásával jöt­tek Szegedre. Közölték, hogy az igazgatóság hajlandó további engedményekre, bár meg van győződve arról, hogy ezzel nem köt jó üzletet, azonban az a célja, hogy a város közönsége és a vállalat között megleremtse a jó viszonyt, amelyet a jövőben kiván majd kamatoztatni, amikor a koncesszió meghosz­szabbifására vonatkozó tárgyalásokra kerül a sor. A bécsi igazgatóság uj ajánlatát közölték ezután, amely szerint a gázgyár igazgatósága a kifogásolt ajánlattól eltérőleg öt százalék helyett évi öt és jét százalékkal hajlandó amortizálni az uj beruházásokat és a tör­lesztést hajlandó már fgy esztendő múlva megkezdeni. A régi ajánlatban két évről volt szó. így tehát a gázgyár a város háramlási jogának bekövetkezéséig hét évig törleszt és letörleszti a beruházás 38 és fél százalékát, nyolc és fél százalékkal többet, mint ameny­nyit a régi ajánlat értelmében törlesztett volna. Az igazgatóság módosította a város húszezer pengős évi hozzájárulására vonatkozó fel­tételét is. Eddig az volt a kívánsága, hogy a város évente húszezer pengői fizessen a gáz­gyárnak cserébe azért, hogy a külvárosi háló­zatba kapcsolt közfogyasztás és magánfogyasz­tás egységárait nem emelik a belvárosban érvényes döntőbizottsági egységárak fölé. A gázgyár most a következő javaslatot tette: A húszezer pengős városi hozzájárulás csak addig fizetendő, amig a döntőbizottság állal megállapított egységárak maradnak érvény­ben. Ha a döntőbizoltság határozata hatályát veszíti és a vállalat a szerződésben megálla­pított aranypariiásos egységárakat léptetheti érvénybe, akkor nem reflektál tovább a vá­rosi hozzájárulásra. De nem reflektál akkor sem, ha a külvárosrészekben a magánfogyasz­tás eléri a szerződésben megállapított mi­nimumot. A szerződés értelmében ugyanis az uj vezetékhálózat mentén a városnak minden harmincöt méternyi szakaszon évi 1250 heklo­watt áramfogyasztást kell garantálnia, ami az egész uj hálózatnál 1,500.000 hektowaltnak felel meg. A polgármester tudomásul vetle ezeket a bejelentéseket és így a gázgyár ajánlata ezek­kel a módosításokkal kerül a juniusi köz­gyűlés elé. Leszerelték és Belgrádba szállították a szabadkai üzletvezetőség berendezéseit. (A Délmagyarország munkatársától.) A Szeged - szabadkai vasútvonalon szolgálatot teljesítő magyar vasutasok érdekes hírekkel jöltek vissza legutóbb Szegedre. Elmondották, hogy Szabadkán az. utóbbi időben különböző titkos készülődések vannak folyamatban. Ezek­ről a készülődésekről a város közönsége is tu­domást szerzett és azokat a legkülönbözőbb módon kommentálja, bár a jugoszláv ható­ságok mindent elkövetnek, hogy különös ké­szülődéseik titokban maradjanak. A hét ele­jén egészen váratlanul, anélkül, hogy előzőleg bárki is tudott volna róla a beavatatlanok közül, teljesen leszerelték a szabadkai fízlet­(A Délmagyarország munkatársától.) A mérnöki hivatalban szombaton folytatták a kisvasul építésére vonakozó számadások fe­lülvizsgálásai. A tárgyalásokon a kereskedelmi minisztert Szikszag Gerő miniszteri tanácsos képviselte, a város törvényhatósági bizottságát pedig Taussig Ármin és Kónya János bizott­sági tagok. A bizottság budapesti tagjai szom­baton délután már vissza is utaztak a fővá­rosba. hétfőn a mérnöki hivatal tagjaival Taussig Ármin folytatja a számadások felül­vizsgálatát és a pestiek csak akkor jönnek ismét vissza Szegedre, amikor a végső el­számolásra és az eredmények összegezésére kor1"1' a sor. A Délmagyarország munkatársa elutazása előli felkereste Szikszay Gerő miniszteri ta­nácsosi. aki a kisvasút felülvizsgálásával kap­csolatban ii következőket mondotta: — A felülvizsgálat során eddig semmi hi­bát, semmi jelentősebi> kifogásolni valót min találtunk. Minden a legnagyobb rendben van. A felülvizsgáló bizottság csak azokat a mun­kálatokat vizsgálja felül, amelyeket a gene­rális vállalkozók végeztek, vagyis a vonalit és az épületeket, meg a földmunkákat. Szikszay Gerő pénteken a polgármester je­lenlétében tárgyalt az állami gépgyárak ki­küldötteivel is. akik a hiti rekonstrukciójára vonatkozó költségvetéseket hozták magukkal. Erre vonatkozó érdeklődésünkre a követk; ­zőket mondotta: — Tudok arról, hogy Szegeden kifogások hangzottak cl a tanács határozata ellen, amely szerint a város a hid javítását versenytárgya­lás, vagy a többi gyárak megkérdezése nélkül közvetlenül az állami gépgyáraknak adja ki. Szerintem ezek a kifogások alaptalanok, meri a város halósága leghelyesebben járt el ebben az ügyben. Az állami gépgyárak foglalkoznak ugyanis Magyarországon kizárólag a hidak restaurálásával, léhát szakszerű, megbízható munkát csak ellől a nagy"prakszissal rendel­kező vállalattól lehet várni. A munka ugyan­is rendkívül nagy gyakorlatot és teljes hozzí­érlést kiván, mert hiszen arra is tekintetlel kell lenni, hogy a közúti hid forgalma a leg­rövidebb időre sem szakadhat meg. A hid­szerkezelmegcrősités szintén kényes munka, mert egyes alkatrészeket is ki kell cserélni. Nagyon kell tehát ügyelni arra. hogy a csere közben a löbbi alkatrészek meg ne sérüljenek. — Annak a kívánságnak viszont, hogy a hid javítással kapcsolatos mindazokat a mun­kákat, amelyek Szegeden is elvégezhetők, ki­zárólag. illetve elsőbbségi joggal a szegedi vezetőséget és unnak elmozdítható felszerelési tárgyai! elszállították a városból - a vasuta­sok állítása szerint Belgrádba. A szabadkaiak ezekből a készülődésekből azi következtelik, hogy küszöbön áll a trianoni halárok megváltoztatása. Már régóta beszélik hogy a szerbeknek ki kell üriteniök a ma­gyar határ mentén egy tekintélyes zónát, a melybe beleesik Szabadka és vidéke is, mert ezl a területei visszakapja Magyarország. A szabadkai jelek most arra mutatnak, hogy ez a visszacsatolás rövidesen megtörténik. A szer­bek természetesen tagadják és technikai okok­kal magvarázzák a történteket. A Icasz&yUlés után rövidlesen megUezzdíik a reKonsíruálúLSúí. iparosok és vállalkozók kapják meg, szerintem semmi akadálya sincs. A speciális munkákat azonban nem igényelhetik a szegedi iparosok, de tudomásom szerint nem is igényelik. A hidjavilással kapcsolatban a polgármes­ter elmondotta érdeklődésünkre, hogy a mér­nöki hivatal az állami gépgyárak ajánlatát már átvizsgálta és az hétfőn kerül a tanács­ülés elé. A tanács az ajánlatot a juniusi köz­gyűlés elé terjeszti és ha valami váratlan akadály közbe nem jön, akkor a közgyűlés után rövidesen megkezdődik a közel hatmil­liárd koronás munka. A mellékmunkáknál persze elsőbbségi jogban kell részesíteni a szegedi iparosokat és vállalkozókat. így sze­gedi vállalatok is el ludják végezni a hid bur­kolását, a gyalogjárók elkészítéséi. Meg kelt védeni a szegedi ipart és — ahol lehel — munkát kell adni a szegedi iparnak. iiiiiiiiii nini ii in niiimn in in i ii ihiiii iw—mii« (A Délmagifarország munkatársától.) Van­nak emberek, akik fölött észrevétlenül su­hannak el az évtizedek, akik nem vénülnek meg soha, akik semmit sem veszítenek fiata­| los erejükből, munkakedvükből, agilitásuk­! ból. Ebbe a szerencsés emberfajtába tartozik | Lantos Béla, a belvárosi elemi fiúiskola ér­; demes igazgatója, aki harmincöt esztendő óla | szolgálja a szegedi kuliura ügyét. A neveze­! tes évfordulón, amely egy teljes emberöltőre j való munka határkövét jeleni i, Lanlos Béla : éppen olyan fiatal, éppen olyan agilis, éppen : oly an jól tartja magát külsőleg is, belsőleg is, i mint pályájának legkezdelén. j Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1892-b?i ; kezdte meg lanitói működését Szegeden. Pá­| lyája lulajdonképen folytatása édesapja pá­I lyájának, aki szintén taniló volt és közel egy j félszázadig tanította a tudományok elemeire és az életre az ujszegedi gyerekeket. Lantos Bélát apai jusson fűzik még mindig erős szá­lak Újszegedhez, amelynek évl,izedek óta ve­zére és szószólója a város parlamentjében, ahol lulajdonképen, mint választolt város­atya a rókusi népet képviseli. Az iskolai ha­tóságok korán felfedezték a fiatal Lantos Béla pedagógiai képességeit, ez a magyarázata m­nak, hogy nagyon korán rábízták az egyik legfontosabb iskolának, a Csongrádi-sugáruti elemi iskolának a vezetését. Körülbelül htuz évig voll a Csongrádi iskola igazgatója, az­után az uj Szillóri iskola élére kerüli, majcl a tanitás körül szerzett érdemei elismerése­ként a város legelőkelőbb iskoláját, a bel­városit kapta meg a mult esztendőben. A most lezárt tanév eredménye a legnagyobb elismerés Lantos Béla igazgató számára, a­nilói és tanítványai ugyanis mintaszerű ered­ményt produkáltak. Lantos Béla egész pályáján komolyan fogta fel hivatását. Tudományosan is foglalkozott a pedagógiával, tapasztalatait, gondolatait érié­kes szakkönyvekben dolgozta fel. De azért maradt ideje arra is. hogy a közélet munká­jából is kivegye részét. A város közigazga­tási életébe n lói lóit be jelentős szerepet. Egész életél>cn fanatikus hive voll a füg­getlenségi gondolatnak, Bákóczi volt a feje­delme, akinek a szobra az ő kezdeményezé­sére került a Széchenyi-lérre. A harmincötödik év fordulóján a város egész közönsége üdvözli Lanlos Bélát. A LEGKITŰNŐBB ZSEBÓRA!! BESZERESZHETŐ RÉSZLETFIZETÉSRE IS j[3 W7 MUORASNfll SZEGED. SZÉCHÉNYI TER.ZSOTERHHZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom