Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-24 / 143. szám

192/ június 24. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az ipartestület legújabb Kívánsága a tanács előtt. A tanácsban nem igen van hajlandóság a 2.700,000.000 Korona megadására az ipartestület székházáért. (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület küldöttsége — mint ismeretes — legutóbb azt kérte a polgármestertől, hogy a város a testületi székházért a városi szakértők által megbecsült vételáron kivül ne épitési anyagot adjon, mint azt a polgármester az ipartestület emlékezetes közgyűlésén megígérte, hanem az ígért épitési anyag helyett készpénzt, körülbelül hatszázmillió koronát, ugy, hogy az ipartestület kereken 2.700,000.000 koronát kapjon. Az ipartestület ezt a kívánságát most irásbafoglalva a tanácshoz is benyújtotta. A tanács a csütörtöki ülésen toglalkozott a kérdéssel. Az ipartestület kívánsága szemmelláthatólag nem tetszett a tanácsnak. A város ugyanis eredetileg 167.180 pengőt kinált az ipartestületnek a széképületért, amelynek helyére a Templom-tér rendezése alkalmával lesz szükség. A testület uezetősége ezt az ajánlatot elfogadhatónak tartotta és ilyen értelemben terjesztette javaslatát a közgyűlés elé. A közgyűlésen azonban viharos jelenetek után leszavazták a vezetőséget, annál is inkább, mert a polgármester hajlandónak nyilatkozott további kedvezmények megadáséra is. A vételáron kivul nagyobb mennyiségű téglát ígért és hozzájárult ahhoz is, hogy a széképület megvásárlása után még két esztendeig használhassa azt az ipartestület. Az ipartestület most körülbelül ötvenezer pengővel kér többet, mini amennyit a város eredetileg ajánlóit. A polgármesternek sem tetszett ez az ujabb kivánság. Azt javasolta, hogy a tanács maradjon meg eredeti ajánlata mellett és a megígért téglán és a becsértéken kivül mást ne adjon. A téglát is csak akkor, ha az ipartestület teljesiti azt a kivánságot, amelynek teljesítésétől tette függővé a közgyűlésen is a téglaajánlalot, hogy az ipartestület az uj székházban állandó jellegű árucsarnokot létesít. A tanács tisztázandónak tartja azt a kérdést is, hogy az ipartestület hajlandó-e bért fizetni a széképület használatáért, ha azt a város most megvásárolja és megengedi, hogy a testület még két évig benne maradjon. A tanács éppen ezért nem is hozott határozatot, hanem kimondotta, hogy hétfőn, a közgyűlést előkészítő tanácsülésen foglalkozik ismét vele, rnert a terv az, hogy a kérdést a közgyűlés napirendjére tűzik. (A Délmagyarország munkatársától) Az Országos Szinészegyesütet tanácsa legutóbb Stella Gyula elnökletével ülést tartott, hogy foglalkozzon a vidéki színészet válságos helyzetének orvoslásával. Az értekezleten a kultuszminisztériumot dr. Sallay Géza, színészed felügyelő képviselte. A Színészegyesülel tanácsa Alapi Nándornak, az Országos Kamaraszínház igazgatójának a következő határozati javaslatát fogadta el. Az Országos Színészegyesület tanácsa feliratban kérje a kultuszminisztert, hogy a vidékre csak tíz szi n ¡igazgatói engedélyi adjon. Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc és (lia a színház átalakítása megtörtént) Győr kapjon állandó társulatot. amelyek egy-egy rajt küldenének a közeli városokba. Minden kerület mellé szervezzeАМММЙМММЯМЙММММММ A szegedi lateóte mozgalma egyre szélesebb KöröKben terjed a lateásfelszabaditásote ellen. Alapi Nándor indítványt tett, hogy csak Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon és Győrött legyen állandó színtársulat. Az első lépés a slaggione-rendszer felé. nek egy drámai staggíoíiet, ezek látnák el a további helyek színészetét. Az Országos Kamaraszínház országos jellege maradjon meg. de az irányítását kapcsolják a Xemzetí Színház vezetéséhez. Az országos opcra-staggionel (kellő reorganizálás után) az Operaház vezetősége irányítsa s ezen kéi utóbbi intézmény legyen állami. lla a kultuszminiszter teljesiti a Szinészagyesűlet kívánságát, akkor Magyarországon öl álla n d ó színtársulat tnüködne a nagyobb és állandó színházzal rendelkező városokban, a kisebb városokban pedig, amelyekben eddig sem volt állandó társulat, hanem a 'szezon csak néhány hónapig tartott, vándorlársulatok, az úgynevezett staggiouek játszanának. Az Országos Szinészegyesülel felterjesztése kétségtelenül az első hivatalos lépés a slaggione-rendszer teljes kiépítése felé. ( A munkás tehát béremelést fog kérni, drágább lesz a termelés, a fogyasztó még többet fizet, á Ital án o s drágulás következik b e. a mely érinteni fogja a háztulajdonosokat is. A szegedi munkásság már előbb mozgalmat in! ditolt, hogy kezdjen a város építkezni, de nai gyou kevés megértésre talállak. — Mikor a íakás felszabadításáról volt szó, a ' háziurak szegedi parlamentjében — mondotta l.ájer — mindössze hároman szavazlak ellene. A külvárosrészek problémájáról pedig azt mondom, hogy szívvel-lélekkel kívánjuk, de előbb építsenek lakásokat, azután rendezzenek. Még Försler Pál szólalt fel, aki megoldhatatlan problémának tartja a lakáskérdés!. Az intéző bizottság ülése este 9 órakor ért véget. A szegedi nemzetközi diákkongresszus. (A Délmagyarorszóg munkatársától.) A Confederation Internationale des EtudianU Executif Comiteejának tagjai tegnap délután érkeztek Szegedre. Miután a külföldiek a szegedi diákok sorfala előtt elvonultak, dr. Tóth Béla városi főjegyző köszöntötte őket Szeged város nevében, majd a szegedi diákság részéről fíadag György angol nyelvű, Kalmár Gyula pedig francia nyelvű beszédben üdvözölte a vendég diákokai. A külföldiek nevében Herbert tlraesxler dán kiküldött válaszolt angol nyelven. A vendégek ezután a város által rendelkezésiikre bocsájlott autókon városi szállásukra mentiek. Az Executif Comitee szegedi ülésezését az egyelem aulájában ma délelőtt dr. Tóth Károly egyetemi rektor nyitotta meg az összes külföldi vendégek jelenlétében. Beszédében kifejezési adoll azon remény ének, hogy az egyetem aulájában folytatandó tárgyalások elj nyére l'ognak szolgálni az ifjúsági problémák világszerte egységes megoldásának. - - Ebben a teremben mondotta —, jelen vannak a magyar jövőnek szimbólumai, jelennek és a magyar jövőnek szimbólumai. A falakon a nagymullti egyelem rektorai, valamennyien kiváló reprezentánsai a 'ingvar tudománynak a múltban. A jelen sajgó sebét a világháborúban elhalt hőseink nzáloga (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt a Dél m agyarország arról a mozgalomról, amelyet dr. P a p Hóberl ügyvéd kezdeményezésére a Belvárosi Függetlenségi Népkör indilott meg abból a célból, hogy a lakások felszabadítását elhalassza a kormány. A lakók mozgalmához a különböző társadalmi egyesületek nagy lelkesedéssel csatlakozlak és az első ülésen megválasztották azt az intéző bizottságot, amely a mozgalmat kellőképpen szervezi és irányítja. Ez az intéző bizottság csütörtökön este ülést tartott a Raífay-féle vendéglőben, amelyen a már csatlakozoltakon kivül számos más egyesület is bejelentette csatlakozását. Dr. Pap Róbert elnöki megnyitójában bejelentette. hogy mindazokon kivül, akik már a inult gyűlésen megjelentek, eljöttek az Otthon tisztviselők körének megbízottai, az ügyvédszövetség képviselői, a lakóvédelmi bizottság kiküldöttei, a magántisztviselők, a kiskereskedők. ÖÉrömmel üdvözölte a megjelenlekel és ismételten leszögezte, hogy a politikái távol tartják ettől az egyesüléstől. .javaslatára az intéző bizottságot a következő tagokkal egészítették ki: az ügyvédszövetségtől dr. K o r n i s s Béla és dr. Falciose Kálmán .az Otthon Tisztviselő Körből Försler Pál vasúti felügyelő, a kiskereskedőktől Boda Bertalan, a munkás lakóvédelmi akció részéről Lájer Dezső és Olejnyik József, továbbá Szűcs Gyulát és Kecskéssy Tivadart is beválasztották az intéző bizottságba . Pap Hóberl beterjesztette az elnökség javaslatait a legközelebbi teendőkről. Julíus első. vagy mái sodik vasárnapján rendezzenek nagygyűlés! a lakók valamelyik mozi nyári helyiségében, amelyen 4—5 szónok mulal majd rá arra a veszedelemre, amely a lakókra zudul. ha a lakásokat felszabadítják. Végül Pap Róbert leszögezte, hogy a város vezetőségét súlyos mulasztás terheli azért, mert nem épített elegendő lakást. De ugyanilyen mulasztás terheli a kormányt is. Ismételten felhívja a figyelmet arra. hogy Szegednek speciális helyzete van és a mozgalmat eszerint kell irányítani. — Ebben a törekvésünkben — mondotta —, a főispánnak és a polgármesternek is támogatnia kell bennünket, mert nem várhatjuk meg bekötött szemekkel május elsejét és azl. hogy az emberek ezrei fedél nélkül maradjanak. Pap Róbert javaslatára elhatározta az intéző bizottság, hogy küldöttséget meneszt a főispánhoz és a polgármesterhez s memorandumban tárja fel a szegedi lakók szörnyű helyzetét és ezt a memorandumot átnyújtja a város országgyűlési képviselőinek és a népjóléti miniszternek is. Boda Bertalan a kereskedők csatlakozását, dr. Korniss Béla pedig az ügyvéd szövetség csallakozását jelenti be. Lájer Dezső a munkás lakóvédelmi bizottság nevében az országos akció mellett szólal fel, de kijelenti, hogy a bizottság természetesen támogatja a szegedi speciális mozgalmat is. Vázolja azt a helyzetet, amely a munkásságnál fog bekövetkezni a lakások felszabadítása esetén és kimutatta, hogy a munkás kénytelen lesz havi keresetének legalább felét oda adni a háziúrnak. léktáblája képviseli, pedig az kél férfin, csak díszíti e Falakat: oktatásügyi miniszter, önöknek tárgyalásaik A jövő biztató akinek arcképe ugyanit kormányzó és a közEzl a termet adom át céljára és kívánom, hogy azoknak komolysága és jelentősége emlékezetessé legye ezeket a napokat. A Comitee elnöksége nevében 11. dracssle" alelnök válaszolt. Hálásan köszöni azt a kitüntető fogadtatást, melyben őket Sz'gedn részesitették. Az ünnepélyes megnyitás után a bizottságok munkája kezdetét vette. Az első ülésen az augusztus havában Rómában rendezendő diáksport-olimpiászt vitatták meg, mely kérdésnek előadója Maitini fascisia olasz diákvezér volt. A vitában élénk részt vettek Vaelay Palecek cseh, MeDonald skót. Gordon Bagnell angol. Padánvi Gulyás Béla magyar és Thorslcen Bergh svéd diák vezérek. A délutáni ülés Gordon Bagnell jelentésével íoglalkozotl. mely az internacionális diákidegenforgalom aktuális kérdéseit tárgyalta. Azután a jegyzőkönyvek készítése és hitelesítése következel I, melynek elkészítésénél Jármai Katói és Hajek Sárit illeti az érdem. № akarnak éheztetni háromszáz fellázadt fegyencet. Newyork, junlus 23. Cansas állam lansingi fegyházának löbb mini 500 fegyence fellázadt. A fegyenceket egy bányában dolgoztatták megfelelő számú börlönőrök felügyelete alatt, akik nem tűrték, hogy a fegyencek dohányozzanak. Erre a fegyencek lefegyverezték őreiket, akik közül egynéhánynak sikerült elmenekülnie s így történt, hogy a katonaság zárta el a bánya bejáratát s most ki akarják éheztetni a bányában rekedt zendűlőket. A fegyencek fenyegetőznek, hogy megölik a börtönőröket, akiket a bányában tuszul tartanak.